A napokban jelent meg a Makers of Budapest, egy igazán szép, precízen megszerkesztett, értékes kötet, amely képet ad a kortárs kézműves tervezők változatos és gazdag közegéről. Egyszerre képes album és klassz design guide – 38 designer, 22 fővárosi bolt egy gondosan megrajzolt kreatív Budapest-térképen. Hoffmann Petrával és Boldizsár Károllyal, a könyv megálmodóival beszélgettünk.
Ha jól tudom, régóta érlelődött már a gondolat, hogy létrehozzátok ezt a könyvet. Egyáltalán honnan jött az ötlet, mi adta a kezdő lökést?
Károly: A Bomo Artot megkereste anno egy angol könyvkiadó, a Black Dog Publishing, akik kiadtak egy Made by Hand című könyvet, ami nemzetközi kézműves manufaktúrákból szemezgetett a világ minden pontjáról, szubjektív elgondolás, szelektálás alapján. Ebbe a kötetbe a Bomo is bekerült. Amikor elkészült, kitettük mi is a boltban, hírt adtunk róla, hogy mi is benne vagyunk. Szóval, ez volt az egyik elindítója a dolognak. Korábban sokszor gondolkoztam azon, amikor utazik az ember, és vásárolna valamit, de nem a turisták által leginkább látogatott főutcákon kapható dolgokból szeretne válogatni, hanem inkább felfedezné a kis, helyi boltokat, mennyire nincs könnyű dolga. Pedig annyira jó élmény, mert olyan szuper helyekre lehet így rátalálni. Ezért arra gondoltam, milyen jó lenne összegyűjteni itthon ezeket a manufaktúrákat, nemcsak a turistáknak, hanem az itt élő magyarok számára, azaz magunknak is.
Fotók: Rácmolnár Milán
A brit Made by Hand tehát hasonló elvek mentén készült, mint a Makers of Budapest. Mennyire volt inspirációs forrása annak, hogy milyen legyen, hogy nézzen ki a ti kötetetek?
Károly: Inkább abban adott iránymutatást, hogy ne nézzen ki. Nekem például az nagyon furcsa volt, hogy nem jöttek el, és készítettek rólunk fotót, hanem tőlünk kértek képeket. Mindenki más-más minőségű fotóanyagot küldött, így a kötet nem lett igazán egységes.
De ezen kívül amúgy rengeteg más, a témába vágó könyvet is megnéztünk – borítókat, tördelést, szerkesztést, képminőséget, belső tartalmat. Volt olyan időszakunk tavaly tavasszal, amikor állandóan könyvesboltokba jártunk és órákig nézegettük a különböző köteteteket.
Petra: Fontos hozzátenni, hogy Károly nyomdász is, szóval jól tudja, hogy egy könyv elkészítése, felépítése, technikai háttere miből áll, hogyan működik. A könyvünk esetében tulajdonképpen az volt a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy mi a funkciója, és ez milyen kivitelezést igényel. Nagyon kedveljük a kemény táblás, vászonba kötött, különleges nyomdai, kötészeti eljárásokkal készült kiadványokat. Sokat gondolkoztunk a nagyobb formátumú, albumszerűbb megjelenésen is, de végül úgy döntöttünk, hogy ezt a könyvet nem az asztal mellett, kanapén, fotelben olvasáshoz szánjuk elsősorban, inkább funkcionális, guide-jellegű könyvet szerettünk volna. Éppen ezért olyan méretet választottunk, ami kényelmesen elfér a táskában, könnyen kezelhető. A Makers of Budapest nagyobb merítést vett alapul: sok-sok elérhetőséggel és egy kreatív Budapest-térképpel kiegészülve mutat be harmincnyolc fővárosi tervezőt és huszonkét üzletet, a bővebb terjedelem okán kevesebb szöveggel és képpel.
Könyvünk fő mondanivalója tulajdonképpen az, hogy bármennyire is tradicionálisak a kézműves technológiák és a megmunkálási eljárások, a könyvben szereplő alkotók a kortárs designtrendeknek megfelelően nagyon is mai tárgyakat hoznak létre. Ebben a válogatásban a designtudatos megközelítés, a tradicionális eljárások és a digitális technológiák ötvözése minden tervezőre jellemző.
