A békéhez vezető út hosszú és megköveteli a számos fél közötti kommunikációt - véli a Vöröskereszt korábbi elnöke. Interjú a nemzetközi humanitárius jogról, a jemeni fogolycserékről és a diplomáciai trükkökről, amelyek százezrek életét tudják segíteni és megvédeni.
2012 és 2022 között Ön volt a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) elnöke és ezalatt az ICRC több mint 80 országban végzett humanitárius tevékenységet. Az elnökségének prioritásai közé tartozott a humanitárius diplomácia megerősítése, az államok és egyéb szereplők szorosabb bevonása a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében, valamint a humanitárius segítségnyújtás fejlesztése innovációk és új partnerségek révén. Ha az ukrajnai helyzetet vagy a szudáni államcsínyt nézzük, elégedett az eredményekkel?
Az általános megítélés szerint a humanitárius jogot nem tartják be kellőképpen, és nagyon gyakran megsértik. Sajnos ez a benyomás nem téves: a jogsértések valóban általánosnak mondhatók a világ számos pontján, és a nemzetközi jogot gyakran úgy értelmezik át, hogy az inkább katonai érdekeket szolgáljon, mint a civilek védelmét. A foglyok és a polgári lakosság jogainak tiszteletben tartása, a fegyverek használata sűrűn lakott területeken vagy a humanitárius segélyszervezetek dolgozóinak akadálytalan helyszínre jutása jól ismert kihívások. A jogsértések azonban csak az érme egyik oldalát jelentik. A Nemzetközi Vöröskereszt az elnökségem alatt elindított egy fontos kezdeményezést, a “nemzetközi humanitárius jog a gyakorlatban” elnevezésű projektet. Ha a helyzetet alaposabban megvizsgáljuk láthatjuk, hogy számos ország és azok fegyveres ereje, sőt számos nem állami szereplő is komoly erőfeszítéseket tesz a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében mivel ez a saját érdekükben is áll. Fogolycserékről tárgyalnak, lehetővé teszik, hogy a Vöröskereszt ellátogathasson a fogvatartási létesítményeikbe, hogy rögzíthessük hol vannak ezek a foglyok és milyen bánásmódban részesülnek. Együttműködnek továbbá családegyesítési ügyekben a Vöröskereszttel és lehetővé teszik a humanitárius szervezetek számára, hogy bizonyos hadszínterekre bejussanak, illetve a civil lakosság számára, hogy elmenekülhessenek. Tehát mindig vannak jogsértések, de a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására is bőven akad példa. A média persze gyakran csak a jogsértésekről számol be, pedig fontos lenne, hogy a pozitív történetekről is tudjanak az emberek. Számos olyan hadsereget láttam a világon melyek valóban igyekeztek tiszteletben tartani a nemzetközi humanitárius jogot.
A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását említette. De miért tartják tiszteletben a felek? A globális közvélemény, humanista megfontolások vagy esetleg politikai nyomás miatt?
Egy konfliktusban részt vevő felek a kölcsönös elvárások miatt tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. A katonák azért nem kínozzák meg a másik fél katonáit, mert nem akarják, hogy őket kínozzák meg ha fogságba esnének. A katonáknak is érdekük, hogy a civil lakosság túlélje a háborút, így lehetővé teszik, hogy a humanitárius szervezetek segítsék és védelmet nyújtsanak a civileknek. A katonák is jó állampolgárok akarnak lenni, és emberségesek akarnak maradni, még akkor is, ha katonai műveletekben kénytelenek részt venni. Tehát a háborúkban tanúsított viselkedésnek vannak etikai gyökerei, és ez az egyik oka annak, hogy a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. De a polgári lakosság felől is érkezik nyomás: Az anyák nem akarják, hogy a fiaik válogatás nélkül gyilkoljanak másokat, és a fiúk sem akarnak bűnösként hazatérni. A társadalmi nyomás, a normák, a hallgatólagos megegyezések és az etikai alapelvek mind hozzájárulnak a nemzetközi jog betartásához. De természetesen elismerem, hogy ez a nyomás ingatag és gyakran nem elégséges. Amikor a társadalmi szövet elkezd bomlani az erkölcsi rendszer is összeomlik.
Ukrajnában az emberek dehumanizálása mindkét oldalon tapasztalható. Mi történik pontosan ebben az esetben?
Számos tényező állhat a normaszegés hátterében. Amikor a társadalmi szerkezet elkezd szétesni az emberek elfelejtik, amit korábban megtanultak. Gyakran előfordul, hogy a katonák tapasztalat nélkül a fronton találják magukat és pánikba esnek. A katonáknak adott parancsok pedig néha jogsértések elkövetésére szólítanak fel, így a katonáknak nem marad más választásuk, mint a szabályok megsértése, ha követni akarják a parancsot. A civilizáció vékony jege így könnyen meg tud törni. Nagyban befolyásolja a nemzetközi humanitárius jog betartását, hogy hogyan harcolnak egy háborúban, milyen utasításokat adnak a katonáknak és mekkora a fegyelem.
Humanitárius diplomataként dolgozott sokáig. Hogyan tud egy diplomata dolgozni egy válság kellős közepén?
