Még ha akartátok sem tudtátok volna elkerülni a világ legnagyobb demokratikus hypejának is nevezhető amerikai elnökválasztási kampányt és annak velejáróit idén (sem). Ha egy picit érdekelt titeket, vagy figyeltétek is akár, akkor meg biztosan láttatok olyan térképeket, melyeken az elemzők azt sakkozták végig, hogy ki, melyik állam elhódításával lehet majd elnök, valamint a választás után szintén ezeken a térképen, hogy ki hogyan lett elnök. Ezeket a térképet az amerikai választási matek sajátosságai miatt, az államok szintjénél lejjebb nem sokszor bontják, tehát kék és piros államokat látunk többnyire, melyeknél többre ha csak a végeredményre vagyunk kiváncsiak nincs is szükség . Ennél azonban sokkal árnyaltabb a helyzet és a részletesebb elemzések ezért megyei vagy esetleg még kisebb bontású térképeket is bemutatnak, valamint egyéb jellemzőkkel hasonlítják össze a választási eredményeket.
Robert J. Vanderbeim a Princeton egyetem matematikusa is készített magának egy ilyen térképet, mely nem egyszerűen térkép mintsem inkább adatok vizualizációja, melyben a megyék színe a szavazatok arányát, magassága pedig a szavazók számát jelenti.
A téma iránt kevésbé érdeklődőnek is hamar nyilvánvalóvá válhat a „magassági adatokkal” megerősített térképnek köszönhetően, hogy bár valóban rendszeresen piros a hagyományos amerikai térképek nagy többsége (az utóbbi választásokon), ennek ellenére az utolsó két választáson kék – demokrata – jelölt nyert. Jól látszik, hogy a kimagasló nagyvárosok demokrata többsége hogyan kerekedik felül a tengerszinten kullogó republikánus többségű területeken a szó szoros értelmében is. Vanderbeim interaktív fájljait a Princeton honlapján, itt érhetitek el, további térképekkel, melyeken az elmúlt ciklusban bekövetkezett változásokat mutatja be.
Ezt a kérdést hasonlóan hasznosan – de kevésbé kreatívan – mutatja be Mark Newman, a Michigani Egyetem kutatója, aki egyszerűen a lakosságszámnak megfelelően torzította az államok valamint a megyék méretét egy térképen, majd ugyanezt tette az elektori szavazatok arányának megfelelően is, bár ezt csak államok esetében értelemszerűen.
A leglátványosabban a megyék lakosságarányos torzítása mutatja be szerintem a valós helyzetet, ha a térképre tekintünk, nagyjából arányban vannak a kék és piros területek s ebből látható, hogy bár sok furcsaságot hordoz magán az amerikai választási rendszer, azért mégsem indokolatlan Obama második ciklusa, nyugodtan maradhatnak a republikánus többségű államok is az unióban és nem kell kilépkedni abból.
Ugyanezt a kérdéskört – az államok szerint felosztott elnökválasztási térképek körét – dolgozza fel John Nelson, aki az IDV Solutions blogján mutatta be koncepcióját. Ő 100 szavazatonként egy pettyet helyezett el a térképén, mellyel szintén sikerült látványosan bemutatnia az államok területe és lakosságászáma közötti összefüggéseket a szavazási eredmények szempontjából. Kitűnően látszanak a kéklő demokrata belvárosok és pirosló republikánus külvárosok Ohioban például, melyből természetesen hasznos következtetéseket vonhatnak le azok, akiknek ez fontos . Nagyban látszik is!