A nyugati világ vezetői Varsóban gyűltek össze, hogy megvitassák az orosz-ukrán háború okozta kihívásokat. A következő gondolatok egy pillanatkép a háborúról és arról, hogy mit mernek kimondani a vezetők.
Október elején Varsóban összegyűlt Közép-Európa, hogy megtárgyalja a háború okozta biztonsági kihívások sokaságát. Természetesen Németország és az Egyesült Államok kéz a kézben kísérte. A 2022-es Warsaw Security Forum hangulatát megadta az alaphang: egy évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy ma Európában háború fog dúlni, nem lebegett felettünk az atomháború rémképe, nem kellett az orosz agresszióra választ találni. Varsóban sokan adtak sokféle választ, a konferencia tanulságainak levonásához pedig nem árt egy kis idő – ezért is jelenik meg ez a cikk két héttel a konferencia után. Mi történt Varsóban a kontinens vezető döntéshozói között?
Geopolitikai tél után geopolitikai tavasz következik!
Az energetikai átalakulásnak zöldnek kell lennie, hogy párhuzamosan függetlenedjünk Oroszországtól és kellemes környezetet teremtsünk a befektetőknek, ezzel fejlesztve az ipart és visszaszorítva a károsanyag-kibocsátást. Erre azért van szükség, mert mindannyian háborúban állunk, Oroszország nem megbízható partner. Észtország esetében 2030-ra teljes mértékben fedezhető lenne az áramfogyasztás szélenergiából és egyéb megújulóból. Az észt közeg a gáz esetében annyira árérzékeny, hogy a lakossági felhasználás 41 százalékkal esett vissza a magas árak miatt. A tél nehéz lesz, de a geopolitikai tél után geopolitikai tavasz érkezik és ha megoszt minket Oroszország, egész Európa elveszíti a háborút. Moszkva a demokratikus és egyesült államoknál erősebb nem lehet.
Riina Sikkut, Észtország gazdasági és infrastrukturális minisztere
Minden egyes európai államban megvan az akarat, hogy szembenézzen a kihívásokkal, Oroszország pedig tudatosan tette függővé Magyarországot, Szlovákiát, Ausztriát vagy Németországot energetikai téren, ugyanakkor ezeket az országokat is meg kell érteni és közösen kell felépíteni a jövőt.
Dainius Kreivys, Litvánia energetikai minisztere
Románia az első sorból szenvedi el a háborút, az energiamixben pedig a nukleáris energia fog főszerepet kapni. Romániában a legrosszabb esetben lesznek csak hiányok, mert a magas árak miatt csökken a fogyasztás.
George Sergiu Niculesc, Románia energetikai államtitkára
A NATO keleti szárnyából keleti front lett?
Lengyelország 1000 éve itt van Közép-Európában, civilizációk között helyezkedik el, a Moszkva-Berlin sztráda közepén. Aki pedig eddig nem ismerte Lengyelországot, az már ismeri, mint Rzeszow nevét, ahol az állomásozó NATO egységek felkészítik az ukrán egységeket a háborúra. Belarusz a migrációt tette fegyverré és fenyegetést jelent, a Suwalki-folyosón pedig mindig rajta kell lennie egy szemnek. A háború első napjától kezdve megfigyelés alatt vannak az ukrán nukleáris létesítmények, mivel Oroszország ezeket is használhatja egy nukleáris támadás forrásaként, hiszen a NATO ’eastern flank’ kifejezése hamar ’eastern front’-ra változhat. Ismerem a kijevi katonai vezetést és szeretném, ha egyszer a jövőben ők lennének a NATO katonai vezetésének egy része, akik legyőzték az orosz hadsereget.
Rajmund Andrzejczak, a Lengyel Fegyveres Erők vezérkari főnöke
Egy évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy itt leszünk, de már egy éve is Lengyelország az USA legfontosabb szövetségese és katonai szereplője volt Közép-Európában. Új realitások vannak Ukrajnában: Ukrajna szervezett, felszerelt, együttműködő és nyer, ezzel pedig a Kreml semmit sem tud kezdeni, a mobilizálás sem lesz elég. A nukleáris fegyverek bevetésének esélye alacsony, mivel a költséganalízis alapján a hadsereg bajain nem segít, megöli az adott elfoglalt területek lakosságát, valamint izolál nemzetközi politikai téren. A NATO-hoz hamarosan csatlakozó svéd és finn haderő fejlett és ereje teljében van, a csatlakozásukkal pedig terjeszkedik az ötös cikkely területi hatálya, ugyanakkor nem valószínű, hogy a NATO keleti szárnya atomfegyverhez jutna amerikai támogatással. Ahhoz nagyon speciális feltételek kellenek.
David Petraeus, a CIA egykori vezetője
Berlinben néha „szarvihar” tombol
A háborús fáradtság megjelent, ugyanakkor Ukrajnát támogatni kell annak érdekében, hogy ne lehessen az európai határokat erővel megváltoztatni. A gazdasági háborút Putyin indította, ugyanakkor egységesnek kell maradni, ennek érdekében pedig szociális és gazdasági segítség is kell, amely szolidaritást és egységet alkot Európában.
Jan Lipvasky, Csehország külügyminisztere
Makrogazdasági segítség kell Európában, katonai fejlesztésekkel megtámogatva és még több, még hatékonyabb szankció. Nagyon szeretnénk, ha holnap véget érne a háború, de ennek a lehetősége nem áll fenn.
Konrad Szymanski, Lengyelország külügyminisztere
Hibrid háború van, amelynek az a célja, hogy megossza a társadalmat és Európát. Nem szabad a németországi gazdasági vagy oroszbarát tüntetéseket és a fake newst kiemelni, mert azt hiszik, hogy egy kisebbség a többség, ez pedig „szarvihart” okoz Berlinben. Meg kell arról győződni, hogy a társadalmat megfelelően támogatjuk annak érdekében, hogy egységesek maradjunk. Németország folyamatos összeköttetésben vannak a partnereivel és igyekeznek olyan katonai támogatást adni Ukrajnának, amely nemcsak a harctéren, hanem a hátországban is győzelmet hozhat. Ugyanakkor a Leopard tankokat nem fognak szállítani egyelőre. Teljes mértékben megértem az ellenérzéseket az országommal kapcsolatban, de bízzanak meg bennünk, megvédjük a NATO-t, megvédjük Európát, ugyanakkor vannak határok, amelyeket a nemzetközi partnerekkel közösen határozunk meg, hogy a leghatékonyabb támogatást nyújthassuk. A transzatlanti kapcsolat elképesztően erős lett, USA-EU és NATO-EU viszonylatban hatalmas a kohézió. Az új EU védelmi stratégia erős Európát akar, amelyben Európa a NATO erős szereplője. Ennek érdekében Németországnak el kell érnie a megfelelő katonai kiadások szintjét.
Annalena Baerbock, Némeország külügyminisztere
Az EU szuverenitása Oroszországgal a sarkában sosem lesz teljes
A cél, hogy veszteségeket okozzunk Oroszországnak gazdasági értelemben: a teljes gazdasági szankciós politika egy olyan árat fog jelenteni, amely gyengíti Oroszországot és elrettentő erővel bír a jövőre nézve. Fontos, hogy Ukrajna visszaszerezze a területeket, amelyeket az oroszok illegálisan foglalt el, az USA elsődleges célja pedig, hogy erősítse Ukrajna pozícióját ugyanakkor nem szeretne rendszerváltást Oroszországban, ez nem cél. Washington figyelmét nem fogja a Távol-Kelet elterelni, Tajvan esetében a béke és a status quo fenntartása a cél.
Philip Gordon, az Egyesült Államok alelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója
Ezen a télen túl kell lenni, minden európai háztartásnak segíteni kell, hogy az egység megmaradjon hiszen a gáz, szén és olaj pusztán geopolitikai fegyver Moszkva kezében, az EU szuverenitása pedig nem teljes ilyen függőségben. Ahhoz, hogy az EU ténylegesen erős legyen és fennmaradjon, energiafüggetlenség kell, ugyanakkor ennek megvan az ára, szenvedős lesz. A béke érdekében Oroszországnak vissza kell vonulnia és meg kell fizetnie a jóvátételt nemcsak Ukrajnának, de minden olyan országnak, amely személy béli vagy anyagi kárt szenvedett el a háború miatt.
Olha Stefanishyna, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese
A Warsaw Security Forumon a Hype&Hyper egyedüli magyar médiaszereplőként vett részt.
Művészet és funkció – a Robert Majkut Design díjnyertes tervezése
Szauna a csigaházban
