Az évtized legnagyobb szivárogtatási botránya során számtalan titkos Pentagon és NATO dokumentum látott napvilágot. A zűrzavar hatalmas, mi pedig összefoglaltuk a lényeget!
A világ közvéleménye áprilisban a Pentagon-szivárogtatásokra figyelt. Április elején kezdett a közösségi médiában felbukkanni pár oldalnyi papír, amelyek elvileg szigorúan bizalmas, amerikai dokumentumok voltak és bevezették a nyilvánosságot az orosz-ukrán háború sosem látott színfalai mögé. A dokumentumok mennyisége idővel nőtt, és bombaként robbant az a több száz oldal, amely szövetségeket, műveleteket kérdőjelezett meg és az utóbbi évtized egyik legnagyobb szivárogtatási botránya. A tettest azóta – elvileg – elkapta az USA, a Pentagon szivárogtatás kárenyhítése pedig megkezdődött. A közvéleményben a lehető legrosszabb történt: a dokumentumok berobbantak a médiába, mindenki szaladt a sztori után, ömlött ránk a megerősítetlen információ, a felemás cáfolatok, nem tudtuk hova kapjuk a fejünket, hogy aztán két hét után a mély hallgatásé legyen a főszerep. Most már nincsenek címlapok, pedig nem árt összegezni azt, amit tudni vélünk vagy feltételezünk. Ebben a cikkben az Ukrajnával kapcsolatos Pentagon-szivárogtatás legfontosabb elemeit vesszük sorra. Fontos megjegyzés: nem egyértelmű, hogy a dokumentumok közül mindegyik eredeti-e, vagy esetleg vannak hamisítványok. A legvalószínűbb információkat és cáfolataikat listázzuk!
1. Valódi dokumentumok?
A közösségi médiában keringő dokumentumok egy része biztosan valódi, ezt hivatalos amerikai szervek is megerősítették, azonban nem szabad mindennek felülni. Egyes dokumentumok ugyanis nagymértékben túlbecsülték az ukrán halottak számát, miközben lebecsülték az orosz veszteségeket, ezesetben orosz hamisításról, általa pedig dezinformációról beszélhetünk. Az amerikai hivatalos szervek reakciói azonban nem hagynak kétséget, hogy a kiszivárogtatás valódi: a kármentést hamar megkezdte a külügyminisztérium, miközben az FBI hajtóvadászatot indított a szivárogtató ellen. Az USA 189.500 és 223.000 közé becsüli az invázió során meghalt és megsebesült orosz katonák számát, az ukrán haderőnél ugyanezt 124.500 és 131.000 közé teszik.
2. Kiszivárogtatás és nem hackelés történt
A dokumentumokat befotózták, majd feltöltötték kép formátumban a közösségi média felületekre. Az eredeti forrás egy rejtett Discord-csatorna volt, onnan kerültek át az anyagok Twitterre és Telegramra. A papírokon hajtási nyomok látszanak, ezért minden bizonnyal elemelte őket egy arra jogosult személy, majd biztonságos helyen befotózta a szivárogtatni való információt.
3. Ukrán csapatokat képeznek ki a nyugati szövetségesek
Az orosz–ukrán háború kezdete óta Ukrajna nyugati partnerei több mint 60 ezer ukrán katonát képeztek ki – jelentette ki nemrég Roderich Kiesewetter, a német Bundestag képviselője. A most kiképzés alatt álló katonák többsége májusban, júniusban tér majd haza, miközben Németország nyújtja a legnagyobb segítséget az ukrán hadsereg, különösen a parancsnoki és altisztek kiképzésében. Ezt a tényt már nyilvánosan kezeljük, azonban a kiszivárgott dokumentumok arra is rámutatnak, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett, részben nyugaton kiképzett ukrán csapatok lehetnek a következő nagy ukrán ellentámadás gerince.
