Élénk színekkel és játékos kompozíciókkal mutatják meg a német főváros nevezetességeit a Wiener Werkstätte 1911-es képeslapjai.
Budapest után ezúttal az 1910-es évek elejének Berlinjét mutatjuk be a Wiener Werkstätte (Bécsi Műhelyek) képeslapjai által. Ahogy már ott is leírtuk, a Wiener Werkstätte-t 1903-ban alapította Friedrich Waerndorfer üzletember, és a bécsi szecesszió két kiemelkedő alakja, Josef Hoffmann építész és Koloman Moser művész. A vállalat kiemelten hangsúlyozta művészet és kézművesség, illetve a művészet és élet eleven kapcsolatát, elsődleges célja pedig az volt, hogy az építészet, a divat, a bútor és a grafika területén bevezesse a jó designt és a kézművességet. Programjukat egy 1905-ös kiadvány vázolta: „Az a határtalan kár, amelyet egyrészt az alacsony színvonalú tömegtermelés, másrészt a régi stílusok gondolkodás nélküli utánzása okoz a művészetek és a kézművesség területén, az egész világot óriási árvízként sújtja... Őrültség lenne ezzel az árral szemben úszni. Ennek ellenére megalapítottuk a műhelyünket. Ahol helyénvaló, ott igyekszünk dekoratívak lenni, kényszer nélkül és nem mindenáron.”
A Wiener Werkstätte levélpapírokat, ex libriseket, könyvterveket és képeslapokat is készített. A képeslap mint árucikk osztrák találmány: 1869 körül jelent meg, a képeslapgyűjtés pedig az 1890-es évek végén vált divatossá. A képeslapok új események és ötletek népszerűsítésére való felhasználását már a bécsi szecesszióban is alkalmazták, így amikor a Wiener Werkstätte-nek bővítenie kellett ügyfélkörét, a képeslapokhoz fordultak, hogy népszerűsítsék épületeiket, új fióküzleteiket vagy az 1910-ben megnyílt divatosztályukat.
A számozott képeslapok sorozatát, amely végül közel ezer darabot tartalmazott, 1907-ben kezdték el kiadni. Sok közülük az ünnepek, például a karácsony és a húsvét alkalmából készült, de népszerű téma volt a korabeli és történelmi divat, a humoros témák és a korszak kedvenc turisztikai látványosságai is.
Ez utóbbiak közé tartoznak a különböző fővárosok ismert helyeiről készített grafikák is. Még Budapestnél is dinamikusabban fejlődött ekkor Berlin, így annak nevezetességeiről is jelentek meg képeslapok. Ezek többségét Franz Kuhn (1889–1952) készítette, aki 1910 és 1916 között a bécsi Iparművészeti Egyetemre járt, de már eközben, 1910 és 1911-ben készített képeslapokat a Wiener Werkstätte számára. Későbbi élete során elsősorban bútorokat és épületeket tervezett. Néhányat pedig Gustav Kalhammer (1886–1919), aki Képzőművészeti Akadémián tanult, majd rajztanárként és festőként dolgozott, de kipróbálta magát iparművészként is. A képeslapok mellett tapétákat, könyvborítókat és reklámgrafikákat tervezett.
A Berlinről készített képeslapokon német nyelvű képaláírásokkal szerepelnek az olyan építészeti látványosságok, mint a Brandenburgi kapu, az Állatkert bejárata, a Vilmos császár emléktemplom, Märkisches Múzeum vagy a Dóm. A képeslapokat többnyire vidám színek, játékos, könnyed kompozíciók, néhány, az utcákon megjelenő figura és az épületek körül burjánzó növények jellemzik.
A Wiener Werkstätte képeslapgyártása 1913 és 1919 között szünetelt: talán a képeslapok iránti érdeklődés hagyott alább, vagy éppen az első világháború szólt közbe. Mindenesetre 1919-ben és 1920-ban volt még egy utolsó, sikertelen kísérlet a képeslapok újraélesztésére, végül pedig az 1920-as évek végén bekövetkezett gazdasági válság arra kényszerítette a céget, hogy 1932-ben bezárjon. A képeslapok azonban szerencsére fennmaradtak.
Források: wienmuseum.at | theviennasecession.com | Postcards of the Wiener Werkstätte. A Catalogue Raisonné (szerk.: Elisabeth Schmuttermeier–Christian Witt-Dörring). Hatje Cantz, New York, 2011 | Koós Judith: A Wiener Werkstätte: 1903-1932 (Művészettörténeti Értesítő, 1968/1–2.)
Borítókép: Wiener Werkstätte Nr. 435 © Gustav Kalhammer/Wien Museum
Tápláljuk a lelket | Az étel szerepe az otthonérzet megteremtésében
Ennyire egyszerű, csak mi bonyolítjuk túl | Father and son
