Mélyreható elemzés a változó médiatérképről
Az amerikai elnökválasztás eredményét kétségkívül jelentősen befolyásolta a közösségi média, különösen az Elon Musk nevéhez fűződő X platform – sőt, még látszólag jelentéktelen események, például Joe Rogan független podcastje is hatással voltak a kampányra. Ami egykor évtizedekbe telt, hogy eljusson Közép-Európába a tengerentúlról, ma már pillanatok kérdése: Romániában például egy közelmúltbeli elnökválasztási eredményt érvénytelenítettek, miután kiderült, hogy Călin Georgescu esetében szándékos közösségimédia-manipuláció történt. A gyors technológiai fejlődés és a változó közönségpreferenciák korában felmerül a kérdés: vajon meghalt-e a klasszikus média? Bár a hagyományos médiumok továbbra is léteznek, befolyásuk és hitelességük jelentősen csökkent.
A klasszikus média hanyatlása
A klasszikus média – a régóta működő újságok, televíziós csatornák és rádióállomások – történelmileg a hírfogyasztás elsődleges forrásai voltak a közönség számára. Az utóbbi években azonban jelentős csökkenés figyelhető meg a közbizalomban és az elköteleződésben ezek iránt az intézmények iránt. Egy 2024-es Gallup-felmérés szerint az amerikaiak mindössze 31%-a bízik nagy vagy mérsékelt mértékben abban, hogy a klasszikus média teljeskörűen, pontosan és tisztességesen tájékoztat. Ez az arány megegyezik az előző évben mért történelmi mélyponttal. A bizalomvesztés különösen a fiatalabb korosztályok körében szembetűnő: az 50 év alatti amerikaiak mindössze 26%-a bízik a médiában, míg a 65 év felettieknél ez az arány 43%.
A politikai polarizáció tovább mélyíti ezt a bizalmi válságot. Ugyanebben a Gallup-felmérésben jól látszik a pártpolitikai megosztottság is: a demokraták 54%-a bízik a médiában, míg a republikánusoknak csupán 12%-a. Ez a növekvő szkepticizmus arra késztette a közönséget, hogy olyan alternatív hírcsatornákat keressen, amelyek jobban tükrözik saját világnézetüket – vagy egyszerűen ellensúlyozzák azt a régóta liberális politikai agendák mentén működő hagyományos médiát, amelyet sokan elfogultnak tartanak.
A közép-európai régió bizalma a tények, állítások és média irányába nagy mértékben változott, párhuzamos valóságokat létrehozva – ez az egyik fő megállapítása annak a kutatásnak, amely közép-európai országokban vizsgálta. A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO), valamint cseh–lengyel–szlovák partnere a CEDMO megállapította, hogy a lakossági bizalom teljes mértékben megváltozott a média és tényközlések irányába. Magyarországon a lakosság 56%-a szerint objektív valóság nem létezik, csak eltérő vélemények, 66%-a szerint a sajtóban sok tényként idézett dolog valójában csak vélemény. A legérdekesebb adat alapján a lakosság 74%-a szerint nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz – ez pedig elképesztő információs polarizációhoz vezet, amelyben a visszhangkamrák egyre erősebbek és elszigeteltebbek. Bulgáriában és Csehországban ez az arány 71%, Szlovákiában 65%.
A médiatartalom-fogyasztás szokásainak változása
A digitális kor alapjaiban változtatta meg a hírfogyasztási szokásokat. A hagyományos médiumok már nem az egyedüli információs kapuőrök. A közösségi média platformok, podcastok és független hírlevelek sokak – különösen a fiatalabb generációk – elsődleges hírfogyasztási forrásaivá váltak.
A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak körülbelül egyötöde, köztük a 30 év alattiak 37%-a, rendszeresen szerez híreket közösségimédia-influenszerektől. Ez az elmozdulás azt jelzi, hogy a közönség a személyesebb és hitelesebb hírszolgáltatási módokat részesíti előnyben. Emellett a helyi újságok hanyatlása ún. „hírsivatagokat” hozott létre – olyan területeket, ahol alig férnek hozzá megbízható helyi hírekhez. Ennek hatására alulról jövő újságírói kezdeményezések születtek, amelyek gyakran minimális költségvetéssel, közösségi támogatásból működnek.
