Szerelemprojekt Mátrakeresztesen – hangzik a Kabinka szlogenje, és túlzásról szó sincs. Vigh Levente, a kabinház megálmodója és tulajdonosa első látásra beleszeretett a környékbe, és most, hogy a ház elkészült, mi biztosra vesszük, hogy a Kabinka is élethosszig tartó szerelem marad az életében. A cél az, hogy ne csak az övében legyen így, hanem az ide érkezők is megtapasztalhassák az erdő és a kabin varázsát.
Rali, jóga, meditáció, újratervezés, világjárvány – nagyjából így lehet címszavakban összefoglalni azt az utat, ami a mátrakeresztesi Kabinka megnyitásáig vezetett. A gondolat, hogy legyen egy erdei kisháza, 2012-ben született meg Vigh Levente fejében, mikor egy raliverseny miatt a Börzsönyben szállt meg. A következő öt évben gyakran visszatért ide kirándulgatni, de csak 2018-ban lépett a tettek mezejére. Az elhatározást a gazdasági szférában való kiégés is elősegítette. „A működésemet kellett újrafogalmaznom, megtalálnom a teret az életemben arra, hogy azzal vagy azzal is foglalkozhassak, ami hív, ami megszólít. A Kabinka nagyon hívott, az életemben fontos szerepet betöltő jóga és meditáció pedig segítettek abban, hogy meglássam a szükséges lépéseket, és hogy kitisztuljon a kép: másképp is lehet működni eredményesen, nem csak úgy, hogy minél többet dolgozom” – meséli a Kabinka előzményeiről Levente.
Mostanában valószínűleg nem Levente az egyetlen, aki erdei kabinházról álmodik, tőle azonban rengeteg gyakorlati dolgot is megtudhatunk arról, hogyan zajlik a valóságban egy ilyen projekt. Tuti receptet valószínűleg ő sem tud adni, bár egyre többen keresik meg ezzel a kéréssel, mégis, hallgatva, ahogy mesél (Levente a Kabinka útjáról vlogot is vezet), van pár olyan elem, ami nélkül lehet, hogy nem állna a Kabinka. Levente számára az első ilyen elem az volt, hogy talált valakit, aki inspirálta és segítette a munkában: a rali világából megismert barátja, Tóth Péter volt az, aki számára se az erdő, se a kétkezi munka nem számított ismeretlen fogalomnak, ez pedig jelentősen előrelendítette a projektet. Levente a Mátra közelében lakó Péter segítségével választotta ki a telket élete első gyorsasági raliszakaszán, Mátrakeresztesen. Egy kis alkudozás után lezajlott az adás-vétel, kezdetét vehette a tervezgetés, ami végül hónapokig elhúzódott. Változást a covid hozott: „A járvány hozott lépéskényszert: ideje volt munkához látni. A koncepció is ekkor állt össze a fejemben: arra jutottam, hogy nem bontani akarok, hanem megtartva, amit lehet, szeretném átépíteni a házat”.
A második lépés tehát a koncepció, a harmadik pedig az ehhez passzoló szakemberek, jelen esetben a Studio This csapata, Hadnagy Timi és Ulmann István megtalálása volt. „A tervezés első percétől kezdve tudtuk, hogy a megrendelő gyors és látványos megoldást szeretne, amelyben a vendég bő egy órára Budapesttől, az erdő közepén otthonosan érezheti magát. Fő szempont volt a ház megnyitása az erdő felé terasszal és dézsával, illetve a nyílászárók újragondolása. Teljes üvegfelületek helyett a forma és a funkció került előtérbe a tervezés során. Kényelmes, tágas fürdőszoba és a ház apró alapterületéhez képest sok ponton megtalálható, USB-töltőkkel és hangulatvilágítással ellátott, elnyúlós pihenő spotok is kellettek” – meséli a koncepcióról a belsőépítész Timi.
„Egy olyan hely kialakítására törekedtünk, ami elhozza a budapesti airbnb-szállások high-end színvonalát az erdőbe. Úgy érzem, hogy széles réteg érett meg itthon arra, hogy ezt a típusú kikapcsolódást keresse. Arra törekszünk, hogy a wellnesshotelek valós, minőségi és privát alternatíváját mutassuk meg az erdőben, ahol zavartalanul ülhetünk a teraszon könyvvel a kezünkben és túrázás után megmártózhatunk a dézsában” – teszi hozzá Levente. Az emberek pedig mintha mostanában másra sem vágynának, hiszen az erdei kabinok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezt Hadnagy Timi is így látja:
„A nyüzsgő nagyvárosi élet velejárója, hogy időről időre kiszakadnánk a mindennapokból és a természetbe vágyunk. Sok esetben nem vágyunk más országra, ingerekre, több óra repülőútra, csak egy kis nyugalomra, akár térerő nélkül… ezekre a napokra tökéletes »búvóhelyként« szolgál egy kisebb méretű kabinház szinte bármilyen formában: akár eredeti, igazi retróformájában, akár felújítva, minden igényt kielégítve. A pandémia kezdete óta különösen megnövekedett az érdeklődés az ilyen jellegű elvonulások iránt, akár hosszabb távon is. Sok esetben annyira átalakultak a hétköznapok, hogy a home office állandósulása lehetőséget teremtett arra, hogy egy erdő közepén álló házból dolgozzunk.”
Visszakanyarodva a Kabinkához, a tervezés után jöhetett sokak rémálma, a kivitelezés, ami itt sem az első ütemtervek szerint alakult. Bár megbízható helyi munkaerőt találtak és az ácsok júniusban munkához is láttak, mégsem sikerült a szeptemberi befejezés. Itt jön a valószínűleg leghasznosabb tanács: fel kell készülni arra, hogy sokkal több váratlan feladat adódik egy ilyen kis házzal, mint ahogy azt az ember gondolná. „Megoldandó feladatok lavinája”, ahogy Levente fogalmaz. „Az a helyzet, hogy ez egy kedves projekt, de egyben üzleti vállalkozás is, amiben sok-sok munka van. Az összes beszerzés, ennek helye, hogy milyen legyen a tetőburkolat, ennek a neve, beszerzési forrása… Végtelen ügy, szál, gondolatmenet van mögötte.” A nehézségek azonban, ahogy a legtöbb esetben, itt is meghozták az eredményüket, hiszen a Kabinka mostanra áll, és bár valószínűleg mindig lesz rajta mit csinálni, már vendégeket is fogad, természetesen a korlátozásokhoz alkalmazkodva jelenleg csak üzleti céllal érkezve. Levente másokat is arra biztat, hogy kövessék belső hangjukat, ahogyan ő is tette. Erre pedig a létező legjobb kiindulópont pár nap elcsendesedés a Mátrában.
Test és tárgy harmóniája | Vincze Borbála
Kelet-Európa formabontó piacai | TOP 5
