Négy évvel azután, hogy Oroszország teljes körű inváziója ukránok millióit kényszerítette nyugatra, Lengyelország továbbra is az egyik legfontosabb célországok között van, nemcsak a könnyebb társadalmi és kulturális integráció, hanem a kisebb nyelvi akadályok miatt is. Az idő múlásával az ukrán menekültek a lengyel munkaerőpiac meghatározó szereplőivé váltak, és aktív vállalkozókként is megjelentek: több mint 123.000 ukrán tulajdonú vállalkozás jött létre Lengyelországban 2022 óta.
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatai szerint 2024 végére közel 714.200 ukrán dolgozott Lengyelországban, ami az összes külföldi munkavállaló mintegy 67%-át tette ki. Jelenlétük a gazdaság számos ágazatára kiterjed. A legtöbben a szolgáltatási szektorban dolgoznak – mintegy 152.200 fő –, ezt szorosan követi a feldolgozóipar, ahol körülbelül 146.700 ukrán vállal munkát, és az ágazat külföldi munkavállalóinak mintegy háromnegyedét teszik ki.
Az építőipar szintén jelentős foglalkoztató, körülbelül 93.600 ukrán munkavállalóval, míg a Lengyelország exportorientált gazdasága szempontjából kulcsfontosságú szállítási és logisztikai ágazat 2022 végére közel 87.900 ukránt foglalkoztatott.
A foglalkoztatás mellett az ukránok vállalkozói tevékenysége is gyors növekedést mutat. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) jelentése szerint 2022 és 2025 között az ukránok több mint 123.000 vállalkozást jegyeztettek be Lengyelországban. Ezek közül mintegy 109.100 egyéni vállalkozás volt, ami az adott időszakban alapított összes egyéni vállalkozás körülbelül tizedét jelenti.
Elemzők szerint ez a tendencia részben a munkaerőpiac szerkezetét tükrözi, ahol a bevándorlók gyakran ideiglenes vagy alacsonyabb fizetésű, végzettségüknek nem megfelelő állásokat kapnak. A saját vállalkozás nagyobb függetlenséget biztosíthat számukra, és lehetővé teszi szakmai tudásuk és tapasztalatuk hatékonyabb kihasználását.
Az egyéni vállalkozások mellett az ukránok mintegy 14.500 korlátolt felelősségű társaságot is alapítottak a négyéves időszakban, ami az összes lengyelországi kft több mint 6%-át tesz ki. Az ukránok foglalkoztatottsági szintje továbbra is magas: a háború előtti bevándorlók mintegy 90%-a dolgozik, míg a menekültek körülbelül 75%-a rendelkezik munkával – mindkét arány jóval meghaladja a 2025 harmadik negyedévében a lengyel állampolgárok körében mért, mintegy 57%-os foglalkoztatottsági rátát.
Gazdasági elemzők rámutatnak, hogy az ukrán vállalkozói aktivitás pozitívan járul hozzá Lengyelország gazdasági növekedéséhez és GDP-jéhez. Felmérések szerint a lengyel vállalkozók többsége nem tart az ukrán cégek jelentette versenytől; több mint felük úgy véli, hogy az ukrán vállalkozások ráhatása saját üzletére gyenge vagy nagyon gyenge.
Lengyelország szerepe az ukránok számára túlmutat a gazdasági integráción. Szomszédos országként az orosz agresszió elől menekülők egyik legfontosabb befogadó államává vált. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint jelenleg mintegy 5,9 millió ukrán menekült él Ukrajnán kívül, közülük közel egymillió Lengyelországban. A menekültek mintegy 12%-a Kelet-Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeiről származik.
Lengyelország jelentős szerepet játszott az ukrán menekültek munkaerőpiaci integrációjában. Az UNHCR képviselői szerint 2022 óta a lengyel társadalom és a kormányzat folyamatos támogatást nyújtott, amelyet a menekültek befogadásával kapcsolatos intézkedések egyik fontos példájaként említenek.
A gazdasági előnyök is mérhetők – nem is kicsit. Becslések szerint az ukrán menekültek 2024-ben a lengyel GDP mintegy 2,7%-át állították elő. Elemzők hangsúlyozzák, hogy a foglalkoztatási lehetőségekbe, az oktatásba és a készségfejlesztésbe történő további beruházások nemcsak Lengyelország, hanem hosszabb távon Ukrajna számára is előnyösek lehetnek.
Korábbi ENSZ-kutatások szintén arra jutottak, hogy az ukrán bevándorlók és menekültek többel járultak hozzá a lengyel gazdasághoz, mint amennyit igénybe vettek belőle, tovább erősítve növekvő szerepüket az ország gazdasági és társadalmi életében.
Egymásnak feszülő narratívák a kifutón | Ilyen volt a 17. Budapest Central European Fashion Week
Rizs, rokonság, rituálé | Kína ízeinek nyomában Budapesten