A Reuters Intézet 2024-es Digital News Reportja szerint a megkérdezettek mindössze 22%-a használ híroldalakat vagy applikációkat elsődleges hírforrásként, ami 10 százalékpontos csökkenést jelent 2018-hoz képest. Ezzel szemben a YouTube és a TikTok platformok népszerűsége nőtt a hírfogyasztásban, különösen a fiatalabb korosztályok körében: a 18–24 évesek 23%-a használja a TikTokot hírfogyasztásra, míg az 55 év felettiek körében ez az arány mindössze 7%.
Mennyit is ér valójában Joe Rogan?
A médiatérkép átalakulásának egyik leglátványosabb szimbóluma Joe Rogan felemelkedése, mint az amerikai közbeszéd egyik meghatározó hangja – egy átalakulás, amely sokat elmond a klasszikus újságírás jelenlegi helyzetéről. Ahogy Patricia Murphy elemzésében megjegyzi: a választási ciklus legfontosabb interjúját nem a CNN, az NBC vagy a The New York Times készítette, hanem Joe Rogan, akinek Donald Trumppal készült beszélgetését elképesztő, 49 milliós nézettség követte – több mint a hagyományos választási éjszakai tudósítások összesített nézettsége az összes nagyobb hírcsatornán együttvéve.
Rogan hatalmas kulturális tőkéje – különösen a fiatalabb, főként férfi közönség körében – politikai erővé tette műsorát, amely nemcsak elérésben, de hitelességben is felülmúlja a hagyományos médiumokat. Műsorának formátuma – kötetlen, bensőséges és gyakran spontán – olyan közvetlen kapcsolat érzését nyújtja a hallgatóknak, amelyet a csiszolt hírműsorok ritkán képesek megteremteni. Bár Rogant gyakran éri kritika, hogy nem kérdőjelezi meg kellőképpen a dezinformációt, módszere jól példázza a médiafogyasztás új irányát: a közönség ma már inkább kapcsolatot keres, mint válogatott híreket, inkább párbeszédet, mint konfrontációt. A politikai szereplők ezt felismerve egyre inkább az olyan műsorokban való megjelenést részesítik előnyben, mint Rogan podcastje, ahelyett, hogy hagyományos interjúkat adnának – ezzel alapjaiban változtatva meg a közszereplők választókkal való kapcsolatépítésének módját. A klasszikus média hanyatlása így nemcsak példányszámcsökkenésről vagy hirdetési bevételkiesésről szól – hanem arról is, hogy egy egész nemzedék elvesztette bizalmát és figyelmét, amely már nem tekinti a hagyományos híreket az igazság legjobb forrásának.
A független újságírás felemelkedése
A klasszikus média hiányosságaira adott válaszként a független újságírás jelentős lendületet vett. Az olyan platformok, mint a Substack, a Beehiiv vagy a különböző podcastok, lehetővé tették az újságírók számára, hogy hagyományos szerkesztőségek nélkül is működjenek, gyakran szűretlenebb és átláthatóbb tájékoztatást kínálva. Ugyanakkor a független újságírás is komoly kihívásokkal néz szembe: a pénzügyi fenntarthatóság sokszor kérdéses, hiszen sokan előfizetésekből vagy adományokból élnek. Emellett a hagyományos intézményi háttér hiánya megnehezíti a szélesebb közönség elérését és bizonyos erőforrásokhoz való hozzáférést is.
A hírek jövője?
Bár a klasszikus média komoly kihívásokkal néz szembe, még nem tekinthető teljesen elavultnak. Egyes hagyományos médiumok sikeresen alkalmazkodnak az új környezethez: digitális platformokat használnak, változatos tartalomszolgáltatási módszereket alkalmaznak, és interaktívabban vonják be a közönséget. Emellett megjelentek az együttműködések a klasszikus és a független médiumok között is, amelyek célja a két modell erősségeinek ötvözése.
Valójában a jövő az újságírás hibrid modelljében rejlik: ötvözve a hagyományos médiumok hitelességét és erőforrásait a független platformok innovációjával és hitelességével. A transzparencia előtérbe helyezésével, a változatos közönségek elérésével és az új technológiák kihasználásával a médiavállalatok sikeresen navigálhatnak ebben az új korszakban, továbbra is fontos szerepet játszva a társadalom informálásában.
Az alkotás, a barátság és a változás szellemének ünneplése
Az algoritmuson túl: Refik Anadol az MI-ről, művészetről és a múzeumok jövőjéről
