“Huszonéves koromban jöttem rá, hogy nagyanyám háztartása egy véletlenszerűen összeállított mini MoMA gyűjtemény. A nyugat-németországi rokonlátogatások alkalmával kerültek a konyhájába olyan tárgyak, mint az ikonikus Braun HT 50-es kenyérpirító, a KF 40-es kávéfőző (Mindkettőt Hartwig Kahlcke tevezte 1980 körül), vagy a csodálatos, krómozott Rotpunkt termosz, amit Rido Busse tervezett a hetvenes években.
Valami hasonló eredete lehetett a Wilhelm Wagenfeld tervezte Max und Moritz sószóróknak is, amik azt hiszem a legjobb tárgyak, amiket valaha a kezemben fogtam.
Wagenfeld, aki a Bauhaus diákja volt a háború előtt, az ’50-es években Stuttgartban dolgozott szabadúszó tervezőként. A német gazdasági csoda időszakában ez azt jelentette, hogy olyan cégeknek dolgozott, mint a Braun, a Rosenthal vagy a WMF: az utóbbinak tervezte az említett sószórót.
A WMF 1953-ban kezdte el a termék gyártását, és hamarosan Németország egyik legnépszerűbb háztartási eszközévé vált, igazi ikon lett belőle. Ez nem volt véletlen. Wagenfeld képes volt olyan tárgyat alkotni a szigorú, erősen a Bauhausból táplálkozó háború utáni német modernizmus keretein belül, ami a tökéletes funkcionalitása mellett is egy elképesztően kedves jelenség.
A só- és a borsszóró, Max és Moritz, alakra teljesen megegyeznek, és egy kis csónakszerű tálcán ülnek. A tálca szinte kívánja, hogy a hüvelyk- és mutatóujjunk közé csípve megfogjuk. A fűszerszórók üvegei terebélyes hasat, és vékony nyakat kaptak. Nagyszerű érzés kézbe venni őket, miközben rázzuk belőlük a sót, még mindig stabilan megmaradnak a kezünkben. Alapanyaguk csak üveg és rozsdamentes acél, ezért minden részletük gyönyörűen öregszik. Wagenfeld ezzel a tervével megszelídítette a rideg modernizmust, és tökéletes harmóniát teremtett. Max és Moritz pont annyira teátrális, mint amennyire funkcionális, és szerintem ez teszi igazán szerethetővé.
Nagyanyám ezzel persze sosem foglalkozott, és azt hiszem, ez valójában így normális. A sószórópárt annyiszor dicsértem meg, hogy pár éve odaadta nekem, mondván, neki csak egy szép, és jó fogású sószóró, de ha nekem ennyire tetszik, akkor vigyem, nálam valószínűleg jobb helyen lesz.”
Húnfalvi András, formatervező, a Flying Objects tervező-ügyvezetője
Favorit című cikksorozatunkban mai alkotókat kérdezünk meg hétről hétre arról, mi a kedvenc designtárgyuk és/vagy művészeti alkotásuk.