Oroszország dróntámadása nem puszta katonai incidens, hanem politikai üzenet – állítja Tomasz Grzywaczewski, lengyel szakértő, aki szerint Moszkva a NATO reakcióképességét teszteli, és ezzel a szövetség egészét állítja kihívás elé. Gönczi Róbert és Heincz Barnabás interjúja.
Az Egyesült Államokban élő lengyelként hogyan értékeli a jelenlegi eseményeket?
A Kreml az egész NATO-t próbára teszi. Ezzel nemcsak Lengyelországnak, hanem az egész szövetségnek és az Egyesült Államoknak is azt üzeni, hogy Oroszország nem hajlandó Ukrajnáról tárgyalni. Ehelyett Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna kapituláljon, és arra törekszik, hogy Közép-Európát „szürke zónává” változtassa. Oroszország azzal, hogy ezeket a drónokat „küldte,” nemcsak Lengyelország légvédelmi rendszerét teszi próbára, hanem szándékosan eszkalálja a konfliktust. Ez az incidens az első ilyen léptékű – korábban előfordult, hogy orosz drónok megsértették a lengyel légteret, de most fordult elő először, hogy Oroszország szándékosan katonai drónokat irányított Lengyelország fölé. Emelik a tétet, és próbálják felmérni, hogyan reagál majd a NATO.
Körülbelül egy hete Karol Nawrocki, Lengyelország frissen megválasztott elnöke találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. Hogyan értelmezzük az eseményeket e találkozó fényében?
Oroszország a lengyel-amerikai szövetség szilárdságát próbálja felmérni. Lényegében arra kíváncsiak, hogy egy esetleges támadás esetén Amerika valóban elkötelezett-e Lengyelország – vagy bármely más NATO-tagállam – megvédése mellett. Ez egyelőre nem teljesen egyértelmű, ezért adódik a kérdés, hogy mit fog tenni az Egyesült Államok. Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy további katonákat telepít Lengyelországba, vagy akár állandó katonai támaszpontot létesít ott, az megmutatja, hogy a Kreml provokációja nem képes megfélemlíteni Amerikát. Nyilvánvaló azonban, hogy Moszkva épp az Egyesült Államokat – és magát Trump elnököt – akarja megfélemlíteni. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy mindez alig néhány héttel az Alaszkában tartott Putyin-Trump csúcstalálkozó után történik.
Gondolja, hogy ez a legutóbbi drónincidens közvetlen katonai fenyegetést jelent, vagy inkább csak figyelmeztetés a közelgő Zapad hadgyakorlat miatt?
Ez egy közvetlen katonai fenyegetés, amit bizonyít, hogy katonai eszközökkel kellett reagálnunk rá. Sikerült megsemmisítenünk a drónokat, de kiderült, hogy védelmünk nem volt teljesen felkészülve az ilyen jellegű támadásokra. Valójában az incidens rámutatott, hogy drónelhárító rendszerünk nem elég jó, mivel Lengyelországnak rendkívül drága eszközöket kellett bevetnie – például holland F-35-ös és lengyel F-16-os ötödik generációs vadászgépeket – ahhoz, hogy ezeket lelője, ahelyett, hogy kifejezetten erre a célra szolgáló, olcsóbb drónelhárító megoldásokat alkalmazzon. Azonban ennek az incidensnek a katonai vetülete kevésbé fontos, mint a politikai. Oroszország feszegeti a határokat ezekkel a kisebb behatolásokkal a NATO területére. Ha nem érkezik határozott politikai válasz, Oroszország talán még komolyabb provokációkkal is megpróbálkozhat. Például küldhetnek további drónokat, sőt azokat Belaruszból is indíthatják. Valójában már megerősítették, hogy a lengyel légtérbe behatolt drónok nemcsak Ukrajna felől érkeztek, hanem Belarusz felől is. Ez valami új, és egyértelműen szándékos akcióról van szó – nem holmi véletlenről. Korábbi esetekben, amikor orosz drónok hatoltak be lengyel vagy román légtérbe, rá lehetett fogni, hogy tévedésről van szó, vagy a drónok egyszerűen eltévedtek. Ami most történt, az viszont nem tévedés. Ez egy NATO-tagállam légterének szándékos megsértése. Ahogy mondtam, még súlyosabb incidensekre is fel kell készülnünk.
Pontosabban?
