Best of diploma 2020 cikksorozatunk első válogatásában a formakísérletek kerülnek fókuszba – olyan projekteket mutatunk be, amelyek új nézőpontból vizsgálják hétköznapi tárgyainkat; látványos kivitelezésük innovatív technológiai megoldásokat rejt magában, vagy a tárgy értelmezésének új lehetőségeire mutat rá.
A design jelen van mindenhol, nyilvánuljon meg képi, tárgyi, téri, digitális vagy akár esemény jellegű formában. Egyaránt szól a hétköznapi tárgyainkról, a formai és technológiai kísérletekről, a társadalmi felelősségvállalásról, a vizuális nevelésről, a helyi értékekről, a korszerűségről, a változást előidéző folyamatokról és még annyi minden másról, ami meghatározza mindennapjainkat, a környezetünkről és társadalmunkról alkotott képet. Ennek bemutatására a hazai művészeti egyetemeken – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Vizuális Művészeti Intézet Eger Média és Design Tanszékén, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetben – idén végzett tervezők diplomaprojektjei közül válogattunk. Best of diploma 2020 cikksorozatunkban hétről hétre más szempont szerint csoportosítva ismertetjük a hazai designerek legizgalmasabb munkáit.
Szekeres Ákos –„Antitáska”
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Szekeres Ákost a hazai bőrdíszműipar jelenkori helyzete és a sorozatgyártásra alkalmas, újszerű technológiák iránti érdeklődése vezette el az öltözékkiegészítő kollekció elkészítéséhez. Alapvetően a rá jellemző, gyakorlatias alkotói attitűddel vágott a tervezésbe, majd ez a látásmód a kísérletezés irányába mozdult el – ennek lenyomata követhető végig a kollekción, amelyben egy „ready-to-wear” táskától eljutott az embert szinte bekebelező, experimentális alkotásig. A formakeresés izgalmas anyagkísérlettel társult: a táskák strukturáltságát egy különleges, ragasztott steppelési eljárással érte el. Ahogyan a tömés volumene növekszik, úgy veszti el funkcionalitását a táska, és alakul át konceptuális darabbá.
Szekeres Ákos – Mr.Carter&Co | Instagram | Facebook
Bechtold Fülöp – Cseppkávé
(Soproni Egyetem)
A Cseppkávé a hidegen csepegtetett kávékra specializálódott: a „cold drip” eljárás lényege, hogy a hideg víz a kávéőrleményen lassan csöpög át, az ital íze ezáltal lágyabb és kevésbé keserű lesz. Mint ahogyan az olasz eszpresszógépekkel egykoron történt, a módszerhez szükséges eszköz még keresi a tökéletes formát és mechanikai megoldást. A problémára Bechtold Fülöp eszköze új alternatívát kínál. A tervező az olvadó jégcsapok formájából inspirálódott, így a kúp formát alkalmazta, amely az egy ponton át történő csepegtetésre a leginkább alkalmas. Az üvegfelületeken visszaköszönő fodrozódás lágyítja a geometrikus formákat és megidézi a kávékultúra tárgyvilágát.
Bechtold Fülöp | tumblr
Alchhabi Diána – HALO
(Budapesti Metropolitan Egyetem)
A HALO egy olyan multifunkcionális, kinetikus mennyezeti világítótest, amelynek szerkezete és világítási módja mozgás során alakul át. Formavilága a természetből inspirálódik, de a geometria és szakralitás kapcsolatára is erősen épít. A lámpa szerkezetének átalakításával a világítás erőssége és a fény által vetett árnyék motívumai is változnak, használata ezáltal mindig új térélményt teremt. Az eszköz OLED-technológiával működik, a szerkezet maga pedig az úgynevezett Miura-hajtáson alapszik, amelyet először 1995-ben Koryo Miura asztrofizikus alkalmazott egy japán műhold napelempaneljének tervezésekor, annak érdekében, hogy a panelt a lehető legkönnyebben lehessen összecsukni, majd újra sík felületté alakítani.
Alchhabi Diána | Instagram
Bodnár Áron – TYPEHYPE
(Vizuális Művészeti Intézet Eger)
Bodnár Áron az interneten történő betűtípusvásárlás apropóján egy olyan fizikai fontshop ötletét vetette fel, amelyben a betűket nem csak képernyőn keresztül láthatjuk, hanem taktilis helyzetbe is kerülhetünk velük, anyagiságukban értelmezhetjük őket. Az ötlet kapcsán a tervező a TYPEHYPE kiállításkoncepciót dolgozta ki, amely lehetőséget teremthetne hazai grafikusok számára betűterveik térbeli megjelenítésére. A koncepció meg is valósult, Áron az általa tervezett négy betűtípus (36 days of hype, Groovey, Chop blackletter és Phobos) példáján keresztül szemléltette, hogyan lehet a fontok formai jellemzőit különböző anyagokkal, installációs elemekkel és interaktív helyzetben bemutatni. A térben masszív betontömbök, leheletfinom pauszpapírok, gránitlapok és fényvisszaverő mintanyomatok emelik ki a betűk formai sajátosságait.
