Zsír, zselé, tofu, patkányhús. Mostanában azért már nálunk is nyílnak elég fasza kínai vagy inkább ázsiai éttermek, de nem feltételezem, hogy ha kimondjuk Magyarországon, hogy kínai étterem akkor ne mindenkinek az jutna eszébe, amiket először soroltam. De nézzük a Bambut!
A Bond agyainak köszönhetően Torontoban újabb olyan étterem nyílt, amit már csak a grafik vagy az interior design miatt is érdemes lehet felkeresni. A konyháról sajnos nem kaptunk ízelítőt, Torontoban pedig most épp egy haverunk sincs, úgyhogy az ízek kimaradnak a leírásból, de az amúgy sem a mi szakmánk, csak a mennyiségre megyünk. He!
Lényeg ami lényeg, hogy a koncepció alapját az a gondolat jelenti, hogy az ázsiai kultúrák milyen szépen kapcsolódnak össze. Hát igen. A Szenkaku szigetek körül például napjainkban ez csodálatosan látszik is. Na de ezt hagyjuk is, mert egy kedves és még inkább minőségi konyhával dolgozó étterem arculatát nem építhetjük a hétköznapok átlagos és lehangoló híreire, sokkal inkább keressünk neki egy egyszerű, szép és lelket melengetőt, mely megfelelő alapot teremt egy kiadós kajáláshoz.
Szóval a kapcsolódás, melyet egy hatszög jelképez. Igen. Cserébe tényleg nagyon állatul néz ki.
Az egyszerű mintákat elég változatos, ám mégsem zavaró színekkel pörgették fel a grafikában, és ugyanígy jártak el a belső terek esetében is. Egyszerű, hétköznapi anyagok és felületek, itt-ott hatszög minta végigvezetve a tereken, szóval koherens és tiszta, de mégsem vészesen minimál, mert hiába tiszteljük istenként a minimalista mestereket, enni talán mégsem patikában szeretünk.
Szóval aki teheti nézze, egyszer mi is megtesszük.
A Bond csinálta amúgy a Yoobit is, szóval ázsiai fúzióban nagyon otthon lehetnek.