A fény és önreflexió határán | Oláh Anna tükröződő univerzuma a Hybridart Space-ben

A fény és önreflexió határán | Oláh Anna tükröződő univerzuma a Hybridart Space-ben

A Hybridart Space november eleje óta sajátos fényben úszik: Oláh Anna új kiállítása egyszerre szólítja meg a nézőt vizuálisan és gondolatilag, miközben a fény, a tükör és az önreflexió hármasára építve hoz létre intim, mégis transzcendens atmoszférát.

Az ANNA AMÉLIE márka alapítója ezúttal ikonikus egyvonalas rajzait emelte át egy merőben új közegbe. A tükörfelületekre vésett alakok mintha nemcsak a teret, hanem a néző belső világát is visszavernék. A tárlat – Pósalaky Zita kurátori és art directori koncepciójával összhangban – finoman épít a kiállítótér adottságaira: a fény és a reflexió nem díszlet, hanem aktív szereplő, amely folyamatos párbeszédet kezdeményez a térrel és az emberrel. A kiállítás az Apolló-mítosz kortárs értelmezéséből indul ki. A fény és tudás istenének alakja egyszerre jelenik meg inspirációként és metaforaként: a napfény mint az élet alapja, mint mindent átható és mindent leleplező erő. Oláh Anna ezt a gondolatot fordítja le saját vizuális nyelvére, ahol a fény nem pusztán esztétikai elem, hanem – időnként zavarba ejtő – tapasztalat, amely rámutat az emberi harmónia sérülékenységére.

A Tükrök sorozat a kiállítás központi magja. A finom, mégis karakteres egyvonalas rajzok ismert motívumai itt egészen új jelentéssel telítődnek. A tükör mint médium a klasszikus görög gondolkodásban az önismeret kapuja volt; Oláh Anna értelmezésében is hasonló szerepet tölt be. A néző nem csupán a formákat látja, hanem saját arcát is, amely így a mű részévé válik. Az önreflexió intim gesztusa hirtelen a kiállítótér egyik legfontosabb momentumává válik. A másik egység, az Útirajzok sorozat, sokkal csendesebb tónuson szólal meg. A kis akvarellek fényben oldódó emlékfoszlányokat idéznek fel: mediterrán terek, mozdulatok, hangulatok, az idő egy-egy elkapott rezdülése. Ezekben a munkákban a fény nem túláradó, hanem szelíd és emberközeli – mintha egy régi nyár emlékét tartaná a kezében a néző.

„Amikor a vonal elindul, a gondolatainkkal együtt szalad” – mondja a művész, és ez az érzés valóban átjárja a teljes tárlatot. A kiállítás egyfajta útvonal: az isteni fény absztrakciójától az emberi tapasztalat személyességéig vezet. A Fény és tükör november 21-ig látogatható a Hybridart Space galériában (szerda–csütörtök–péntek, 12:00–18:00). Aki belép, egy pillanatra megállhat – és talán visszatalál ahhoz a belső ragyogáshoz, amely egyre ritkábban kap valódi teret a mindennapok visszatükröződései között.

Hybridart Space | web | Facebook | Instagram

Fotók: Szőke Dániel Bogdán

továbbiak
Világraszóló Korea – Hogyan vált egy kis ország globális kulturális nagyhatalommá?
lifestyle

Világraszóló Korea – Hogyan vált egy kis ország globális kulturális nagyhatalommá?

A nyugati világ érdeklődése a keleti kultúrák iránt hosszú múltra tekint vissza; évszázadok óta inspirálja a gondolkodókat és művészeket minden, ami ismeretlen, távoli vagy a megszokottól eltérő. Bár az orientalizmus fogalma a gyarmatbirodalmak bukásával egy időben háttérbe szorult a közgondolkodásban, hatása mentális értelemben talán máig tetten érhető abban az idealizált
Egy titkos, szent kert | Szentendrei Régi Művésztelep
design

Egy titkos, szent kert | Szentendrei Régi Művésztelep

„Szentendre szép, és a fenyők tövében júliusban kabócák szólnak, ha behunyom a szemem, azt hihetem, közel van a tenger.” – Hamvas Béla Szentendre hangulatát, kacskaringós utcáinak varázsát már sokan, sokféleképpen megörökítették. Van valami ebben a kisvárosban, amely alkotásra ösztönöz: talán a Duna közelsége vagy a lankás domboldalak, a forró nyári napok
Ki mesélheti el a történelmet? – Hatalom, bűnrészesség, trauma és elhallgatás Jelena Jureša művészetében
lifestyle

Ki mesélheti el a történelmet? – Hatalom, bűnrészesség, trauma és elhallgatás Jelena Jureša művészetében

Jelena Jureša művészete a történelem és a csend, az emlékezet és a szándékos elhallgatás közötti törékeny térben bontakozik ki. A volt Jugoszláviában született, jelenleg Belgiumban élő művész azt vizsgálja, hogyan alakítja a hatalom és az erőszak a kollektív emlékezetet, miközben azt is megkérdőjelezi, ki mesélheti el a múltat. Filmesszék, installációk,