Tehát az általatok bemutatott 38 tervezőben ez az egyik közös szál: a hagyományos technikákat a mai korhoz adaptálják. És ezen túl? Miért pont ők kerültek bele a kötetbe? Hogyan szelektáltatok? Ráadásul a tervezők mellett további 22 boltot is bemutattok.
Petra: Ahogy ezt már Károly is említette, a könyv többfunkciós. A magyar olvasóközönségnek éppúgy szól, mint a hozzánk látogató turistáknak, akiknek ez a kötet elsősorban inkább egy guide. Ezt figyelembe véve azt próbáltuk kiemelni, melyek azok a boltok, ahová szívesen elkalauzolnánk őket, – már csak azért is, mert több, a könyvben szereplő tervező termékeit is árusítják – és amiből ők is láthatják, milyen menő hely Budapest.
A tervezőket tekintve pedig további szempont volt az, hogy megmutassuk azt, ami jellegzetes, ami hazai és egyben nagyon igényes. Persze, nem titkoltan ez valahol egy szubjektív lista is, melynek összeállításakor az volt a célunk, hogy egy-egy alkotóterület kiválasztott tervezői a kortárs hazai design minél szélesebb spektrumát képviseljék. Fontos tényező volt még a minőség, a kellő szakmaiság, a tárgyakon felismerhető kézműves jelleg és az is, hogy egy tervező mindig tudjon újat mutatni.
Mennyire figyeltetek arra, hogy a különböző tervezői területek megfelelő arányban legyenek a kötetben?
Petra: A kötetben alkotói területenként csoportosítva mutatjuk be a tervezőket. Próbáltuk kialakítani a kellő egyensúlyt, ami nem volt mindig egyszerű. A különböző területek tervezői egészen más ismertséggel bírnak például nemzetközi szinten, sőt, vannak olyan márkák, akik kifejezetten csak a hazai piacot célozzák, ezen kívül bizonyos alkotóterületek most valahogy sokkal élőbbek, például a kerámia, míg mások kevésbé látványosak a hazai design területén, mint mondjuk a papír.
Petra, te a Stilblog miatt tényleg mindenkit ismersz a szcénában, de milyen volt így most végigjárni, külön-külön ellátogatni ezekhez a tervezőkhöz? Milyen a helyzetük? Hogyan látod, mennyire tudnak boldogulni?
Petra: Egy éve kezdtünk el érdemben dolgozni a könyvvel, tavaly nyáron látogattunk el a tervezőkhöz, fotóztunk, aztán decemberig adtunk magunknak időt, hogy minden tartalom elkészüljön. Januárban aztán végigtelefonáltam mindenkit, aki szerepel a könyvben, hogy működik-e még, van-e valami változás a háza táján. Mert hát annyira gyorsan változik itthon minden, és valóban, sok dolog, ami nyáron még stabilnak tűnt, decemberre már egészen más képet mutatott. Ebből azért látható, hogy ez a közeg nem áll a legbiztosabb lábakon és nagyon nem egyszerű talpon maradni hosszú távon.
Károly: Ez a veszélyes ebben a könyvben. Ugyebár egy guide-ot adunk ki 2000 példányban, amit szeretnénk persze minél hamarabb eladni, csak hát közben ki tudja, mi lesz a kötetben szereplő tervezőkkel és boltokkal. Amennyiben lesz újabb kiadás, a tartalmat természetesen aktualizálni kell annak érdekében, hogy releváns tudjon maradni.
A könyvvel létrehoztatok egy kreatív Budapest-térképet is, ahol az összes általatok számba vett tervező és bolt megtalálható.
Petra: Igen, és van benne egy kis csalás is. Két szentendrei helyszín is rá került, de hát az agglomeráció, az majdnem Budapest (mosolyog). Amúgy érdekes megfigyelni a különböző, koncentrált gócpontokat. Konstans a hetedik kerület és a belváros, ami a boltok miatt is nagyon telített, de feltörekvő rész például a Várkert Bazár és környéke, és a Bartók, vagyis a Móricz vonzáskörzete is. Szerintem ez egy nagyon jó tendencia, hogy Budára is áttelepülnek a tervezők és a design boltok.
