A Paradigma Ariadné által tervezett sándorfalvi bivalyos tanösvényről jelent meg Kovács Dániel írása a The Architectural Review 2022/2-es számában. A magazin ezt megelőzően több mint 40 évvel ezelőtt írt magyar építész hazai munkájáról.
A The Architectural Review 1896-os alapítása óta nemzetközi építészeti hivatkozási pont, bár a mai, világszinten is jelentős pozícióját az ötvenes évek óta érte el. A lap profilja az épített környezet legkülönbözőbb formáira koncentrál, együttesen bemutatva az építészet, tájépítészet, belsőépítészet és várostervezés eredményeit. A magazin ugyan csak 14 000 példányban jelenik meg, de több mint 100 országba jut el terjesztői hálózata által. A lap fontos pozíciót tölt be a nemzetközi építész szakma és építészeti akadémia berkein belül, köszönhetően a mindig újszerű és gyakran provokatív építészetet előnyben részesítő szerkesztői elveinek, amely a gyakorlatra és az elméletre is egyenlő módon koncentrál. A lapot jelenleg Manon Mollard szerkeszti.
A legújabb szám tartalmai az állatok tematikája köré szerveződnek és azt járják körül, hogy milyen módokon határoljuk el magunkat az állatok világától akár farmok, istállók, álltakertek, kutyaiskolák, kerítések segítségével. A lapban bemutatott építészeti projektek magas színvonalon megvalósult példák arra, hogy a fenti problémakörrel összefüggésben miként válik élvezeti kérdéssé, tudásátadási módszerré a lehatárolás.
A lapszámban közölt magyar példa a Paradigma Ariadné 2021-ben elkészült munkája, a sándorfalvi bivalyos tanösvény épületegyüttese, amely egy 500 méter hosszú, ívelt tanösvényből, egy 200 négyzetméteres bivalyistállóból, három merengőből, valamint egy kilátóból áll. Az idelátogatók betekintést nyerhetnek a nádi élővilágba, a bivalytartás mindennapjaiba, időről időre visszatérve pedig követhetik a táj átalakulását, mely során a bivalyok segítségével az elnádasodott terület több ütemben válik újra gazdag madárvilággal rendelkező rekultivált mocsaras területté. Az építészek munkájukkal rámutatnak az állatok tájalakító szerepére, egyúttal visszaidézik a regionális építészet és a mezőgazdasági építmények geometrikus világát.
A Paradigma Ariadné tudomása szerint utoljára több mint 40 évvel ezelőtt írtak a lapban olyan magyar projektről, melyekért magyar építész felelt, amikor a magazin 1981/2-es számában megjelent Jonathan Glancey cikke Makovecz Imre építészetéről.
Forrás: Sajtóközlemény / Paradigma Ariadné
Paradigma Ariadné | Web | Facebook | Instagram
Lépj be a kávégép-mennyországba! | Nezvál Gergely és a La Marzocco fordulatos története
Tegnap startolt a Desert X AlUla fesztivál
