Román földgázzal függetlenedhet az oroszoktól Európa?

Román földgázzal függetlenedhet az oroszoktól Európa?

A Fekete-tenger mélye rejtheti a megoldást.


Oroszország ukrán inváziója többek között arra is ráébresztette Európát, hogy túlzott függősége az orosz energiától előnytelen, és nagymértékben sebezhetővé teszi a kontinens államait. A függetlenedés és a forrásdiverzifikáció roppant kívánatos, az intézkedések el is kezdődtek, egy újabb kitermelő pedig Románia lehet a Fekete-tenger térségében – a kérdés az, hogy miért csak most, és mikorra várható az az állapot, amelyben Románia exportőrré válhat, felváltva ezzel a nagy medvét.

2022 áprilisában a román kormány módosítást indítványozott a fekete-tengeri földgáz kitermelését érintő törvényt illetően – az akkor hatályos, úgynevezett offshore-törvény gyakorlatilag 2018 óta ellehetetlenítette mind a tengeri (ebben az esetben erre utal az offshore), mind a szárazföldi (onshore) gázmezők kiaknázását. Mindezt többek között azért, mert annak extrabevételére többletadót vetett ki – emiatt a befektetők elfordultak a régiótól, annak ellenére, hogy ez tulajdonképpen alternatíva lehetett volna az orosz gázra. 2022 májusában, alig több, mint két hónappal az orosz-ukrán háború kitörése után megtörtént a törvénymódosítás, amelynek értelmében eltörölték a többletadót, és kedvezőbbé tették a feltételeket, azt remélve, hogy ezzel befektetők érkeznek a területre, és a gázmezők lecsapolásával a közép-kelet-európai régiót nagyban domináló orosz Gazprom részleges felváltójává válhatnak a jövőben, ezzel csökkentve Európa függőségét Oroszországtól.

A törvénymódosítás tehát a fentebb említett, 2018 októberében elfogadott törvényre irányult, amely kedvezőtlen adózási feltételeket teremtett (a kitermelés extrabevételeit is adóval sújtotta), ennek következtében a vállalatok kénytelenek voltak felfüggeszteni a mozgolódásukat a területen. Mindez annak ellenére lépett életbe, hogy olyan gázkitermelők, mint az osztrák OMV (ami egyébként roppant jelentős szereplő Romániában) ekkorra már több mint egy évtizedet és dollármilliárdokat költött annak előkészületeire, hogy felkutassa, majd lecsapolja Románia földgázforrásait. A kormány ezen intézkedését így valójában igencsak nehezményezték ezek a vállalatok, hiszen már bőven a földgáz felkutatásának, valamint az előkészületek folyamatában voltak, amikor módosították az adózási feltételeket. Az mindenesetre bizonyossá vált, hogy Románia olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyekkel tulajdonképpen az Európai Unió fő földgázforrásának szerepét is betölthetné, ennélfogva a 2018-as szigorítás valójában egy önsorsrontó intézkedés volt, ami határozottan késleltette Románia (jövőbeni) terjeszkedését ezen a területen.

Az idei törvénymódosítás gyakorlatilag eltörölte a többletadót az extrabevételekre, emellett azt is kimondja, hogy a gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államot, 40 százaléka pedig a befektetőket illeti, ami jelentős elmozdulást jelentett az ezt megelőző 70-30-as arányról. A romániai gázkitermelés ezzel tehát lehetségessé vált, vagy pontosabban fogalmazva így már a befektetőnek is megéri, ez pedig az első lépés volt egészen történelmi pillanatok felé. Idén júniusban kezdetét is vette a földgáz kitermelése a Fekete-tengeren, ekkor Nicolae Ciuca, Románia miniszterelnöke így fogalmazott:

„A fekete-tengeri földgázkitermelés most először teremti meg Románia azon képességét, hogy biztosítsa a hazai fogyasztásból származó földgázigényt, és ezzel elérje az energiafüggetlenséget. A szükséges földgáz 90 százalékos saját forrásból történő biztosítása sokkal versenyképesebb piacot teremt, különösen ezekben az egymást követő válságokban. A román kormány mindig partnere lesz minden olyan befektetőnek, aki értéket teremt az országunknak, és hozzájárul polgáraink jólétéhez. Az offshore-törvény lehetővé teszi a földgázkitermelési projektek folytatását a Fekete-tengeren, kilátásba helyezve, hogy a következő években Románia gázexportőrré válhasson.”

A Black Sea Oil and Gas (BSOG), amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke-befektető csoport alapított évente egymilliárd köbméter gázt tervez kibányászni a Fekete-tenger úgynevezett Midia térségéből, amellyel körülbelül Románia szükségleteinek 10 százalékát fogja biztosítani. Mindez a szárazföldi termeléssel kiegészítve az ország gázszükségleteinek 90 százalékát is fedezheti. A kitermeléshez szükséges engedélyt június 15-én kapta meg a BSOG az Országos Energiaszabályozó Hatóságtól – ekkor került először innen termelt földgáz a hálózatba. Az ekkori tervezet alapján 2022-ben még 500 millió köbméter földgáz kitermelésére lehet számítani, majd jövő évtől kezdődően évi egymilliárd köbmétert aknáznának ki. A valóban fajsúlyos projektre azonban voltaképpen csak ezután kerül sor, várhatóan 2026-ban fog megvalósulni.