Négyen készítették a könyvet. Hogyan alakult ki a csapat?
Károly: Először Petrának meséltem el az ötletemet három éve. Belelkesültünk, aztán mindenki csinálta a maga dolgát, végül tavaly kezdtünk csak neki. Petra a Design Héten keretében sokat dolgozott együtt Rácmolnár Milánnal, akivel aztán barátok is lettünk mindannyian, és hát szuper szakember, tehát egyértelmű volt, hogy ő lesz a fotósa ennek a könyvnek.
Petra: Bárdy Annát pedig én néztem ki (mosolyog). Anna munkáival a Design Évkönyv szerkesztése kapcsán ismerkedtem meg még 2013-ban. Személyesen akkor még nem ismertük egymást, csak nagyon tetszett, amit csinál. Aztán pár évvel később, mikor Nosek Mimma, a Risoplant egyik alapítója bemutatott minket egymásnak, rögtön éreztem, ő lesz a grafikusunk. Anna ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel viseltet a Makers of Budapest iránt, mint mi, nem is beszélve a szakmaiságról, a szuper pontos, igényes munkájáról.
A könyveknél a kiadó kiválasztása, a szerződési feltételek kialakítása szokott még nehezítő tényező lenni. A Makers of Budapestet végül a Bomo Press, azaz Károly adta ki. Ezt amúgy az elejétől kezdve így terveztétek?
Károly: Menet közben elég sok embert megismertünk nyomdai és könyvprodukciós vonalon, de közülük is Wunderlich Péter volt ránk leginkább hatással. Amikor említettük neki, hogy egy albumszerű kötetet szeretnénk, ő inkább a funkcionalitás felé terelgetett bennünket, ami nagyon jól jött. Péter ajánlott könyvkiadót is, de aztán hosszas mérlegelés után végül úgy döntöttünk, inkább a magánkiadást választjuk, és végül a terjesztést is magunkra vállaltuk. Fontos megemlíteni, hogy az EPC nyomdával is hatalmas szerencsénk volt. Figyeltek ránk, nagyon kreatívan próbálták teljesíteni minden kérésünket. Ők egyébként híresek arról, hogy kifejezetten szeretik az izglmas technikai kihívásokat. Tőlük nem fogsz olyan választ kapni egy-egy ötletre, hogy “na, azt nem lehet megcsinálni”.
Petra: Már most van 30 hely, ahol meg lehet majd venni a könyvet – a benne szereplő 22 bolt majdnem mindegyikében, illetve egyéb független könyvesboltokban, például az Írók Boltjában és az Atlantiszban is beszerezhető lesz, de hamarosan felkerül a weboldalunkra a terjesztési pontok teljes listája.
Ahogy beszéltük is, ebben a könyvben abszolút benne van egy újabb, vagy több további rész, frissített kiadás, akár sorozat lehetősége. Mik a terveitek?
Károly: Igen, ezek mindegyike abszolút lehetséges folytatás. Egyelőre persze próbáljuk élvezni, hogy az első könyvünk elkészült, meg hogy ilyen szép lett, aztán majd meglátjuk.
Petra: A márkaépítést az első perctől fogva komolyan vettük, azt szerettük volna, hogy a kötet és ezáltal a kis kiadónk hatékony és izgalmas brandinggel – kommunikációval, esztétikai minőséggel, élő közösségi felületekkel és weboldallal – működjön. És igen, persze, szeretnénk majd folytatást valamilyen formában. Annyira megszerettük egyébként ezt a munkát és a csapatunkat, hogy ha ez lehetséges volna, ezek után legszívesebben csak könyvkiadással foglalkoznánk (mosolyog).
Makers of Budapest – Könyvbemutató április 26-án, pénteken lesz, 19.00-kor az Anker’tben.
Cover fotó: Födémesi Csaba