Jobboldali fordulat és hatalmi kötélhúzás Csehországban.
2025 októberében a cseh választás Andrej Babiš pártjának győzelmét hozta. Az ország élére egy euroszkeptikus, hárompárti koalíció készül, de a kormányalakítást nem várt feszültség kíséri: Petr Pavel államfő halogatja Babiš kinevezését, amíg a milliárdos politikus nem tisztázza üzleti érdekeltségeit. A helyzet egyszerre jelzi a cseh politika jobboldali fordulatát és egy régi, a prágai vár és a kormány közötti hatalmi játszma új fejezetét, amelynek tétje nemcsak Babiš politikai jövője, hanem a visegrádi együttműködés iránya is.
A 2025. októberi parlamenti választáson Andrej Babiš korábbi miniszterelnök pártja, az ANO fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 34,5%-ával 80 mandátumot szerezve. Mivel nem szerzett abszolút többséget, Babiš ügyes politikai alkukkal két kisebb jobboldali pártot is maga mellé állított: a bevándorlásellenes, EU-szkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártját, valamint a Patrióta-tag Motorosok pártját. A kormányalakítás folyamata azonban nem ment zökkenőmentesen. Babiš már a választások után benyújtotta az új kabinet névsorát Petr Pavel államfőnek, ám egy jelöltje hamar megakadt az elnöki rostán. Filip Turek, a Motorosok pártjának tiszteletbeli elnöke – aki korábban rasszista és homofób online megnyilvánulásairól, sőt náci karlendítésről készült fotójáról vált hírhedtté – külügyminiszterként került volna a kormányba, ami azonnal közfelháborodást váltott ki. Pavel jelezte, hogy Tureket ilyen előzményekkel nem hajlandó kinevezni a külügyi tárca élére. A Motorosok az utolsó pillanatban cserével reagáltak, Tureket átnevezve a környezetvédelmi miniszteri posztra, a pártelnököt pedig külügyminiszternek jelölték. Az átcsoportosítás azonban nem oldotta fel az elnöki vétót: Pavel leszögezte, hogy Filip Turek múltbéli szélsőséges megnyilvánulásai miatt semmilyen kormányzati pozícióra nem tartja alkalmasnak.
Pavel-Babiš: új fejezet egy régi konfliktusban
Az új kormány megalakulását szokatlan hatalmi kötélhúzás nehezíti a prágai vár és a majdani kormányfő között. Petr Pavel államfő azt követeli Andrej Babištól, hogy még kinevezése előtt nyilvánosan tisztázza, miként számolja fel üzleti érdekeltsége (az Agrofert óriáscégbirodalom) és a kormányfői tisztség közti összeférhetetlenséget. Babiš azonban azzal érvel, hogy a törvények értelmében elég a hivatalba lépését követően – 30 napon belül – megoldania a kérdést, így szerinte az elnök túlterjeszkedik alkotmányos hatáskörén.
A patthelyzet hetek óta uralja a cseh sajtót; sokan példátlannak tartják az államfő kemény fellépését, pedig a cseh történelem bővelkedik hasonló államfő-kormányfő viszályokban. Az első köztársaság idején Masaryk és Kramář, Edvard Beneš és Milan Hodža (majd a kommunista Klement Gottwald), Václav Havel és Václav Klaus, vagy a közvetlenül választott Miloš Zeman konfliktusai is mind azt mutatják, hogy a prágai vár és a kormányfői hivatal között visszatérő jelenség az intézményi súrlódás.
A nagy visszatérő
Andrej Babiš milliárdos üzletemberből lett politikus, 2017 és 2021 között Csehország miniszterelnöke volt. Pályafutását végigkísérte több összeférhetetlenségi ügy (például saját cége, az Agrofert uniós támogatásai) keltette botrányok, ám kívülálló stílusa sok szavazót megnyert.
Babiš 2021-ben kiszorult a hatalomból, 2023 elején pedig az elnökválasztást is elvesztette Petr Pavellel szemben, ezért sokan már politikai karrierje végét jósolták. Az idei visszatérés azonban bebizonyította, hogy támogatottsága stabil: a cseh baloldal eltűnt, a politika két táborra szakadt Babiš személye körül (pro- és anti-Babiš). A 2025-ös kampányban a választói elégedetlenségre építve anyagi könnyítéseket (adó- és rezsicsökkentést) ígért. Bár euroszkeptikus hangot ütött meg – Brüsszel-kritikus retorikával és a migrációs kvóták elutasításával – ügyelt arra, hogy ne kérdőjelezze meg az ország euroatlanti irányvonalát: koalíciós partnereivel egyetértésben rögzítették, hogy Csehország EU- és NATO-tagsága nem megkérdőjelezhető.
Felmerült, hogy az összeférhetetlenségi vita miatt esetleg egy bizalmasát jelöli maga helyett kormányfőnek, ám Jiri Pehe veterán politikai szakértő szerint Babiš „nem az a fajta ember, aki lemondana a miniszterelnöki ambícióiról”. Babiš nem titkolja, hogy történelmi ambíciói vannak: nemcsak odahaza, hanem a közép-európai térségben is szeretné érvényesíteni befolyását – beleértve a visegrádi országok együttműködésének újraformálását.
Konzervatív tengely a láthatáron?
Babiš új kormánya nemcsak belföldön hoz irányváltást, hanem a közép-európai térségben is. Az elmúlt években a visegrádi együttműködés (V4) országai eltérő utakon jártak, de a cseh választási eredmény most a négyek újbóli közeledését vetíti előre. Babiš már a győzelme után jelezte: Csehországnak újra szorosan együtt kell működnie Szlovákiával és Magyarországgal, „helyreállítva a V4 működőképességét”. Ezt a víziót megosztja két politikai szövetségese, a hasonlóan EU-kritikus Robert Fico szlovák kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A három kormány összefogása új erőt képviselhet az EU-ban – a koalíciós megállapodás is rögzíti, hogy a cseh kormány erősíteni kívánja kapcsolatait e visegrádi partnerekkel. Az új prágai kabinet nagy valószínűséggel csatlakozik majd Varsó, Budapest és Pozsony eddigi közös álláspontjaihoz, amelyek elutasítják a kötelező uniós migrációs kvótákat, a klímapolitikai szigorításokat és az EU további hatáskörbővítését.
Lengyelországban azonban továbbra is egy liberális pártszövetség uralja a kormányt, amely várhatóan nem csatlakozik ehhez az irányvonalhoz – így a V4 inkább háromoldalú szövetségként működik majd – egyfajta „V3”-ként. Még így is fontos változás, hogy Prága visszatér a V4 fősodrába: a cseh külpolitika várhatóan nemzeti hangot üt meg, igazodva Budapest és Pozsony hangvételéhez. Pavel államfő viszont jelezte, hogy semmilyen EU- vagy NATO-ellenes lépést nem fog jóváhagyni. Babiš-ék tehát inkább a hangnemet és a hangsúlyokat változtatják meg – várhatóan csökkentik Ukrajna támogatását és keményebben bírálják majd Brüsszelt –, de Csehország nyugati szövetségi irányultsága továbbra is szilárd marad.
Nyitókép: Hradzsin, Prága, 1976 / Fortepan / Mezey András
Az idei kedvenc karácsonyi designvásárjaink | Top 5
Friss kollabok, amiket már most imádunk | Top5
