Pekingből, Delhiből vagy Fokvárosból hogyan ítélik meg az orosz-ukrán háborút? Milyen folyamatok játszódnak le a világ másik oldalán egy átalakuló világpolitikai közegben? Külpolitikai utazás a világ körül!
A háború megítélését más kontinenseken a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vizsgálták meg magyar külpolitikai szakértők.
Moszkva figyelemelterelésnek jó lesz
Dr. Salát Gergely Távol-Kelet szakértő szerint Észak-Kelet-Ázsia nagy része teljes mértékben támogatja az USA álláspontját Oroszországgal kapcsolatban, részben a szankciókat is átvették. Dél-Kelet-Ázsia országai azonban semlegesek, próbálják a helyzetet kihasználni: az olcsó orosz olaj nagyon kellemes Indiának, élnek a lehetőséggel. Észak-Korea nyíltan támogatja az oroszokat, Kína jelenleg kérdéses, hiszen Peking számára 2010 környékén egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államoknak Kína az első számú ellenfele, meg akarják akadályozni a felemelkedését és megszervezni a globális Kína-ellenes koalíciót. „Az USA szövetségi rendszere felállt és Kína érzékeli, hogy belekényszerítik egy hidegháborúra hasonlító helyzetbe” – mondta, kiemelve, hogy Kína nem elég erős a hidegháborús helyzethez, ugyanakkor már túlságosan nagyra nőtt ahhoz, hogy ne vegye fel a kesztyűt és folyamatosan ellensúlyoznia kell az amerikai Kína ellenes nyomulást.
„Kínának Ukrajna nem a világ közepe” – összegzi Salát, aki szerint Kínát az érdekli, hogy ebben a globális vetélkedésben hogyan tud a legjobban kijönni az adott helyzetből. Peking részben közeledik Oroszország fele, mivel a fennálló konfliktusokat a szőnyeg alá söpörték, a kínai politika és sajtó pedig külső kommunikációjában teljes mértékben átvette az orosz narratívát: ezt a háborút a Nyugat kezdte, Oroszország csak az áldozat. Diplomáciai tekintetben már tartózkodik Peking, nagyon jó szándékú semleges kívül álló, aki békét akar.
Gazdasági tekintetben ugyanakkor jelentősen beállt Oroszország mögé: visszaesett egy darabig az orosz-kínai kereskedelmi forgalom, de 2022-ben minden rekordot megdöntött az export mindkét irányba. „Kína egy párna az orosz gazdaságnak, puhára lehet esni” – érzékeltette a szakértő, rámutatva, hogy ha Oroszország összeomlik, akkor mindenki Kínára figyel, ezért Moszkva figyelemelterelésnek egész jó alany. „Ahhoz szoktunk hozzá, hogy a világot jókra és rosszakra osztjuk fel: természetesen ebben az esetben a nyugati világ a jó, azonban Indiából, Indonéziából, Afrikából már más a helyzet, nem szeretik nagyon egyik felet sem” – mutatott rá a helyzet összetettségére Salát.
Az iráni haditechnika olykor leiskolázza orosz társát
Dr. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Közel-Keletet elemezte. Szerinte nem lehet ezt a térséget tipizálni, jól látható törésvonalak vannak, hiszen az Öböl-menti államok és Izrael USA barát országok, Irán és Szíria azonban Oroszország oldalán áll, Irak és Törökország pedig okosan politizál – ugyanakkor Törökország mégiscsak NATO tag, amerikai katonai bázissal a területén. A fenti képlet ellenére a Közel-Kelet egy kicsit távolságtartó a háború megítélésével és Oroszországgal kapcsolatban. „A tőkepiacok átrendeződéséből Dubai szakíthat a legnagyobbat, mert minden kereskedelem a Közel-Kelet Londonján keresztül fut át” – mondja Wagner, kiemelve, hogy az oroszok bizonyos érdekeltségeket Dubaiba telepíthetnek át. „Az afgán haduraktól kezdve az orosz oligarchákon keresztül mindenki Dubaiban tartja a pénzét” – összegzi a helyzetet.
Szintén érdemes megemlíteni, hogy Szíria kis mértékben támogatja Oroszországot, azonban a Wagner Csoportot már kivonták Szíriából. Minezek mellett Irán az egyik haszonélvezője a háborúnak, mert haditechnikát exportál Oroszországba, a fejlesztései olykor meghaladják az orosz színvonalt. „Minden ország a saját külpolitikájának csillaga alatt mozog” – mondta Wagner, rámutatva, hogy a Közel-Kelet többirányú, megfontolt külpolitikát folytat.
Afrika egy globális versenypálya lett
Dr. Taróssy István, Afrika-kutató, nemzetközi kapcsolatok szakértő szerint napjainkban Afrika az egykori szovjet kontextusból figyelve egy darabig elhanyagolt volt. Mint ismert, a szovjet időkben Moszkva egyik legfontosabb befolyási övezete volt a „fekete kontinens”, azonban az 1991-es összeomlás után leértékelődött. 2006-ban Vlagyimir Putyin afrikai körútra indul, ezzel megkezdődött az új orosz Afrika-politika. Mindezekkel egyidőben a Kína-Afrika Együttműködési Fórum sok innovációt jelentett, Kína is megjelent és 2008-tól India is elkezdte kiépíteni az érdekeltségeit. Egy évtized után, 2019-ben volt egy csúcstalálkozó az afrikai és orosz vezetők között Szocsiban, amelynek köszönhetően az orosz hadiipar komoly megrendeléseket kapott. A fekete-afrikai (szubszaharai) fegyverek harmadát szállítják az oroszok, ötödét a kínaiak. Kína az első számú afrikai kereskedelmi partner, csak az EU együttes gazdasági szerepe előzi meg. Peking 40 milliárd dollárt fektet be Afrikába, miközben az USA is figyel: voltak fórumok és egyeztetések, 2022 decemberében pedig USA-Afrika csúcstalálkozó. „Afrika felértékelődik a nagyhatalmak számára” – mondta a szakértő, kiemelve, hogy egy kezdeményezés szerint a G20-aknak az Afrikai Unió lehetne a 21. tagja.
Érdekesség, hogy az afrikai országok több mint fele tartózkodik az Oroszországot elítélő ENSZ szavazások alkalmával: 2022 júliusában Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter látogatásokat tett Afrikában, megköszönte a támogatást az ENSZ-ben. 2022 augusztusában Antony Blinken, amerikai külügyminiszter ugyanezt az utat tette meg, mert az USA ráugrott az afrikai kegyekre. A helyzetet bonyolítja, hogy hatalmas az ukrán és orosz gabona jelentősége, teljes függésben vannak bizonyos államok, ezért élelmiszerbizonytalanság van.
„Szép hely Afrika, de nem szabad eltúlozni” – összegezte Taróssy, aki szerint a kontinens csak egy gyakorlóterep mindenkinek, mivel Ázsia és Latin-Amerika makrorégiója még mindig vezető a gazdasági befektetések tekintetében. Afrikai oldalról szemlélve nagyon sok ajánlat érkezik be, izgalmas a helyzet a versenyfutás miatt és Afrika számára ez még jól is jöhet és fejlődést hozhat, ha nem korrupt a vezetés és ténylegesen kihasználják a lehetőségeket egy pragmatikus külpolitika mentén.
Ázsia nyers és neonos hangulatával várja vendégeit Prága egyik legújabb gasztrohelye
„Minden ember megérdemli, hogy fájdalommentesen éljen” | Menstruációs fájdalmakon enyhít a magyar fejlesztésű ARTEMIS