Ha Oroszország úgy érzi, hogy ezt büntetlenül megteheti, még rémisztőbb forgatókönyveket is el tudunk képzelni. Például elképzelhető egy korlátozott szárazföldi invázió valamelyik balti ország ellen. Könnyen el tudom képzelni, hogy Oroszország azzal teszteli a NATO 5. cikkelyét, hogy elfoglal egy kis határsávot – mondjuk Lettországban. Lettországban van egy Latgale nevű határmenti régió, ahol orosz ajkú kisebbség él. Oroszország esetleg megpróbálhat elfoglalni ott néhány határ menti falut azzal az ürüggyel, hogy „megvédi” a helyi orosz ajkú lakosságot. Számítana-e ez olyan fegyveres agressziónak, amely közvetlen fenyegetést jelent Lettország területi épségére és így aktiválná a NATO 5. cikkelyét? Vagy inkább csak egy kis határincidensnek tekintenék, amely nem esik egyértelműen az 5. cikkely hatálya alá? Ezek a forgatókönyvek talán hipotetikusnak tűnhetnek, de rendkívül súlyosak. Ahogy említettem, Oroszország a NATO kollektív reakcióját méri fel. És ez a lényege a tegnap éjjel Lengyelországban történteknek. Ez óriási kihívást jelent az Egyesült Államok és Trump elnök kormányzata számára is. Az eset bebizonyította, hogy a diplomáciai tárgyalások immár értelmüket vesztették, és valamilyen reakciót kényszerít ki az Egyesült Államok részéről. Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy nem reagál, Oroszország nem fog leállni. Sajnos ez mostanra teljesen egyértelmű.
Nemrég a belarusz külügyminisztérium adott ki egy hivatalos nyilatkozatot, miszerint ezek a drónok pusztán a szélsőséges időjárás miatt sodródtak be lengyel területre. Hogyan értékeli ezt a kijelentést?
Őszintén szólva nem bízhatunk a belarusz rezsimben. Oroszország varsói nagykövete már azt állította, hogy ezek a drónok nem orosz eredetűek, és biztos vagyok benne, hogy ez nyilvánvaló hazugság. Úgyhogy igen, a belarusz magyarázat egyszerűen hamis. Mindazonáltal ez az egész ügy azt mutatja, hogy Oroszország talán tart a lengyel-amerikai viszony elmélyülésétől, vagy legalábbis bosszantja a két ország egyre szorosabb együttműködése. Látják, hogy közvetlen kommunikáció zajlik a lengyel elnök és az amerikai elnök között. Trump épp a múlt héten jelentette ki, hogy az Egyesült Államokban soha fel sem merült a lengyelországi katonai jelenlét csökkentése; sőt ellenkezőleg – az USA és Lengyelország növeli az amerikai katonai jelenlétet. Oroszország pedig ezt próbálja megakadályozni azzal, hogy megfélemlíti az Egyesült Államokat. Ez a drónincidens egyúttal egy közvetlenül Washingtonnak, a Fehér Háznak szóló jelzés is.
Ez fordulópontot jelent?
Oroszország közvetlenül megsértette a NATO légterét – kétségtelen, hogy szándékosan tette, és korábban soha nem fordult elő ehhez fogható eset. Katonai szempontból talán nem rendkívül súlyos a helyzet. Politikailag viszont óriási jelentőségű. És sajnos Oroszország megmutatta, hogy ezeket a drónokat egészen mélyen be tudja juttatni Lengyelország területére. A drónokat nemcsak a határ közelében semmisítették meg; az egyiket állítólag Lengyelország középső részén, nem messze szülővárosomtól, Łódź-nál lőtték le. Łódź körülbelül 250–300 kilométerre van az ukrán és a belorusz határtól – és nagyon messze esik bármely orosz határtól –, tehát ez nem csupán egy határincidens volt.
Tomasz Grzywaczewski lengyel újságíró, haditudósító, író és dokumentumfilmes, aki Kelet-Európára, Oroszországra és a posztszovjet térségre specializálódott. Számos konfliktusövezetből tudósított, többek között Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta, Hegyi-Karabahból az örmény-azeri összecsapások során, valamint Belaruszból a 2020-as tüntetések idején. Számos orgánum – így a Foreign Policy, az Onet.pl, a Gość Niedzielny, a National Geographic Traveller, a Do Rzeczy, a Wprost, a Nowa Europa Wschodnia, a Gazeta Polska és a Kontynenty – munkatársa is volt; emellett dolgozott a TVP-vel is.
POV Budapest: lokális identitásból globális kreatív hub
„A mélység nem a fájdalomban vagy az örömben keresendő – sokkal inkább a figyelem minőségében” – interjú Dóra Ádám képzőművésszel
