A technológiai forradalom a csúcsra ért, a mesterséges intelligencia pedig olyan lehetőségeket rejt, amit álmunkban sem gondolnánk—fejlődés, együttműködés, kényelem. Pár dolog, amiben az MI segíthet. Nancy Rademaker előadásán jártunk!
Pár nappal ezelőtt kipróbáltam a DALL.E mesterséges intelligenciát, amely képeket, grafikákat, festményeket generál. Az eredmény egészen lenyűgöző volt. 15 eurócentért generáltattam az alábbi képet, amelynek tulajdonjogai és szerzői jogai is engem illetnek, miközben csak annyit kellett beírnom: klasszikus festmény egy középkori lengyel lovagról, vörös háttérrel.
Amikor megláttam az eredményt, elkezdtem gondolkozni arról, hogy milyen jövő vár ránk. Egyszerre ijesztettek meg és nyűgöztek le a gondolatok. És nemcsak én vagyok az egyetlen, akinek a mesterséges intelligencián jár az esze – az üzleti szféra megannyi szereplője kapkodja a fejét az MI-forradalmat látván. Budapesten a SMART 2023 – Changing reality! című eseményen Nancy Rademaker, nemzetközi keynote speaker előadásán jártunk, aki egészen közel hozta a jövőt.
Rademaker szerint elérkezett a technológiai forradalom a „következő normalitás” (next normal) világába, amelyben a digitális életforma lesz az új normalitás. A Covid-19 pandémiával hatalmas digitális robbanás következett be, mivel az akadályok rákényszerítettek mindenkit a technológia aktív használatára. Nagymamák videóchateltek távoli unokákkal, komplett cégek álltak át egyik napról a másikra távmunkára, az oktatási rendszer is több évtizedes lemaradását hozta be a nyomás alatt. A technológia mindig exponenciálisan robbant be, azonban az ember agya túl lassú és korlátolt ahhoz, hogy ezt az exponenciális növekedést lekövesse. A képzeletünk képtelen alkalmazkodni a valósághoz. Ez pedig zavart okoz nemcsak az emberek fejében, hanem az üzleti életben is.
Az új technológiai forradalom új versenyt teremt a piacon, a fogyasztók elvárásai pedig egyre magasabbak. Ezt a képletet egészíti ki, hogy manapság a vállalkozások folyamatos növekedésre is képesek, a csúcspont utáni visszaesés ugyanis kellő innovációval és erőfeszítéssel elkerülhető. Az innovációnak ezesetben három területe van: a jelen, a közeli jövő és az azon túli innováció (now, next and beyond). A jelenben a jelenlegi üzleti modellt kell fejleszteni, miközben a közeli jövőre is új üzleti modelleket kell kidolgozni és piacokat szerezni, majd ezekkel párhuzamosan kell mindezeken túl innovációt találni, modellezni, hogy 15-20 éves távlatokat jelent – ez nehéz, mert általában a múlttal dolgozunk, de 20 év múlva akkor leszünk jelen, ha aktívan készülünk rá. Korszakok követik egymást: volt információs forradalom, közösségi média korszak, megosztáson alapuló gazdasági robbanás, amelyet a jelenkorban tapasztalható jóléti korszak követett (wellbeing age). Ennek a korszaknak a jellemzője, hogy mentális, testi, szociális és pénzügyi jólétet és biztonságot keresnek az emberek, mivel megváltoztatta őket a technológia. A modern ember a technológia hatására a 5i rendszerében él, ez pedig igaz a fogyasztókra is.
1. informed – információval rendelkező
Öt milliárd ember található az interneten és még ennél többnek van mobiltelefonja. Realitás, hogy az életünk a kezünkben van minden elérhető információval. Okostelefon zombik lettünk, egyes távol-keleti városokban ugyanis már külön járda van a telefonos gyalogosoknak – tetszik, nem tetszik, ez a valóság. A hatalmas mennyiségű információ feldolgozása miatt egyfajta túltelítődés figyelhető meg, amely leterheli az emberek elméjét. Ezért üzleti szempontból az a legfontosabb, hogy minél kevesebb, de releváns és személyre szabott választási lehetőség álljon rendelkezésre, mert ez csökkenti a fogyasztói stresszt.
2. individualistic – az egyént előtérbe helyező
Nincs szebb példa erre, mint a selfie intézménye, amely esetében csak magunkkal foglalkozunk, magunk vagyunk magunknak. Magunkat közvetítjük a külvilágnak. Ez pedig a fogyasztói magatartásunkban is megtapasztalható: azt akarjuk, hogy személyre szabottan, egyedi termékekkel és ajánlatokkal csábítsanak el.
3. impatient – türelmetlen
A fogyasztó figyelme folyamatosan csökken: egyáltalán nem szeretünk várni, egészen pontosan 7 másodpercig tudunk valamire figyelni – összehasonlításképpen az aranyhalnak 8 másodperc a memóriája. Nem szeretünk várni a reptéren, a boltban. Utóbbi hozta létre az Amazon Go koncepcióját, ahol bemész a boltba, vásárolsz, majd kimész. Kamerák és érzékelők figyelnek meg, összegzik a termékeket, majd kifele menet terhelik a bankkártyát.
4. intuitive – ösztönös ihlet sugallata
Az agyunknak kettő féltekéje. A bal agyfélteke felel a racionalitásért, dolgozik mert tele van információval, feldolgozza a világunkat, a munkánkat, logikusan dönt és segít. Mindeközben a jobb agyfélteke, amely az intuitív viselkedésünkért felel, pihen. Ezért bármennyire hihetetlen, a fogyasztók nagyrésze ösztönös ihlet alapján dönt.