Ez az úgynevezett Neptun Deep mélytengeri földgázmező, amely egy körülbelül 7500 négyzetkilométeres terület, és amelyen akár az évi tízmilliárd köbmétert is elérheti a kitermelési kapacitás. A román, döntően állami Romgaz gáztársaság az amerikai Exxonmobiltól vásárolta meg 50 százalékos részesedését a szóban forgó földgázmezőben 1,06 milliárd dollárért – az alku szintén idén tavasszal köttetett meg. A kiaknázatlan mező másik felét az OMV Petrom birtokolja, a kitermelési munkálatok pedig legkésőbb 2026-ban fognak startolni. A részesedést korábban birtokló Exxon, valamint a jelenleg is részesedő OMV Petrom 2012-ben jelentette be, hogy igencsak jelentős, mintegy 42-84 milliárd köbméternyire becsült földgáztartalékot fedeztek fel körülbelül 170 kilométernyire a román partszakasztól (az Exxon és az OMV Petrom 2008-ban írták alá a megállapodást, amely kimondta, hogy közösen kutatják fel a régió földgázlelőhelyeit). A Neptun Deep földgázmezőből évente 10 milliárd köbméter gázt terveznek kitermelni – ennek elindulását a korábban említett, 2018-tól egészen az idei évig hatályos törvény lehetetlenítette el. A májusi törvénymódosítás okán azonban már elkezdődhetnek a valódi munkálatok afelé, hogy Románia ne csak teljesen önellátó legyen ezen a területen, de exportőrré is válhasson, ezzel pedig megteremtse a régió hőn áhított forrásdiverzifikációját.

Az események sorában megemlítendő, hogy november 21-én a román elnök, Klaus Iohannis hivatalában fogadta az OMV Petrom vezetőit (köztük annak ügyvezető igazgatóját, Alfred Sternt), a találkozó során pedig tulajdonképpen azt kérte tőlük, hogy minél előbb kezdjék el a bányászatot a Neptun Deep földgázmezőből, ugyanis Románia számára ez egy roppant fontos beruházás, amellyel nem szeretnének várni. Az államfő azzal indokolta a sürgetést, miszerint a törvénymódosítás megtörtént, így a körülmények adottak a kitermelés elindításához. Az elnöki hivatal közleménye szerint a vállalat válaszul kijelentette, hogy jövő év közepéig dönteni fog a kitermelésről – Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatójának elmondása szerint minél hamarabb meg akarják hozni a döntést, de ehhez a befektetőknek teljes mértékben kiszámítható jogi és adóügyi beruházási környezetre van szükségük.

A román kitermelésből az egész régió profitálna, beleértve Magyarországot is. A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz megépítette a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó egy szakaszát Romániában, amelyen keresztül ezen az országok közvetlenül részesülhetnek a Fekete-tengerből kitermelt gázból, más európai országokkal egyetemben. Hogy pontosan milyen mennyiségű gáz érkezne Magyarországra Románia felől, az még becslések tárgya, azonban bizonyosan elindítaná az országgal együtt az egész régiót a függetlenedés és a forrásdiverzifikáció útján.

Grafika: Molnár Roland

továbbiak
A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal
business

A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal

A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdése mindenkit terhelő feladatok – de valójában milyen szerepe van az egyénnek a „zöldkérdésben”? Hogyan alakítható ki az ökologikus társadalom, és milyen esetben lehet pozitív a „zártság”? Interjúnk Tóth I. János filozófussal, biológussal, az Ökologikus társadalom fenntartható népességgel című könyv szerzőjével. Az új könyve címe
Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja
business

Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja

A létesítmény évente akár száznyolcvanháromezer háztartás áramellátását is képes biztosítani, és évente akár százhatvannyolcezer tonnával csökkentheti a szénfogyasztást. Az elmúlt évtizedben Lengyelország nagy mennyiségű új szélenergia-kapacitást telepített, és az ágazat tavaly az ország villamosenergia-termelésének 11,5%-át állította elő – ami azonban még mindig jóval elmarad a szénből származó 72,8%
Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val
business

Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val

A brit gyarmati időkben Srí Lankán született M. Sornarajah professzor szerint a világ szinte minden országában létezik már a kettős társadalom a multinacionális vállalatokból élő „jóléti osztálynak” köszönhetően. Ceylonon született még a gyarmati időkben. Srí Lanka gazdasága mára teljesen összeomlott. Milyen kilátásai vannak az országnak? 1948-ban vált az ország függetlenné