Az 1973-ban átadott Sydney Operaház talán a világ egyik legismertebb épülete, melyet a dán építész, Jørn Utzon tervezett. Az épület otthont ad, az Opera Australia, The Australian Ballet, a Sydney Theatre Company, valamint a Sydney Szimfonikus Zenekarnak. Az évenkénti több mint 1600 előadáson közel 1 millióan vesznek részt, de ez csak tördedéke az épületet látogató túristák számának ami meghaladja az évi 8 milliót.
Az új arculat célja az volt, hogy a látogatógatókat egy kicsit közelebb hozza az épülethez és annak brilliáns mozgalmas formáihoz. Ez az épület több mint pusztán egy opera és ezt a dinamikusan hullámzó, szelvényezett, eltolásokkal játszó formák csak jobban felerősítik. Ugyan ezt a hatást hivatott tükrözni az új 3D „Utzon” betűtípus is, ami az épület erős, kontúros vonalaival lép kölcsönhatásba és tiszteleg az építész előtt.
„Kiegészítik egymást és összekapcsolják az összes show posztert és a többi print anyagot az épület formavilágával”, hangsúlyozta az új arculatért felelős sydney-i székhelyű Interbrand.
Jørn Utzon formáit és módszereit alapul véve alkották meg a több mint 30 animációból álló sorozatot, mely „mozgó szobrokat” az Oeraház tetszőlegesen használhat fel a jövőben.
Az animációk mindegyike az épület ikonikus kagyló kupolái körül forog a szó igazi és átvitt értelmében is. Ezekkel a mozgásokkal felfedezhetjük az épület szerkezeti alakjai közti különbségeket, finom összhangban az opera régi új logójával. A tervezők remélik, hogy a jövőben az operaház felhasználja az összes animációs variációt, hiszen mindegyik tükrözi az épület változatos és izgalmas formáit.
A svájci tipográfus Laurenz Brunner, aki saját bevallása szerint rajong a 3D-s betűtípusokért, ennél a munkánál rettegett a végeredmény miatt. A néhol szándékosan nem szimmetrikus karakterek néha Möbius-szalag szerű illúziót formálnak, melyek fizikailag nem lehetségesek, de ahogy Brunner is fogalmaz „íme, 3D nyomtatott formában és az árnyékokkal együtt, igenis működnek”
„Összességében, nem tudom, hogy ez a munka közvetlen hatással lesz-e a látogatókra, de az biztos, hogy segít létrehozni egy vizuális kapcsolatot az épület és a kommunikáció között.”