Globalizáció helyett ellenállóképességre van szükség

Globalizáció helyett ellenállóképességre van szükség

A nyugatnak le kell mosnia a gyalázatot, amely a jogtalan iraki háború óta elfeketíti – mondták egy panelbeszélgetésen a The Riga Conference 2022-n. Tudósításunk Lettországból, az előttünk álló jövőről!


A reálpolitika részben megbukott február 24-én, amikor Oroszország teljeskörű támadást indított Ukrajna ellen. A The Riga Conference 2022-n, ahol a Hype&Hyper is részt vett, neves szakértőknek tették fel a kérdést: reálpolitika vagy elvi politizálás szerez értelmet a jövőben?

Egils Levits, Lettország elnöke az elvi politizálás célokat jelent, amelyek értékeken alapulnak, olyan axiómákon, amelyek meghatározzák a bel- és külpolitikát, amíg a reálpolitika azt takarja, hogy ezeket a célokat hogyan is lehet elérni. „Ez sokszor kompromittálja az elvi politizálást” – mondta az elnök, visszaemlékezve, hogy 2 éve a Müncheni Biztonsági Konferencia címe a ’westlessness’ (nyugattalanság) volt, egy olyan világ képe, amely látható nyugattal nem rendelkezik, ez azonban azóta megváltozott, a nyugat látható és bővült Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal. „Ugyanakkor sokan keresik a helyüket, ezért nekünk meg kell erősíteni és közvetíteni kell az értékeinket” – mondta, kiemelve, hogy ennek a lényege az, hogy a globális déli féltekét meggyőzzük arról, hogy olyan nemzetközi rendszer kell, ahol a nemzetközi jog érvényesül. A nemzetközi jog nélkül háború és autokrácia uralkodna egy káoszos világon a lett elnök szerint, aki azt is elmondta, hogy a jelenlegi kihívások keleten megadják a lehetőséget a nyugatnak: eddig a globalizáció volt a társadalmunk alapja, most az ellenállóképességé lesz a főszerep demokratikus és politikai értelemben egyaránt.

Dr. Christoph Heusgen, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke szerint sokan mondják, hogy a nyugat támogatott nemzetközi jogi sértéseket Irakban és Líbiában, kettős mércét alkalmazott, ezért a nyugat koncepcióját fel kell számolni és egy olyan rendszert kell teremteni, amelyben a nyugat a nemzetközi jog letéteményese lesz, ezzel lemosva magáról az iraki háború sötét árnyékát. Szerinte az ENSZ-nek nem szabad meggyengülnie, tovább kell dolgoznia és az igaz a biztonsági tanácsra is. „A balti államok nagyon erős meglátásokkal és célokkal rendelkeznek a biztonságot illetően, a kis országok nagyon fontos erőt képviselnek a nemzetközi szervezetekben és az ENSZ-ben is, szükség van rájuk a reformokat illetően” – mondta, kiemelve, hogy Afrika lassítja az ENSZ reformjait Kína hatására, pedig éppen ez a kontinens tudna a legtöbbet profitálni a nemzetközi rend és az ENSZ reformjából.

Carl Bildt, Svédország volt miniszterelnöke és külügyminisztere szerint a kérdés: hogyan tudunk a geopolitikai valóság és az értékek között egyensúlyt találni? Szerinte a nyugat visszatért ereje teljébe, a kelet bajban van, a dél pedig megosztott. „Oroszország bajban van, ez azonban igaz Kínára is, az ok pedig ugyanaz: egyszemélyi autokráciák, ahol egyszemélyi rossz döntések hoznak katasztrofális következményeket” – mondta. Arra is kitért, hogy Svédország és Finnország évszázadokon keresztül független volt, ezt pedig megtörte először az EU csatlakozás, most pedig az orosz agresszió miatti NATO csatlakozás. „Az orosz agresszió az alapvető értékek és érdekek ellen irányul, ezért hosszútávon a független államok minden bizonnyal oldalt fognak választani, Európában pedig ez az EU-NATO tengely lesz” – zárta mondandóját a svéd politikus.

A második beszélgetés, amelyen részt vettünk a fejlődő kihívásokról és fenyegetésekről, a NATO és az EU alkalmazkodóképességéről szólt.