4. Washingtonban tervezik az ukrán ellentámadást
A szivárogtatás olyan dokumentumokat is tartalmazott, amelyek az előbb említett katonákat rendezik, felszereléssel és harcjárművekkel együtt annak érdekében, hogy megkezdjék a hónapok óta rebesgetett ukrán ellentámadást. A dokumentumok között vannak az ukrán hadsereg megerősítésére vonatkozó titkos amerikai és NATO-tervezetek, azonban nem tartalmaznak konkrét haditerveket, valamint lassan már 1,5 hónaposak – ez nagy fegyvertény, ugyanis nem a jelen helyzetet írja le, hanem egy múltbéli állapotot, amelynek a korrekciója is könnyebb a jövőre nézve. Április végére a dokumentumok szerint Kijev rendelkezésére fog állni 12 dandárnyi haderő, 253 harckosival, közel 900 gyalogsági harc- illetve szállítójárművel, valamint 147 tüzérségi eszközzel. Az eszközök egy jelentős része nyugati technológia. Az ellentámadást a fentiek alapján Washingtonban tervezik, Kijev szerves bevonásával. Ez nem meglepő, hiszen a nyugati hírszerzés és felderítés már a herszoni és harkovi ukrán ellentámadások sikerében is szerepet játszott, amelyekkel visszaszorították az agresszort.
5. Vannak NATO egységek Ukrajnában
A kiszivárgott dokumentumok szerint tartózkodnak Ukrajnában különleges NATO erők. Az Egyesült Királyság 50 fővel van jelen, őket követi Lettország 17 fővel, Franciaország 15 fővel, az Egyesült Államok 14 fővel, valamint Hollandia 1 fővel. A dokumentumokból nem derül ki, hogy ezen erők hol tartózkodnak, vagy mi a feladatuk, az azonban sejthető, hogy speciális egységekről van szó, amelyek a modern nyugati haditechnika kezelésében nyújthatnak segítséget. A tény, hogy különleges NATO csapatok tartózkodnak Ukrajnában, akarva-akaratlan erősíti azt az orosz narratívát, hogy „Ukrajnában Oroszország a NATO-val harcol”. Az Egyesült Királyság Ukrajna egyik fő támogatója, a szivárogtatást pedig nem kommentálta, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad mindent elhinni, amit az interneten olvasunk. Egy biztos: Ukrajnában tartózkodnak különleges NATO erők, nagy valószínűséggel pedig támogató-tanácsadó feladatokat látnak el és nem a frontvonal lövészárkában harcolnak.
6. Az ukrán légvédelem az összeomlás határán van
Egyes információk komoly ukrán hiányosságokat jeleznek a nyugatról szállított fegyverek, illetve a lőszerek és a légvédelem területén. Mint ismert, az ukrán eszközök fogynak, a nyugati támogatás pedig lassan érkezik. Sokszor a harci eszközökre történő kiképzés több hónapot vesz igénybe, az idő pedig olyan luxus, ami nincs, amikor orosz rakéták és drónok hullanak Ukrajnára. Kijev sokkal nagyobb tempóban használja fel a lőszerkészletét, mint ahogy a nyugati szállítmányok pótolni tudják azokat, és bár tervezik a nyugati lőszer- és rakétagyártást felpörgetni, időre van szükség. Az egyik jelentés azt is megállapítja, hogy az ukrán légvédelem összeomlása elkerülhetetlen: egyes szovjet gyártmányú légvédelmi rendszerek alig pár napra elegendő lőszerrel rendelkeznek, a 9K33 Osza és Sz-300 rendszerek pedig május elején állhatnak le véglegesen a lőszerhiány miatt. Ezek a légvédelmi egységek együttesen továbbra is az ukrán légvédelem mintegy 90 százalékát teszik ki. A nyugati fegyverendszerek is lőszerhiánnyal küzdenek, a jelenlegi helyzet alapján pedig május 23-ára teljesen leállhat az ukrán légvédelem, amely katasztrofális következményekkel járna, mivel az oroszok teljes mértékben uralnák a légteret és azonnali csapásmérésre lennének képesek az ország túlnyomó részén. A helyzeten enyhíthet, hogy a napokban megérkeztek az első amerikai Patriot légvédelmi rendszerek, amelyekkel repülőgépeket, cirkálórakétákat és rövidebb hatótávolságú ballisztikus rakétákat semmisíthet meg az ukrán légvédelem.