A humanitárius diplomácia lényege az, hogy a diplomácia a frontvonalbeli humanitárius akciókhoz kapcsolódik és azokat támogatja. Mindig is azt vallottam, hogy amikor az ember diplomataként egy államot képvisel, akkor annak az államnak az érdekei szerint jár el; különböző érdekeket kell mérlegelnie, és felelősséggel tartozik az adott politikai vezetésnek. Humanitárius diplomataként a megbízatásának és a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért tartozik felelősséggel, de a tiszteletben tartás természetesen nem hullik csak úgy az égből; megbeszélések, magyarázatok, tárgyalások és képzések útján tud kialakulni. Ezenkívül a háborúkat sosem egyedül vívják; mindig van politikai akarat a frontvonalon harcolók mögött. A diplomácia a hadviselő felek és a mögöttük álló politikai hatalom befolyásolásáról szól. Kulcsfontosságú, hogy megértsük a frontvonal dinamikáját, és a politikai döntéshozókhoz eljuttassuk a legfontosabb problémákat és kéréseket.
Tudna egy konkrét példát mondani?
A Nemzetközi Vöröskereszt az elnökségem alatt jelentős fogolycseréket bonyolított le Jemenben. A kifejezetten erős diplomáciai kapcsolatunk minden érdekelt féllel tette ezt lehetővé: a jemeniekkel, a szaúdiakkal, a mögöttük álló nemzetközi szereplőkkel, a helyi hatóságokkal és az ENSZ-szel egyaránt aktív a diplomáciai viszonyunk. Az ilyen jellegű szerepvállalás természeténél fogva diplomáciai jellegű. Szintén az aktív diplomáciai szerepvállalásnak köszönhető, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt 35 kórházban van jelen Afganisztánban. Meg kell győzni a tálibokat arról, hogy a kórházakban végzett munkánk az ő érdekükben is áll, és az afgán népnek is kedvező. Emellett a nemzetközi közösséggel és az adományozókkal is együtt kell működnünk, hogy támogatást kapjunk az ilyen típusú humanitárius munkához. Ez egy újabb példa a humanitárius diplomácia sikeres működésére.
Tapasztalható valamilyen fejlődés a nemzetközi humanitárius jogok területén?
Nincs bizonyíték arra, hogy 2023-ban gyakrabban sértik meg a humanitárius jogot, mint 2010-ben vagy 1945-ben. Ezt nem lehet objektív módon mérni. A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása olyan ismétlődő problémákba ütközik, mint a fegyverhasználat, a civilek védelme, a foglyokkal való kapcsolatba lépés vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok védelme. A technológia okozta kihívások, a téves és félrevezető tájékoztatás, a gyűlöletbeszéd, a fizikai hadszínterek kiterjesztését jelentik és még hosszabbá teszik a kihívások listáját, amelyekkel szembe kell néznünk. Ráadásul nem csak államok háborúznak egymással, hanem egyre nagyobb számban vannak jelen nem állami ellenőrzés alatt álló fegyveres csoportok is. A világ legtöbb konfliktusában több mint hét, nyolc vagy akár tíz fél harcol egymással. Tehát az ukrán-orosz háború lényegében egyedi ilyen szempontból. A Száhel-övezetben, Jemenben, Szíriában vagy Afganisztánban számos fél áll harcban egymással és hatalmi láncok vannak jelen. A nemzetközi jog tiszteletben tartásának kérdése is sokkal összetettebb az ilyen komplex helyzetekben. A harmadik tényező pedig az, hogy a háborúk és fegyveres konfliktusok hatása legtöbbször más globális problémákkal, az éghajlatváltozással, a társadalmi feszültségekkel, a szegénységgel, az egyenlőtlenségekkel és a kirekesztéssel is összefonódik. Ez az úgy nevezett hipertörékenység a legnagyobb probléma a mai világban. Jelenleg a világon az erőszak miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek több mint 80%-a csupán mintegy 20 régióból származik. Ez a 20 régió rendkívül sérülékeny, hipertörékeny, mivel a fent említett globális kihívások már most is jelentős hatással vannak rájuk.
Melyek a leghasznosabb tippek, trükkök és készségek, amelyek szükségesek egy olyan pozícióban, mint amilyen az Öné volt?
Valószínűleg a türelem, hiszen a dolgok nem egyik napról a másikra történnek. Mindig is úgy gondoltam, hogy a humanitárius szó és a humanitárius jog, ahogyan az a Genfi Egyezményekben szerepel, hasznos eszköz, mert meghatározza a nemzetközi együttműködés menetrendjét. A prioritások listájának tetejére helyezi az emberek segítését, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, kórházakhoz, vízhez, élelmiszerhez és biztonságos helyhez való hozzájutásukat, a fogva tartott katonák és a civil lakosság védelmét. Az ilyen kérdésekben elért haladás elősegítheti a hadviselő felek közötti bizalomépítést is. Amit a humanitárius tevékenység révén elérhetünk, az messze van a fenntartható békétől, de jó kiindulópont. A humanitárius célkitűzések a béke felé vezető utat jelentik akkor is, ha nem lehet szó béketárgyalásokról, hiszen azokhoz átfogóbb tervekre lenne szükség.
Peter Maurert az MCC Budapest látta vendégül.
Szelek szárnyán: Women & the Wind | #DIVE
A diverzitást hirdeti a Budapest Park divatkampánya