Dr. Benedetta Berti, a NATO Főtitkári Hivatalának politikai tervezésért felelős vezetője elmondta, hogy 1948 óta nyolc stratégiai koncepció volt a NATO-ban. A hidegháborúban katonai célok voltak elsődlegesek, majd a biztonsági szféra kiterjesztése. 2010-ben azt gondolták, hogy nem lesz konvencionális háború, a fenyegetettség alacsony, a kapcsolat Oroszországgal normális. „Utána jött a kijózanodás” – fogalmazott, amelynek köszönhetően 2014 óta újra a katonai, kollektív védelmen van a hangsúly, amelynek része a stratégiai tervezés és verseny, a béke megőrzése és a helyzet stabilizálása Európában. „Ma az euroatlanti béke legnagyobb fenyegetése Oroszország, párbeszédnek pedig nincs helye jelenleg, mert lehetetlen” – mondta, hozzátéve, hogy már eljött az idő, amikor meg kell nevezni Kínát, mint kihívást, hiszen 2022-ben a csendes-indiai térség kiemelt jelentőséggel bír. „A legfontosabb az elrettentés és védelem kiépítése” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy szintén kiemeltek a gazdasági vonatkozások, amelyek esetében forrásokat kell találni, függetlenedni kell, fel kell számolni a kitettséget.

Carsten Sondergaard nyugalmazott dán nagykövet Oroszországban, a NATO-ban és Németországban mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy nem stratégia, hanem politikai akarat kérdése az előttünk álló kihívások megoldása és kezelése.

Dr. Silvia Maria Colombo, a NATO Védelmi Kollégium kutatója és oktatója elmondta, hogy az öböl-menti országok feltűntek a geopolitika mezején. „Eddig Észak-Afrika játszott kiemelkedő szerepet, az öböl-mentiek azonban beszálltak a geopolitikai játszmába” – mondta, rámutatva, hogy azért veszélyes ez a helyzet, mert energetikai nagyhatalmak, olajat és gázt termelnek. Ugyanakkor Afrika továbbra is fontos a szakértő szerint, mert egy játszótér, ahol Kína és Oroszország is folyamatosan hatalmat szerez.

Nora Biteniece, lett stratégiai és kommunikációs tanácsadó szerint a hibrid háború az új normalitás. „Minden egyes állami döntéshozónak készen kell állnia, hogy kríziseket kezeljen” – mondta, a dezinformációval kapcsolatban pedig megjegyezte: nagyon fontos, hogy folyamatosan megfigyeljük az információs teret, a készenlétet emelni kell. Elmondta, hogy Lettországban nemrég volt választás, amelynek keretein belül az összes médiaszereplőnek szerveztek egy tréninget, ahol felkészítették őket a külföldi beavatkozásra, az információs hadviselésre. „Folyamatos koordináció volt, példákat és gyakorlatokat hoztak a médiának és a szabályozó szerveknek, hogy hogyan kell kezelni az efféle helyzeteket” – mondta Biteniece.

A The Riga Conference 2022-vel együttműködésben.

Belső fotók: Valdis Kauliņš

továbbiak
Nehéz nemzeti konszenzusra jutni a történelmi narratívákról – interjú a posztszovjet örökségről
strategy

Nehéz nemzeti konszenzusra jutni a történelmi narratívákról – interjú a posztszovjet örökségről

Grúzia egy kicsi, keresztény ország a Kaukázus szívében, melyet ellenséges, többnyire muszlim népek vesznek körbe, akik akadályozzák a grúzok függetlenségét és boldogulását. Nino Kotolashvili grúz történésszel beszélgettünk. A szovjet utódállamokban gyakran nehézségekbe ütközik a történelem értelmezése, a közös narratívák feltérképezése. Nemzeti konszenzusra jutni a történelmi narratívákról pedig még ennél is
Néhány évtized múlva visszahúzódhat az ózonlyuk?
strategy

Néhány évtized múlva visszahúzódhat az ózonlyuk?

Az ENSZ legújabb, január 9-i környezetvédelmi jelentése alapján az Antarktisz feletti ózonlyuk cirka négy évtized múlva meg is szűnhet, és már jelenleg is a gyógyulási folyamatban van. Mindez a nyolcvanas évek végén beiktatott szabályozásoknak köszönhető, amelyeket pont ezzel a célzattal eszközölt a nemzetközi közösség. De mi változik, ha meggyógyul az
Gyerekként nem tudtam, mi az a háború—emlékek a grúziai orosz agresszióról
strategy

Gyerekként nem tudtam, mi az a háború—emlékek a grúziai orosz agresszióról

Grúzia egy független ország a Szovjetunió összeomlása óta, de az orosz befolyás jelentette fenyegetettség máig érződik. Nino Kotolashvilivel beszélgettünk az orosz-grúz háborúról, az orosz birodalmi gondolkozásról és a kaukázusi perspektívákról. Interjú. Grúzia történelmi helyzete a Kaukázusban egyedülálló. Inkább egy nyugati vagy egy keleti civilizációról beszélhetünk? Grúzia elhelyezkedése a Kaukázusban valóban