7. Az USA lehallgatja a szövetségeseit – még Ukrajnát is
Valljuk be, ebben nincsen semmi meglepő. Jó ideje tudjuk, hogy az USA totális hírszerzést folytat, tehát a szövetségesei után is kémkedik. Washington még Angela Merkelt is lehallgatta, dán közvetítéssel: az amerikai NSA a skandináv állam szolgálataival közösen kémkedett a szövetséges európai vezetők után úgy, hogy a dán felségvizek alatt haladó adatkábelekre csatlakozott rá, ezzel hozzáférve német, francia, svéd és norvég politikusok telefonbeszélgetéseihez, adatcseréjéhez. A mostani dokumentumokból kiderül, hogy az USA hírszerzése ukrán tábornokokon kívül magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket is megfigyelt, valamint az Atomenergia Ügynökség több tisztségviselőjét is. A szivárgás komoly bizalmi válságot okozott a szövetségesek oldalán és Washingtonnak is kényelmetlen, hiszen a jövőben vonakodhat bizalmas értesüléseket megosztani a partnerországokkal. A bizalmi válság mindenhol ellentétet szül.
8. Zelenszkij Oroszországot támadná
A lehallgatásokhoz szorosan kapcsolódik, hogy az Egyesült Államok kémkedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök után is. Ez nem meglepő, az információ nyilvánosságra kerülése azonban nagyon zavarja a kijevi vezetést, ugyanis távolságtartó barátságot feltételez. A jelentések alapján az amerikai hírszerzés kiderítette, hogy Zelenszkij február végén azt javasolta: hajtsanak végre támadást Oroszországban, az Ukrajnával határos Rosztovi területen lévő orosz haderő ellen. Az akciót „pilóta nélküli légi eszközökkel” kívánták végrehajtani, mivel Ukrajna nem rendelkezik hosszú hatótávolságú rakétákkal. A kiszivárgott jelentés kitér arra, hogy az USA azért nem akar hosszú hatótávolságú rakétákat adni Ukrajnának, mivel félő, hogy Ukrajna Oroszországon belüli támadásokhoz használná azokat, eszkalálva a konfliktust, felbátorítva Kínát Oroszország erősebb támogatására a felmerülő „NATO-agresszió” mentén. Az ukrán vezetés természetesen tagad.
9. Több tízezer egyiptomi rakéta Moszkvának?
Nemcsak az ukránok kezdenek kifogyni a lőszerből, Oroszországban sem rózsás helyzet. Vásárolt már Moszkva lőszert Tádzsikisztántól, érkeznek drónok Iránból, azonban az mindenkit meglepett, hogy kiszivárgott dokumentumok szerint Abdel Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnök vezető tanácsadóival együtt azt tervezte, hogy akár 40 ezer rakétát is legyárt és elszállít Oroszországnak, amely az egy éve tartó ukrajnai inváziója során jelentősen kimerítette lőszerkészletét. A műveletet Egyiptom titokban akarta végrehajtani, Mohamed Szalah al-Din katonai termelésért felelős államminiszter pedig állítólag közölte az egyiptomi elnökkel, hogy szükség esetén több műszakos munkára is utasítja embereit, mert ez a legkevesebb, amit Egyiptom megtehet, hogy meghálálja Oroszországnak egykori segítségét. Az orosz jelenlét Egyiptomban számottevő: az ország első atomerőműve orosz támogatással épül, az orosz mezőgazdasági export ömlik az országba, miközben a nyugatról kiszorult orosz turisták is költik a pénzüket a Vörös-tenger mentén található szállodákban. Ugyanakkor beszélő, hogy ameddig Egyiptom az EU kereskedelmi mérlegének 0,7 százalékát adja, addig az EU Egyiptom kereskedelmének 25 százalékáért felel, míg az USA 6,5 százalékáért. Egyiptom gazdasági kitettsége tehát nem indokolja a váltást Moszkva irányába főleg, hogy az ország az utóbbi években feltűnően jó kapcsolatot ápolt a nyugati szövetségesekkel.
10. Saját vezetése darálta le az orosz elit kommandósokat
A titkos hírszerzési jelentések szerint Oroszország Szpecnaz, azaz elit kommandós egységei hatalmas veszteségeket szenvedtek el a háborúban. Egy Szpecnaz katonának legalább négyéves speciális kiképzésre van szüksége, azonban az orosz hadsereg parancsnokai már a háború első napjaitól kezdve a frontvonalon vetik be a különleges erőket, ha tényleges áttörést szeretnének elérni, mert a hagyományos gyalogság hatástalannak bizonyult. Az amerikai jelentés szerint 2022 őszére az öt orosz szpecnaz-dandár közül négy jelentős veszteségeket szenvedett, ezek közül három dandár esetében 90-95 százalékos veszteségek vannak. És hol volt ekkor még Bahmut véres ostroma, ahol a Wagner-erők kudarcai után légideszantos elitkommandósokat vetettek be? A kiképzés hosszúsága és komplexitása miatt egyes elemzők azzal számolnak, hogy Oroszországnak legalább egy évtizedre lesz szüksége az elitkommandós erők újjáépítéséhez.
