fbpx
Nyomj Entert

Határozott döntések | Interjú Dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal

Bizonytalan idők határozott döntésekért kiáltanak. A nemzetközi környezet radikálisan növekvő kiszámíthatatlansága egy harminc éve nyitott kérdés lezárását hozta Magyarországon. A régóta odázott magyar haderőreform ugyanakkor nem csak hatalmas összegek elköltését, hanem egy üzleti alapon átgondolt komplex fejlesztési koncepciót hozott magával. A feladat az volt, hogy úgy tervezzék újra a Magyar Honvédség műszaki és katonai képességeit, hogy abból egy új gazdasági ágazat fejlődjön ki, amely képes magával húzni a fejlett technológiájú iparágakat, civil innovációs ökoszisztémát és kutatás-fejlesztést ösztönöz, azaz olyan haderőfejlesztést végrehajtani, amely rövid távon üzletileg is megtérül. Az interjú nyomtatásban a Hype&Hyper 2021/1. számában jelent meg.


H&H: Mi az a XXI. századi geopolitikai koordináta rendszer amelyben a hosszú távú magyar haderőfejlesztési koncepció megszületik? 

MG: Egy érzékelhetően, látványosan és egyre gyorsabban növekvő biztonsági feszültség a világban. Ezzel párhuzamosan az emberek, a lakosság egyre növekvő fenyegetettség érzése kontinens-szerte. Sok és szerteágazó okát látom ennek a folyamatnak, de tény, hogy felelős politikusként nem tehetünk úgy, mintha ez a kihívás nem létezne.

Mindenesetre, amíg a politika nagyszínpadán ideológiáktól és manipulációktól átfűtött „vallásháború” zajlik, addig a védelem és biztonságpolitikával foglalkozók közösségében ez a vita sokkal racionálisabb keretek között zajlik.

A fenyegetettség létezik, és az elmúlt éveket tekintve folyamatosan nő annak mértéke. A mi felelősségünk, hogy még időben megfelelő és hiteles válaszokat adjunk ezekre a problémákra. Ha ezt ma elmulasztjuk, akkor az erőszakos megoldások kialakulásának lehetőségét kockáztatjuk.

Milyen funkciót kell betöltenie ebben a környezetben a jövő Magyar Honvédségének?

Európa történelme hosszú és számtalan példával rendelkezik többnemzetiségű hadseregek bevetése terén. Sajnos ebben az esetben is, mint oly sok más történelmi ténnyel kapcsolatban, felületes és rossz sztereotípiák élnek gyakran bennünk. A NATO nem egy keresztes hadjáratot folytató szervezet, így az abban részt vevő katonák, illetve hadseregek sem valamiféle elvont vallásháború jegyében masíroznak, vagy harcolnak messzi földön. A NATO nem is a Varsói Szerződés, melynek katonáit leginkább a szövetségen belüli megfélemlítésre, rendfenntartásra, a szólásszabadság és a szabad akarat megtörésére használta egy diktatórikus ideológia.

A NATO egymás megvédésére alakult szövetség mind a közvetlen, mind a világban felmerülő közvetett fenyegetésekkel szemben. Ebből világosan látszik, hogy a Magyar Honvédség feladata elsősorban Magyarország védelmének a biztosítása, valamint ezen túl a szövetséges országok védelmében lévő együttműködés. 

Melyek voltak a haderőfejlesztési és az ehhez kapcsolódó hadiipari fejlesztési koncepció alapvetései vásárlás, gyártás és fejlesztés tekintetében?

Az előzőekből világosan látszik, hogy a haderőfejlesztés egyértelmű célja Magyarország és a magyar közösség biztonságának garantálása minden lehetséges körülmény között. Ez a cél tökéletes összhangban van a NATO tagságunkkal is, hiszen határországként egyúttal a többi szövetséges ország biztonságához is hozzájárulunk. A hadiipari fejlesztés ezen cél elérésében az egyik legfontosabb eszközrendszer. A mai árak és költségszintek mellett saját hadiipar nélkül ez a célkitűzés számunkra gazdaságilag teljesíthetetlen lett volna. 

Mit várnak az átfogó fejlesztési tervtől, mekkora jelentősége lehet ezeknek a most megvalósuló vagy előkészítés alatt álló beruházásoknak a következő évtizedekben gazdasági és ipari szempontból? Ha ki lehet fejezni százalékban, akkor mekkora hozzájárulást jelent ez a GDP-hez a közeljövőben?

A védelmi iparnak az évtized végére érdemben hozzá kell járulnia a hazai gazdaság teljesítőképességéhez, diverzifikációjához, a magas hozzáadott értéket biztosító tevékenységek arányának növeléséhez, az innovációs mutatók javulásához. Százmilliárd forintos árbevételű, a térségben meghatározó szereplővé kell válnia.

A haderőfejlesztésre a választók minden országban általában úgy tekintenek, mint elköltött pénzre. Lehet ennek konkrétan bevételi oldala a költségvetésben hosszú távon?

Ha az említett, úgy is mondhatjuk, piaci szempontok szerint építkezünk, és meggyőződésem, hogy mi így jártunk el, akkor mindenképpen. Vannak speciális esetek, amikor a haderő szuverén ellátása érdekében ettől eltérő megközelítés szükséges, de nem célunk olyan kapacitások kiépítése, melyek hosszú távon jelentős mértékű állami finanszírozást igényelnek.

Mekkora jelentősége lehet Magyarországnak a fejlesztéseken keresztül a globális és európai hadiiparban? Magyarország miniszterelnöke a közös európai haderőfejlesztés kapcsán 1-2 éve úgy nyilatkozott, hogy érdemes ebben szerepet vállalni, mert a nagy országok mellett beszállítói partnerré válhatunk. Mi ennek a realitása és lehetséges hozadéka?

