Nyakunkon a magas rezsi, a hideg tél pedig egyre csak közeleg. Hogyan veszi fel Közép-Európa a harcot a magas fűtésszámlák ellen?
A háború kitörése óta mumusként él a tudatunkban a hideg tél, de eddig nem éreztük bőrünkön a megtöbbszöröződött fűtési számlákat. Mostanra viszont nem ritkák a fagypont körüli éjszakák, így minél égetőbb kérdés, hogy az államok miképp tudják biztosítani az állampolgárok, de legfőképpen a leginkább kiszolgáltatott, legszegényebb rétegek energiabiztonságát.
Magas infláció, gazdasági- és energiaválság fogja jellemezni az európai telet, ez pedig számos háztartást sodor egzisztenciális veszélybe. Ilyen helyzetben a kormányok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vezessenek be könnyítéseket, adókedvezményeket, ársapkákat, támogatásokat, különben az idei tél tömeges tragédiába torkolhat.
Lettország pénz- és tüzelőanyag támogatással segíti a lakosságot. Az erre fenntartott honlapon lehet jelentkezni fapelletre, brikettre, tűzifára, valamint 60 euró értékű egyszeri támogatásra abban az esetben, ha a háztartás havi fogyasztása meghaladja az 500 kWh-t. Október eleji adatok alapján főképp az egyszeri pénztámogatást veszik igénybe (94%), ezt követi a pellet és brikett (5,5%), a tűzifát pedig csak a jelentkezők fél százaléka igényli.
Litvánia a GDP-jének 2 százalékának megfelelő összeget fordít a megnövekedett energiaárak ellensúlyozására. A rendelet értelmében a vállalkozások megsegítése mellett ársapkát húznak az áramra és a gázra. A rezsiár két komponense az energia ára és a felhasznált mennyisége, emiatt a litván állam nem csak az árat fogja vissza, de energiatakarékossági indokból a középületeket 19 fokig fűtik fel, a légkondíciónálókat pedig maximum 27 fokig lehet feltekerni. Továbbá hétfőnként és péntekenként otthoni munkavégzést vezetnek be, hogy az irodákat ezalatt se kelljen felfűteni.
A lengyel kormány is korlátozza az energiaárakat a háztartásoknak és a létfontosságú állami intézményeknek. A rendelet alapján szeptember 2-től nem haladhatja meg a földgázból származó energia gigajoule ára a 150,95 złotyt, a más forrásból származó energiákat pedig 103,82 złoty/gigajoule áron adhatják. A fapelletet, vagy hasonló biomasszát felhasználó kazánt üzemeltető háztartások egyszeri 3000 złotys juttatáshoz férhetnek hozzá, azok pedig, akik fával tüzelnek, 1000 złoty értékű pótlékot kapnak. A 2022 októberétől 2023 áprilisáig tartó program a lengyel államnak 1,2 milliárd złotyba fog kerülni, és a háztartásokon túl nagyjából 23 000 intézményt fog érinteni.
A magyar állam a lakosság energiaválságát alapvető élelmiszerek, üzemanyagárak leszorításával próbálja tompítani. Ami kifejezetten a rezsit illeti, a helyi önkormányzatok hoznak lokális döntéseket. Ez azzal is jár, hogy a szűkös büdzsével rendelkező települések önerőből kénytelenek közintézmények bezárására, visszafogott működtetésére. A közintézményeket 18 fokra lehet felfűteni, ez alól kivételt képeznek a bölcsődék, óvodák, általános iskolák, ahol legalább 20 fok lesz télen is. A kormány különösen figyel a kis- és középvállalkozásokra. Azok a KKV-k, amelyek magas energiaigényű szektorban dolgoznak, az októberi, novemberi és decemberi áram- és gáz költségnövekményének 50 százalékát fogja állni az állam. A maximum 500,000 eurónak megfelelő összegért cserébe a vállalkozásoknak el kell köteleződniük az energiahatékonyság mellett, valamint 2023 végéig nem bocsáthatnak el az állományuk 10 százalékánál több dolgozót. Tervek szerint ez a csomag 116 energiaigényes szektor 10,000 cégére fog vonatkozni, ezzel elősegítve a magyar cégek piacképességének megtartását. A lakosság körében az átlagfogyasztásig továbbra is rezsicsökkentett árat kell fizetni a gáz és áram esetében.
Románia állami csomagja az éves GDP 2,61 százalékát öleli fel. Ennek legnagyobb része (majd 50 százaléka) az árak növekedésének megállítására megy el, ötöde célzott lakossági segítségnyújtásra, 15 százaléka közvetetten célzott lakossági segítségnyújtásra, a maradék 13 százalék pedig vállalatokhoz kerül, amelynek célja a munkahelyteremtés.
GDP arányosan a Balkán vezet toronymagasan, ha az energiaárak kompenzálásáról van szó. Görögország GDP-jének 3,79, Bulgária 3,05, Bosznia és Hercegovina 2,8, Koszovó pedig 2,67 százalékát fordítja erre, őket követi Románia, majd Ausztria, Macedónia, Franciaország és Litvánia. A legkisebb csomagokat skandináv államok, Dánia, Svédország, Izland és Finnország vezették be, mind a bruttó hazai termékük 0,1 százalékát áldozzák a megnövekedett energiaárakra.
A háború egyébként is lelassította Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedését, de a drasztikusan, néha 5-7-szeresre megduzzadt energiaárak térdre kényszeríthetnek gazdaságokat. Eduard Heger, Szlovákia miniszterelnöke ki is jelentette, hogy hacsak nem kapnak Uniós forrásokat, a kialakult energiaválság megölheti a szlovák gazdaságot.
A háború lelassította a zöld energiára való átállás ütemét, pedig még az jelenthetne hosszú távon fenntartható, önellátó energiaellátást Európában. Az államok lehetőségei viszont limitáltak a lakossági megsegítés tekintetében, így ahhoz, hogy a következő éveket át tudja vészelni Európa, leginkább a szigetelések korszerűsítésére van szükség.
Grafika: Pisla Réka | Hype&Hyper
Arché, avagy visszatérés a kultúra kezdeteihez | Kacper Kowalski fotókönyve
Növények a művészet nyelvén – bemutatkozik a cseh Haenke projekt