11. Kijev többször is veszélyeztette a zaporizzsjai atomerőművet
Mivel a zaporizzsjai atomerőmű jelenleg orosz kézen van, nemcsak tüzérségi, hanem kommandós támadást is megkíséreltek ukrán részről az erőmű ellen a kiszivárgott dokumentumok szerint, veszélyeztetve ezzel egy esetleges nukleáris katasztrófát. Április elején például egy ukrán katonai drón zuhant le az atomerőmű közvetlen közelében orosz források alapján.
12. Románia kulcsszerepet játszik a kiképzésben
Külső szemlélőként kijelenthetjük, hogy Románia elég passzív szereplő Ukrajna támogatásában. A kiszivárogtatott információk azonban kiemelik, hogy Románia legalább olyan mértékben támogatja az ukrán hadsereget, mint Lengyelország. A román kormány szerint mindez spekuláció. A jelentések szerint Románia kulcsszerepet játszik az ukrán katonák taktikai felkészítésében, kiképzésében és rehabilitációjában, valamint segít a nyugatról érkező felszerelés szállításában és a harctér megfigyelésében. Március elején például légi felderítést végzett egy személyzettel ellátott repülőgéppel, illetve két drónnal. Az Ukrajnának nyújtott támogatásról a kormány azonban nem tájékoztatja a közvéleményt. Ennek fő oka, hogy nem akarja Bukarest a Moldovai Köztársaság semlegességét veszélybe sodorni és még nagyobb orosz nyomásnak kitenni az országot; valamint, hogy a háború közel zajlik Romániához, az ellenségnek pedig nem szabad nyilvánosan felfedni az információkat és cselekményeket.
13. A szerb kormány fegyvert szállítana Ukrajnának
Szerbia az egyetlen európai ország, amely eddig nem volt hajlandó szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt. Belgrádnak kifejezetten jó a kapcsolata Moszkvával, az Air Serbia repülőgépjei olykor napi hármat fordulnak az orosz fővárosban. Ennek tükrében kifejezetten érdekes az a kiszivárgott információ, miszerint Szerbia beleegyezett, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának. A dokumentumból kiderül, hogy Szerbia visszautasította az ukrán katonák kiképzését, azonban kötelezettséget vállalt fegyverek szállítására, pontos megfogalmazás szerint Szerbiának „megvan a politikai akarata és katonai képessége arra, hogy a jövőben fegyvereket szállítson Ukrajnának”. Milos Vucevic szerb védelmi miniszter cáfolta az amerikai hírszerzés információit, kiemelve, hogy Szerbia nem ad el fegyvert olyan országnak, amely részt vesz a konfliktusban. „Több, mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük” – fogalmazott élesen a miniszter.
14. Magyarország fegyvereket engedne át?
Magyarország humanitárius segítséget nyújt, fegyvereket azonban nem szállít Ukrajnának. Éppen ezért érdekes az a kiszivárgott jelentés, amely szerint Magyarország titokban segítséget nyújthat a szövetséges országoknak az általuk adományozott fegyverek Ukrajnába szállítására az ország légterét felajánlva. A kiszivárgott információk részleteznek egy tervet, hogy hogyan kellene átszállítani a Horvátországtól kapott Mi-8 katonai helikoptereket: a legvalószínűbb forgatókönyvként azt jelölik meg, hogy az ukrán katonák Horvátországból közvetlenül, a magyar légtéren keresztül repülnék át a helikoptereket Ukrajnába. A magyar Honvédelmi Minisztérium ellenben közölte, hogy Magyarország továbbra sem küld sem fegyvereket, sem lőszert, sem katonákat Ukrajnába, és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé – ezen okból a helikopterek átrepülése nem lehetséges.
