Vajon a koncepció vagy a figyelemfelkeltés és a megjegyezhetőség a fontosabb? Hol van a művészi önkifejezés és a polgárpukkasztás határa? Milyen hatással van a közösségi média arra, hogy végül mi fog a boltok polcaira kerülni? Miután új sorozatunk első részében tisztáztuk a témakört érintő megkerülhetetlen fogalmakat, a másodikban azt szeretnénk körüljárni, hogy manapság vajon miről is szólnak a divatbemutatók. Ennek kiderítéséhez Forintos-Szűcs Anitát, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgató-helyettesét, illetve Katya Silchenkot, az ukrán the COAT márka tervezőjét kérdeztük.
A meghökkentés lenne az elsődleges?
Aki bármilyen divattal kapcsolatos tartalmat követ Instagramon vagy TikTokon, az az idei év elején valószínűleg nem tudta kikerülni a Schiaparelli oroszlánfejes ruháját vagy éppen Bella Hadid, a Coperni és a Fabrican performanszát.
Előbbi esetében nagy felháborodást váltott ki, hogy a modellek a ruhájukra applikált – megtévesztően valósághű – állatfejekkel sétáltak végig a kifutón, és a legtöbben csupán a meghökkenteni vágyást, polgárpukkasztást láttak benne.
A divatház a kollekcióval Dante Alighieri Isteni színjáték című művére szeretett volna reflektálni, a modellek ruháin megjelenítve annak állatias szimbolikáját. Érdekes, hogy a tavalyi év elején szintén egy állat váltott ki heves ellenérzést az internet népéből, miután elterjedtek a felvételek a Chanel bemutatójáról, amelyen egy élő ló is a kifutón sétált.
Stella McCartney bemutatóján szintén lovak vitték el a show-t, azonban ezúttal megfordították a gondolatot, és tulajdonképpen a modellek csatlakoztak az állatokhoz, ugyanis az egész eseményt egy lovardában rendezték meg.
Történetmesélés és élmény
Ha a 90-es vagy 2000-es évek bemutatóiról keresünk felvételeket, akkor hamar világossá válhat, hogy a koncepció lényege sokáig valóban az volt, hogy egy kifutó két szélén ülő embereket figyelték a legújabb kreációkat bemutató modellek vonulását. Mondhatnánk, hogy a lényeg mit sem változott az elmúlt évtizedek során, azonban a fenti példákból is láthatjuk, hogy a körítés mindenképpen más lett. „Érdekes fejlemény volt a divathetek világában a januári Louis Vuitton menswear show, amely elsősorban egy Rosalia koncert volt, mintsem egy divatbemutató. Ha a világ egyik vezető luxusmárkája ennyire új formátumot emel be a kifutóra, az várhatóan rányomja a bélyegét a többi brand koncepciójára, így a divathét jövőjére is” – mutatott rá Forintos-Szűcs Anita. „A cél továbbra is az, hogy a tervezők felhívják magukra a divatszerkesztők, buyerek, potenciális vásárlók figyelmét. Tehát napjainkban is a láthatóság, az értékesítés, üzletkötés és -építés a végcél, csak mindezt egy sokkal nagyobb zajban és versenyben kell elérniük a márkáknak” – tette hozzá.
Katya Silchenko, az ukrán the COAT márka azon a véleményen van, hogy manapság egyre többen tartják a bemutatókat felesleges felhajtásnak vagy éppen pénzkidobásnak, pedig kifejezetten jelentős művészeti értékük van. „Egy izgalmas koncepció köré épített bemutató éppen olyan érdekes és hatásos lehet, mint egy színházi előadás élménye. Egyszerre lehet inspiráló és szórakoztató” – emelte ki Katya.
Érdekes, hogy mindkét interjúalanyunk a Thom Browne show-t emelte ki mint emlékezetes élmény az idei év elejéről. A bemutató a mindannyiunkban élő belső gyermekre reflektált, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen fontos kiszakadni a monotonitásból és a napi rutinból, és megélni a szabadságot. Ehhez A kis herceg történetét jelenítették meg a bemutató során. „Igazából nem ruhákat mutattak be, hanem egy történetet, amely mindannyiunkban mély érzelmeket mozgat meg, így az egész show egy felejthetetlen élménnyé válik” – hangsúlyozta Katya.
Csak legyen Instagram-kompatibilis!
A bemutatón előadott performansz vagy a kifutón felvonuló modellek, hírességek és a meghívott vendégek mellett legalább ennyire fontos lehet a helyszín ahhoz, hogy az adott esemény a közösségi médiában is elterjedjen. Így már teljesen megszokott, ha a Central Parkban, a Coney Island-en található vidámparkban vagy akár konkrétan az utcán, például a manhattani 5th Avenue-n mutatnak be egy-egy kollekciót, de hasonlóan izgalmas helyszín lehet a Louvre vagy a párizsi Eiffel-torony.
A lényeg, hogy minél több olyan részlet legyen, ami érdekessé teszi a bemutatót már egy rövid videóban vagy pár fotón is. „A közösségi média befolyásolja talán a legerősebben a kifutók világát is. Az influenszerek megváltoztatták a divathetek játékszabályait, a közösségi médiával karöltve pedig a bemutatók világát és a fogyasztási szokásokat is. A divatmárkák ma már nemcsak a hivatalos trendelőrejelzésekből inspirálódnak, hanem a releváns közösségi média felületeken is kutatják, monitorozzák a legújabb divathullámokat és reagálnak azokra – figyelembe véve a márka DNS-ét, követőbázisát vagy célközönségét” – hangsúlyozta Forintos-Szűcs Anitát, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgató-helyettese.
Borítókép: Bárdos László
Réka Kovács-Vass