Nyomj Entert






Fenntartható Olimpia



Durván két héttel az olimpia megnyitó előtt gőzerővel készül London a nagy eseményre. Az olimpiai falu felépült, a sportkomplexumokkal együtt. A mérnökök felismerték a területben lévő lehetőségeket, és az építkezés igazán környezetbarát módon zajlott az elmúlt olimpiákhoz képest. Bár maga az olimpiai építkezés egy 250 hektáros, iparilag erősen szennyezett területen kezdődött meg, mégis a szervezők úgy indultak neki a beruházásnak, hogy a legzöldebb olimpiát fogják megvalósítani.

Az építkezés, talán az elmúlt 100 év legnagyobb beruházása Európában! De nem csupán az építkezés nagy volumenű, hanem a közösségi közlekedést is nagymértékben kiterjesztették a kontinensen. A Stratford International vasútállomásról nagy sebességű vonatok járnak majd, a földalatti Jubilee és az elővárosi vasutat is meghosszabbították. Ezen kívül a tervezők szeretnék bevonni a városi kerékpár-kölcsönzési szolgálatot az olimpiai park vonzáskörzetébe. Mindezek ellensúlyozzák majd a korlátozott gépkocsi parkolást.
A sportolók szálláshelyeit az olimpiai játékok után állami lakásokká alakítják át. Mindez kb. 2800 lakást jelent majd.

A Pekingi játékok légszennyezettségből okulva, Londonban állandóan mérik majd a por, és a zajszennyezés mértékét, melyet a hivatalos weboldalon folyamatosan közlik. Ha az érték a magasabbra szökik a megengedettnél, a környező kerületekkel közös intézkedéseket vezetnek be, amíg az érték nem éri el ismét a normális szintet.
Az olimpia területén mintegy 45 hektáron alakítottak ki, vizes, parkos, füves területeket az élővilág megóvása érdekében. Mindezt a Biodiverzitás Akcióterv keretein belül.

Az épületek megfelelnek a BREEAM környezeti minősítési elveinek, mely a fenntarthatóságot tartja mindennél fontosabbnak. Az épületeket úgy alakították ki, hogy az olimpiai játékok után ne veszítsék el funkcionalitásukat, és további felhasználásra legyenek alkalmasak.
Érdekesség, hogy az Olimpiai Stadion az eddigi legkisebb anyagfelhasználású stadion.

A Pekingi Olimpiához képest itt, tizedannyi betont, és ötödannyi acélt használtak fel a kivitelezésben mint a Madárfészek Stadionnál.

A szigorú feltételek mellett energiahatékonyság szempontjából az olimpiai Velodrom viszi el a pálmát. Mind hőmérsékletben, mind világítástechnikában szigorú feltételekhez volt kötve a csarnok. A létesítmény 105 millió fontból jött létre, és mintegy hatezer néző befogadására képes. A tervek elkészítésébe besegített többek között Chris Hoy, brit kerékpáros olimpikon, és a csapat többi tagja is. A mérnökök, úgy alkották meg a csarnokot, hogy sikerült lecsökkenteni a mesterséges fény szerepét, és teret engedtek a természetes fénynek, mellyel jelentős energiát spórolhatnak meg. Ezzel a természetes világítással a pálya minőségét is képesek hosszabban megőrizni. A nyitható tetőszerkezet pedig megoldja a légcserét, így nincs szükség külön légcserélő berendezésekre.

London polgármesterének nagy terve, hogy szeretné a várost a világ legjobban bringázható városává tenni, ezért kiemelkedően fontosnak tartja ennek a Velodromnak a szerepét a későbbiekben is.

Durván két héttel az olimpia megnyitó előtt gőzerővel készül London a nagy eseményre. Az olimpiai falu felépült, a sportkomplexumokkal együtt. A mérnökök felismerték a területben lévő lehetőségeket, és az építkezés igazán környezetbarát módon zajlott az elmúlt olimpiákhoz képest. Bár maga az olimpiai építkezés egy 250 hektáros, iparilag erősen szennyezett területen kezdődött meg, mégis a szervezők úgy indultak neki a beruházásnak, hogy a legzöldebb olimpiát fogják megvalósítani.

Az építkezés, talán az elmúlt 100 év legnagyobb beruházása Európában! De nem csupán az építkezés nagy volumenű, hanem a közösségi közlekedést is nagymértékben kiterjesztették a kontinensen. A Stratford International vasútállomásról nagy sebességű vonatok járnak majd, a földalatti Jubilee és az elővárosi vasutat is meghosszabbították. Ezen kívül a tervezők szeretnék bevonni a városi kerékpár-kölcsönzési szolgálatot az olimpiai park vonzáskörzetébe. Mindezek ellensúlyozzák majd a korlátozott gépkocsi parkolást.
A sportolók szálláshelyeit az olimpiai játékok után állami lakásokká alakítják át. Mindez kb. 2800 lakást jelent majd.

A Pekingi játékok légszennyezettségből okulva, Londonban állandóan mérik majd a por, és a zajszennyezés mértékét, melyet a hivatalos weboldalon folyamatosan közlik. Ha az érték a magasabbra szökik a megengedettnél, a környező kerületekkel közös intézkedéseket vezetnek be, amíg az érték nem éri el ismét a normális szintet.
Az olimpia területén mintegy 45 hektáron alakítottak ki, vizes, parkos, füves területeket az élővilág megóvása érdekében. Mindezt a Biodiverzitás Akcióterv keretein belül.

Az épületek megfelelnek a BREEAM környezeti minősítési elveinek, mely a fenntarthatóságot tartja mindennél fontosabbnak. Az épületeket úgy alakították ki, hogy az olimpiai játékok után ne veszítsék el funkcionalitásukat, és további felhasználásra legyenek alkalmasak.
Érdekesség, hogy az Olimpiai Stadion az eddigi legkisebb anyagfelhasználású stadion.

A Pekingi Olimpiához képest itt, tizedannyi betont, és ötödannyi acélt használtak fel a kivitelezésben mint a Madárfészek Stadionnál.

A szigorú feltételek mellett energiahatékonyság szempontjából az olimpiai Velodrom viszi el a pálmát. Mind hőmérsékletben, mind világítástechnikában szigorú feltételekhez volt kötve a csarnok. A létesítmény 105 millió fontból jött létre, és mintegy hatezer néző befogadására képes. A tervek elkészítésébe besegített többek között Chris Hoy, brit kerékpáros olimpikon, és a csapat többi tagja is. A mérnökök, úgy alkották meg a csarnokot, hogy sikerült lecsökkenteni a mesterséges fény szerepét, és teret engedtek a természetes fénynek, mellyel jelentős energiát spórolhatnak meg. Ezzel a természetes világítással a pálya minőségét is képesek hosszabban megőrizni. A nyitható tetőszerkezet pedig megoldja a légcserét, így nincs szükség külön légcserélő berendezésekre.

London polgármesterének nagy terve, hogy szeretné a várost a világ legjobban bringázható városává tenni, ezért kiemelkedően fontosnak tartja ennek a Velodromnak a szerepét a későbbiekben is.