15. Törökország kétkapura játszik
Törökország egyfajta közvetítőként járt el eddig: kitárgyalta az ukrán gabonamegállapodást Moszkvával, Kijevnek drónokat és fegyvert szállít, míg Oroszországgal szoros diplomáciai kapcsolatot tart fenn. A napvilágot látott titkos jelentések azonban árnyalják a képet, Törökország ugyanis segít Oroszországnak és Belarusznak megkerülni a nyugati szankciókat. A képlet egyszerű: a török cégek szankcionált orosz vagy belarusz árut vesznek, amit aztán az európai piacokon értékesítenek és fordítva. Egy jelentésben az is felmerült, hogy az hírhedt orosz magánhadsereg, a Wagner Csoport fegyvereket vásárolna Törökországtól, azonban az információ független, hiteles forrásból nem erősíthető meg.
16. Dél-Korea és Izrael nyomás alatt
Bár a világ másik felén található, az események sorába Dél-Korea is belekeveredett: bizonyos kiszivárogtatott dokumentumok dél-koreai vezető tisztségviselők privát megbeszéléseit tartalmazták, amelyek az amerikai nyomásgyakorlásról szólnak. Ezek alapján az Egyesült Államok nyomást gyakorol Szöulra, hogy az nagyobb mennyiségben szállítson fegyvereket a háború sújtotta Ukrajnának. A dátum nélküli dokumentum a dél-koreai tisztségviselők abbéli aggályait is magába foglalja, hogy az Egyesült Államoknak szánt muníció, amely a megegyezés szerint amerikai használatra szól, végül mégis Ukrajnában köt ki, ezzel Dél-Korea azon elvét áthágva, miszerint nem küld fegyvert közvetlenül háborús övezetbe. Dél-Korea mellett Izrael is érintetté vált a kiszivárgott dokumentumok ügyében, előbbihez hasonlóan a nyomásgyakorlás kapcsán: ez alapján Washington az izraeli kormányzatot is fegyverküldésre ösztökélte volna, ami kényelmetlen helyzetbe hozta a miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut, aki baráti viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
17. Meg kellett változtatni az ukrán terveket?
Mindezek után már szinte természetesen, hogy valószínűleg meg kell változtatni Ukrajnának a következő időszakra tervezett ellentámadás menetét a kiszivárgott dokumentumok miatt. A szivárogtatás ugyan konkrét haditerveket nem tartalmazott, de az ukrán fegyveres erők állapotáról és a nyugati szállítmányokról rengeteg részlet kiderült. Fontos megjegyezni: nem egyértelmű, hogy a dokumentumok közül mindegyik eredeti-e, vagy esetleg vannak hamisítványok, amelyek a dezinformációs zűrzavart tetézhetik.
18. A 21 éves szivárogtató színre lép
Az FBI az ügy kényessége miatt hajtóvadászatot indított a szivárogtató ellen. Idővel pedig meglett a feltételezett tettes: egy amerikai légierőnél szolgáló, 21 éves férfi hozhatta nyilvánosságra a Pentagon hírszerzési és műveleti tájékoztatóit és érzékeny iratait. Jack Teixeirát massachusettsi otthonában tartóztatták le és egy amatőr hiba vezethetett a feltételezett tetteshez: a megszellőztetett dokumentumok közül néhányat egy gránitmintás konyhapulton fényképeztek le, pontosan ugyanazon, amelyről a férfi egyik közvetlen rokona tett közzé fotókat a neten. A férfi az Egyesült Államok Nemzeti Gárdájának légierejénél dolgozott és hozzáféréssel rendelkezett katonai hírszerzési rendszerekhez. A Pentagon felülvizsgálja azok körét, akik hozzáférhetnek a minősített iratokhoz.
19. Kinek állt ez érdekében?
Végezetül egy kis találgatás: kinek állhatott a fenti szivárogtatás érdekében? Az amerikai nyomozóhatóságok szerint a feltételezett elkövető nem áll kapcsolatban az orosz, kínai vagy más titkosszolgálatokkal. Hogy egy 21 éves hírszerzési részlegen dolgozó katona hogyan tudott egy ilyen komplex és hosszú szivárogtatást véghez vinni, az továbbra is kérdéses. Egyesekben pedig már az is felmerült, hogy a szivárogtatás mögött egyenesen az USA áll, szándékosan felrázva az állóvizet és dezinformálva ellenfeleit, Oroszországot és Kínát. Egy dolog biztos: az igazság odaát, a CIA irodáiban van.
Szabadtéri kalandokhoz készült a Bodega és a Crocs új cipője
Lélek és Szellem – a héten kezdődik az Észt Zenei Napok
