Lukáts Kató sztárdesigner. A maga korában a legkülönfélébb megrendelők számára készített könyvillusztrációt, csomagolástervet és plakátot (de még bútort is!). A bécsiek az ő dobozaiban kapják kézhez az Altmann & Kühne bonbonjait a mai napig. Gazdag életművéből most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum aktuális kiállításán kaphatunk kóstolót.
Mindig örömmel és lelkesen lépem át a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum küszöbét, tudván, hogy itt sok érdekes és egyben ismerős dolog fogad majd. A folyosó falát díszítő Persil mosószer vagy Flora mosószappan reklámok láttán mindig nagyot dobban a szívem, a piros-sárga-kék színekben játszó Franck zománctábláról nem is beszélve. Sokszor fél napot is el tudok tölteni ebben a múzeumban, s ezt ajánlom egyébként mindenkinek, aki megteheti (nem mellékesen: 1500 forintért cserébe az állandó és az időszakos kiállításokat is megnézhetjük). Sajnos ezúttal jóval kevesebb időm jutott a kényelmes műélvezetre, de a Lukáts Kató munkásságát bemutató kiállítást a világért sem hagytam volna ki.
A magyar art deco kiemelkedő tervezőjéről elsőként a csodás csomagolópapírok és bonbonos dobozok juthatnak eszünkbe, mellettük pedig rögtön ott sorakoznak azok a gyermekkönyvek is, amelyek sokunk gyerekkorát tették feledhetetlenné. Lukáts Katónak számtalan könyvillusztrációt köszönhetünk – gondoljunk csak a „Gőgös Gúnár Gedeon”, a „Zengő ABC”, vagy a kisiskolásként megismert „Ablak-Zsiráf” könyvekre.
A Vendéglátóipari Múzeumban nyílt „Mesebolt és Aranyecset” névre keresztelt tárlaton azonban nemcsak az ikonikus kiadványokkal találkozhatunk (ahogy azt a cím is sejteti), de egy kis szeletet is kaphatunk Lukáts gazdag életművéből.
Aki tisztában van az alkotó életművével, nagyon jól tudja, hogy Lukáts joggal érdemelné ki a sztárgrafikus jelzőt, bár ez ellen valószínűleg ő maga tiltakozna leghevesebben. Egyrészt, mert alázattal vetette bele magát a szakma megismerésébe és sajátította el annak alapjait – a diploma megszerzése után, a Globus Nyomdában töltött egy évre maga is gyakran hivatkozott –, másrészt mert az alkalmazott grafika számos területén kipróbálta magát, s minden esetben azonosan magas színvonalon teljesített, legyen szó akár egy borkereskedésbe szánt reklámtervről (Grünfeld Ernő borkereskedő üzlete, 1930-as évek), luxus piperetermék-családról (Exotic szappanok, 1940-es évek), tankönyvről („Énekeskönyv az általános iskolák első osztálya számára”) vagy egészségügyi propagandafüzetről (Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség, 1940).
Sőt, Lukáts az általa megkomponált szerethető mesevilágot olyan árucikkekbe is átültette, amire a legkevésbé sem gondolnánk: mi magunk is elmosolyodtunk, amikor a kiállításon felfedeztük az Aspirin tablettát bemutató reklámfüzet Lukáts által tervezett grafikáját (Szerencsés Pál verssorairól nem is beszélve!).
Harmadrészt azért is gondoljuk Lukátsot nagybetűs sztárdesignernek, mert nemcsak országhatáron belül, de azon túl is hírnevet szerzett magának, mely a mai napig kitart – méghozzá az Altmann & Kühne bonbonos dobozok formájában.
A tablók és üvegtárlók között sétálva lelki szemeim előtt egy nagyszabású Lukáts Kató kiállítás lebeg, amely méltó módon és volumenben emlékezik meg az alkotó nagyságáról. Bízom abban, hogy a jövőben sikerül megismételni az 1979-es, Iparművészeti Múzeumban rendezett önálló kiállítás sikerét, annál is inkább, mert örömmel látnám Lukáts Kató „Versenykenyér” című plakátterve mellett Bortnyik Sándor vagy más art deco festők festményét, és persze egy korhű Stühmer cukrászda berendezés is mesés lenne, tele csokoládés dobozokkal – a mostani kiállításon erre sajnos nincs lehetőség, de ez a néhány morzsa is elegendő, hogy meghozza az étvágyunkat a Lukáts-életműhöz.
Igazi kreatív alkotó volt, aki eszköztárát jól ismerve lehelt életet a különféle felületekre, legyen szó akár csomagolásdesignról vagy egy bútor intarziájáról (férjével, Kaesz Gyula belsőépítésszel gyakran dolgoztak együtt). Munkáin egyszerre van jelen gazdagság és mértéktartás, csomagolópapír-tervei egyszerre izgalmasak és harmonikusak – grafikáit még ma is élvezettel szemléljük, mintha az elmúlt évtizedek során semmit sem veszítettek volna frissességükből.
Lukáts Kató grafikái mintha egy titkos, de nagyon is jól működő recept alapján készülnének, és mindig telibe találnak: a népművészetből átemelt motívumok nem túlzóak, inkább kedvesek és szerethetők, vidámak és életigenlők (talán ezért sem véletlen, hogy 1945 után a könyvtervezés felé fordult, s ki is teljesedett benne).
A kiállítás alkalmából megépített nagy „Mesebolt” kirakat (s benne a Lukáts Kató által illusztrált kiadványok) egy gigantikus mézeskalács szívet juttatott eszembe – egy olyan tésztadarabot, mely finom, cukros illatával és tarka, csipkeszerű, hímzett díszítésével hívogat, hogy megcsodáljam. Ami bár megengedett lenne, hogy beleharapjak, én mégis inkább gyönyörködöm benne. Valami ilyesmi nekem Lukáts Kató művészete.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása, a „Mesebolt és Aranyecset” április 17-ig tekinthető meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Kurátorok:
Marosi Eszter művészettörténész (Iparművészeti Múzeum, Budapest)
Veress Kinga művészettörténész (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest)
Képjegyzék:
1. kép: Doboz – a bécsi Altmann & Kühne cukrászda számára, 1930 körül. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
2. kép: Csomagolópapír – a bécsi Altmann & Kühne cukrászda számára, a bécsi Prater stilizált látképével, 1930-1940. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
3. kép: Csomagolópapír – a bécsi Altmann & Kühne cukrászda számára, karácsonyra, 1930-1940. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
6. kép: Csomagolás Exotic szappanhoz, 1940-es évek. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
7-8-9. kép: Terv – pünkösdi értesítő -Grünfeld Ernő borkereskedő üzlete számára, 1930-1940. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
10. kép: Terv – a tuberkulózis elleni oltást propagáló füzet lapja, 1940. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
11. kép: Terv – az Aspirin tabletta reklámfüzetének egy lapja, 1930-1940-es évek. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
12. kép: Plakátterv – Evinrude oldalmotorok, 1930-1940. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
13. kép: Terv – a Kerék folyóirat címlapja, 1926-1938. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
14. kép: Plakátterv – a Versenykenyér reklámja, 1961 körül. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
17. kép: Terv – Mérei Ferenc-Binét Ágnes: Ablak-Zsiráf Képes Gyermeklexikon c. mű címlapja, 1971. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
18. kép: Terv – címlap az Ablak-Zsiráf Képes Gyermeklexikon számára, 1971. Forrás: Iparművészeti Múzeum, Gyűjteményi Adatbázis
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum | Web | Facebook | Instagram