Az elmúlt évben vezető nemzetközi ipari szereplőkkel közösen alapított vegyesvállalataink, melyek többek között a helikopteralkatrészgyár Gyulán, a harcjárműgyár Zalaegerszegen és Kaposváron igazolják, hogy lehetséges a partnerré válás, a belépés ebbe a nemzetközi körforgásba. Mekkora a jelentősége? Úgy gondolom, önmagáért beszél, hogy az egyik ilyen létesítmény az egyedüli előállító központja lesz kritikus precíziós alkatrészeknek, a másik pedig Európában hiányzó stratégiai kapacitást pótol majd. De említhetném a mindenhol jelen lévő kutatás-fejlesztési funkciókat is.

Ami a realitásokat illeti, mindig fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a magyar kormány szándéka miatt indultak el ezek a projektek, hanem a piacon edződött partnereink is látják bennünk a lehetőséget. Úgy gondolom, az erőfeszítés érdemben hozzá tud járulni ahhoz, hogy áttörhessünk bizonyos térségi-történelmi gyökerű gazdasági korlátokat, magasabb hozzáadott értékű, kifinomultabb ipari tevékenység meghonosításával.

Egy ilyen súlyú új gazdasági ágazat megjelenése Magyarországon milyen lehetőségeket teremt az innovációs ökoszisztéma számára?

Mivel az innováció kulcsfontosságú ezen a területen, lévén a legnagyobb hasznot hozó saját termékfejlesztés alapja, így mindenképpen nagy lehetőségek nyílnak meg. Idén létre is hozunk egy új szervezetet, a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet (VIKI), a lehetséges szereplők, startupok, egyetemek, műhelyek koordinálása, támogatása érdekében.

Mit jelent a Zrínyi 2026 a felsőoktatás és szakképzés számára, vagy egy magyar egyetemistának abban az értelemben, hogy a gyárak és kutatási központok létrejöttével több száz vagy ezer állás keletkezik?

Egy olyan, rendkívül izgalmas területen jönnek létre karrierehetőségek Magyarországon, melyekhez korábban csak a külföldi munkavállalás jelenthetett hozzáférést, és a dolgok természetéből fakadóan sokszor még az sem. A védelmi ipar szakemberekkel való feltöltése, az utánpótlás folyamatos biztosítása teret kínál az oktatási szereplőknek is, hogy profiljukat bővítsék, új partnerségeket kössenek.

Hogy állnak össze szerves hálózattá az új hadiipari beruházások? Milyen kutatási és gazdasági szereplők tudnak kapcsolódni ezekhez?

A lépések egy jól átgondolt stratégia szerint követik egymást, melyet még 2016-ban raktunk össze. Mára ezen stratégia megvalósításának a látványos szakaszába léptünk a vegyesvállalatok alapításával. Már alig várom, hogy a gyárak beindítását tudjuk bemutatni. Amint említettem a fejlesztések szigorú logikai rendben követik egymást. Központok, klaszterek jönnek létre, melyek körül ott vannak a szükséges kiegészítő, támogató funkciók. Mivel erősen interdiszciplináris tevékenységről van szó, és jól látható a kettős hasznosítású technológiák fokozódó szerepe is, így széles azok köre, akik potenciálisan csatlakozhatnak. 

Egy ilyen komplex terv esetében mi a siker kritériuma?

Mindenek előtt hosszú távú, stratégiai elköteleződés a kormányzat részéről, hiszen itt nem lehet egyik napról a másikra eredményt elérni. Ennek kulcseleme a politikai stabilitás, amiben Magyarország egyedülálló környezetet biztosít már hosszú ideje. Nélkülözhetetlen továbbá a fajsúlyos ipari partnerek megfelelő kiválasztása, hiszen a szakmai, piaci ismereteknek ők vannak a birtokában. Fontos még a tapasztalatok elemzése, a tanulás, a visszacsatolás a folyamatokba, hogy azok még hatékonyabban működjenek, a következő projektek még jobban álljanak össze. Ugyanilyen fontos az emberi erőforrások magas szintű biztosítása, hogy az új struktúrák tényleg működjenek is. Elengedhetetlen az ígéretes karrierlehetőségek felvázolása, másrészt a szükséges képzési-utánpótlási rendszer kiépítése.

Amikor majd a fiatalok látják, hogy érdemes odamenni, és van is odavezető út, a védelmi ipar véglegesen létjogosultságot fog nyerni. Épp olyan természetes opció lesz, mint ma a jármű, vagy az informatikai ipar. Szándékaink szerint különlegessége folytán még kecsegtetőbb is.  

Mi lehet az a jövőbeni beszerzés vagy fejlesztés amelyre egészen biztosan felkapja a fejét mindenki?

A védelmi iparban több területen is nagy technikai, technológiai ugrások vannak készülőben. Autonómia, újfajta meghajtások, irányított energiájú fegyverek, csak hogy néhányat említsek. A helyzetünkből fakadó előny éppen az, hogy nem kell a múltból itt maradt nagyvállalatok átalakításával küzdenünk. Ezáltal az új vegyesvállalatok, a kutatás-fejlesztést, innovációt alapfunkcióként kezelve jó pozícióban lesznek ahhoz, hogy beszálljanak ezekbe a fejlesztésekbe. Ebből pedig egyenesen következik, hogy ezekhez az eszközökhöz a Magyar Honvédség elsők között fog hozzáférni.

Inkább nyomtatott formában olvasnál? Még megrendelheted a Hype&Hyper magazin első számát a Store oldalunkról!

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük