Közép-európai gázjátszmák, régiós integráció és egy fagyos tél. Lengyelország függetlenedik az orosz gáztól, észak-déli korridort épít és teljes energetikai átalakulást menedzsel. Magyarország hosszú távú szerződést köt a Gazprommal, ugyanakkor más források felé is kacsintgat. A térség energia- és gázstartégiáját elemeztük – II. rész.
Ahogyan az első rész bevezetőjében írtuk: egész Európa pánikol, a gázárak az egekben, a Gazprom széttárja a karját, az emberek félnek a rezsiárak emelkedésétől, miközben a rugalmas, piacalapú gázbeszerzés nyugati koncepciója megbukott. Varsóból és Budapestről nézve egészen szürreális kép áll előttünk, hiszen a közép-kelet-európai régió más utat jár energetika és gázpolitika terén. Cikksorozatunk első részében a lengyel helyzetet elemeztük, hiszen amíg Lengyelország függetlenedik az orosz gáztól, észak-déli korridort épít és teljes energetikai átalakulást menedzsel, addig Magyarország hosszú távú szerződést köt a Gazprommal, ugyanakkor más források felé is kacsintgat. A régió pedig egy olyan integrált energetikai rendszer része lehet, amely nemcsak az orosz gázmonopóliumot töri meg, hanem gyökeres energetikai átalakulást hozhat.
Gazprom és Roszatom – Budapest álláspontja
Más szerepet tölt be a képletben Magyarország, amely évi 10 milliárd m3-es fogyasztásával nem szeretne függetlenedni az orosz Gazpromtól, sőt nemrég írta alá a következő 15 évre szóló szerződését az orosz céggel. A magyar álláspont szerint fő szempont az ország energiabiztonsága és a hazai igények folyamatos ellátásbiztonsága, azonban ezt kevésbé a forrásdiverzifikációval, és nagyobb mértékben az infrastrukturális fejlesztésekkel szeretné elérni Budapest. Erre kiváló példa a mostani szerződés, hiszen annak alapján megszűnt az ukrajnai Testvériség gázvezeték tranzitja és az orosz gáz Szerbián keresztül érkezik az országba, az új, modernebb technológiával üzemelő és Ukrajnát elkerülő Török Áramlat balkáni leágazásán.
A balkáni útvonalak fontossága a Török Áramlat üzemelésével elsődleges a régiós gázpiac szempontjából, a következő években pedig Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária egy hatalmas, 2,6 milliárd eurós projektbe kezd. A 2025-ben átadandó Eastring gázvezeték a projektben résztvevő négy országon keresztül képezne egy észak-déli korridort a régióban, bekapcsolva a kaszpi-tengeri, mediterrán, közel-keleti és közép-ázsiai forrásokat. Az Eastring kapacitása évi 20 milliárd m3 lenne, amelyet 2030-ra évi 40 milliárdra lehetne bővíteni. A közép-ázsiai termelők európai piacokra történő integrációja nagyon fontos versenyelőny lehet, ugyanis kazah és türkmén cégek a Gazprom vetélytársai, az árverseny pedig nem válik régiónk hátrányára. A régiós hálózati integrációban Magyarország is komoly szerepet tölt be, ugyanis jelenleg bővítés alatt áll a magyar-szlovák interkonnektor – a lengyel fejlesztésekkel összhangban –, valamint 2026-ban kezdik a magyar-szlovén-olasz interkonnektor építését, amely a dél-európai piacokat kapcsolná be a közép-kelet-európai hálózatba.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett pedig van forrásoldali előrelépés is Magyarországon, annak ellenére, hogy a hosszú távú orosz szerződés marad a magyar gáz- és energiapolitika egyik sarokköve. A krk-szigeti LNG terminálban ugyanis évi egy milliárd m3 gázt kötött le Budapest, amely a fele a terminál jelenlegi kapacitásának. Szintén érdekes szempont lehet a görögországi LNG terminál Alexandroupolisban, amely az egyiptomi LNG európai kapuja lehet, a magyar kormány pedig az utóbbi időben nemcsak szorosabbra fűzte a szálakat az egyiptomi országgal, hanem energetikai együttműködést is kötött vele. A 2020-ban átadott görög-bolgár interkonnektor pedig az Eastring befejeztével a görög piacokat is hatékonyan integrálja a régiós hálózatba.
Magyarország esetében a gázpiacon túl érdemes szót ejteni a szénalapú Mátrai Erőműről, amelyet 2025-ben fognak bezárni, hogy modernizálják és gázerőműként folytathassa pályafutását. Az erőmű jelenleg a magyar szén-dioxid kibocsátás 15 százalékáért felelős. A Mátrai Erőmű modernizációja az évtized egyik legjelentősebb magyar energetikai projektje lesz, ugyanis technológiai átalakítása négy pillérre épül, amelynek része egy kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy RDF/biomassza tüzelésű blokk építése a visontai telephelyen. Emellett egy napelempark létesítése a két bánya rekultivált területein, valamint a lignitkészletek alternatív felhasználásaként egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem létrehozása. Egy ilyen átalakítás a károsanyagkibocsátást 70 százalékkal tudja csökkenteni, az erőmű élettartamát pedig évtizedekkel növeli, kihasználva a létesítmény teljes életciklusát. Az átalakítás azért is stratégiai fontosságú, mivel a Mátrai Erőmű termelésének fenn kell maradnia ellátásbiztonsági szempontokból is.
A magyar energiaellátás 40 százalékáért felelős paksi atomerőmű bővítése is stratégiai kérdés. A két új, VVER-1200 teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődött, azonban a Roszatom által végzett modernizáció és építkezés lassan halad, a 2026-os céldátum helyett jelenleg a 2029-es átadás a reális. Paks 2 azonban létfontosságú, hiszen az ország biztonságos energiaellátása hosszú távon csak atomenergiával biztosítható a korunkbeli technológiai fejlettség alapján. Szintén fontos megjegyezni, hogy az 1982-től kezdve üzembe helyezett négy paksi 500 MW-os atomerőművi reaktorblokk élettartamát már egyszer meghosszabbították, jelenleg pedig közbeszéd tárgya a további hosszabbítás is, ugyanis az első üzemidő-hosszabbításokkal 2032-2037-ben még csupán 50 évesek lesznek a működő blokkok, miközben a világban több helyen már 60-80 éves üzemidőket futnak.
Régiós tandembicikli
Összeségében kijelenthető, hogy a jelenlegi lengyel energiapolitika egy olyan utat mutat, amely egyedülálló, elősegítve ezzel a régiós integrációt, és bebetonozva Varsó vezető szerepét a közép-kelet-európai régióban. Nem marad el azonban a gyors lengyel tempó mellett Budapest sem, amely bár a klasszikus és megfontolt energetikai politika híve, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kétségtelenül nagy szerepet tölt be a régiós energetikai integrációban.
Cikksorozatunk első része itt érhető el.
Borítókép: Pisla Réka / Hype&Hyper
Rendhagyó galériák Kelet-Európából | TOP 5
A hét kedvenc enteriőrjei_83