5. influenced – hatás alatt lenni
A közösségi média végtelen hálózatában töltjük napjainkat, a cégeknek pedig már nem hiszünk. Ellenben a közösségünknek igen, ezért folyamatos hatást keresünk – így jöttek létre az influenszerek!
A következő normalitásban egy üzleti stratégia nagyrészt fluid, folyékony lesz, amely kreativitással kell betöltse a teret. Nem szabad egy üzleti modellhez vagy stratégiához ragaszkodni, rugalmasnak kell lenni. Ez pedig igaz a technológiai forradalomra is: ha egy cégnek nincs mesterséges intelligencia stratégiája, akkor eltűnik a jövendő világban. Abban a világban, ahol algoritmusok uralják a hétköznapokat és az üzleti életet. Az Amazon a keresletet pontosan meghatározza az algoritmusukkal; egyes cégek divattrendeket tudnak analizálni; de az is lehetséges, hogy az időjárás alapján határozzák meg egy termék eladási számait; vagy megjósolják, hogy egy ipari gép mikor romlik el. Az algoritmusok esetében az adat a legfontosabb: minél több az adat, annál jobb az algoritmus, minél elégedettebb a fogyasztó az algoritmus ajánlása miatt, annál nagyobb a profit. Ez az algoritmusok és a mesterséges intelligencia eladási ritmusa.
Éppen ezért a következő évtized iPhone-a a mesterséges intelligencia lesz. Megnézhetjük VR szemüveggel egy sátor méretét anélkül, hogy ténylegesen kipróbálnánk azt; tárgyakat pakolhatunk be a lakásunkba kameranézeten keresztül; sminket próbálhatunk ki sminkelés nélkül; a gondolatainkkal irányíthatunk gépeket. Ezeknek a termékeknek a közös eleme, hogy ügyfélközpontúak. Ennek érdekében az üzleti modellt sosem a termék kidolgozásával kezdjük, hanem a fogyasztó alapos vizsgálatával. A modern technológia fogyasztói társadalmának középpontjában az ember van. Mindeközben a fogyasztói élményhez kapcsolódó felmérések szerint a fogyasztók 80 százaléka érzelmek alapján dönt, ezért az érzelmek hozzák be az eladásokat, az üzletet. Napjainkban a business2business és a business2customer modell bukott, human2human modell jött létre.
A már előbb említett 5i tekintetében a következőképp lehet a fogyasztói igényeket kielégíteni és a csúcstechnológia forradalmában human2human modellt létrehozni.
1. informed: ebben az esetben a legfontosabb az átláthatóság, amellyel együtt információt adok a fogyasztóimnak. Az adataik biztonságban vannak-e? Hol tárolom és mire használom őket? Mennyibe kerül egy termék és mennyire fenntartható?
2. individualistic: a tömegtől a személy fele kell fordulni és minden egyes terméket személyre kell szabni, legyen az étel, szolgáltatás vagy adott DNS-re szabott gyógykezelés.
3. impatient: a cél a súrlódásmentes fogyasztói élmény. Kínában már nincsen kézpénz, a fogyasztónak elérhető szolgáltatásokat kell nyújtani, legyen az egy önkiszolgáló szálloda recepció vagy csomagfeladás egy repülőtéren. Az önkiszolgáló szálloda recepció pedig nem a munkahelyeket spórolja meg, ugyanis a helyére fogyasztói élményt növelő közösségi teret vagy plusz szolgáltatást lehet kiépíteni.
4. intuitive: az érzelmek a legfontosabbak. A fogyasztóban érzelmeket kell ébreszteni, mert mindent érzelmekhez kapcsolunk, érzelmekkel emlékszünk. Egyes algoritmusok már az emberi érzelmeket is elemezni tudják, ez pedig még jobb személyre szabott szolgáltatást tesz lehetővé.
5. influence: a fogyasztók nagyrésze nem panaszkodik, egyszerűen csak sosem tér vissza. Egy termék fejlesztése érdekében azonban minél több a visszajelzés, annál jobb a termék. Ennek érdekében pedig meg kell könnyíteni a fogyasztónak, hogy könnyű visszajelzést adjon.
Hogy miért van a fentiekre szükség? A fogyasztók 56 százaléka szívesen fizet többet, ha a jobb fogyasztói élményt kap. Az emberi kapcsolatok fontosak: a Walmart azért alkalmaz robotokat a raktárban, hogy az alkalmazottak több időt töltsenek a vásárlókkal. Alkalmazottak terén pedig nagyon fontos az elkötelezettség és a munkavállalói jólét, mivel a külső piaci siker a sorok belső rendezéséből adódik. Ha jó a munkavállalói kedv, elkötelezettek a dolgozók, ez elégedett vásárlókat eredményez, amely hűséget teremt – mindenki nyer. Ennek érdekében azonban kísérletezni kell, felvállalni a kudarc lehetőségét, hogy ráeszméljünk: a mesterséges intelligencia tekintetében nem az ember a gép ellen felállás az adott (man vs machine), hanem az ember a géppel együttműködő modellje (man with machine).
Nancy Rademaker Budapesten, az IVSZ által szervezett Smart 2023 konferencián adott elő.
A grafikák a DALL.E MI alkalmazással készültek.
Rekorder szezon után nyit újra a Budapest Park
Annie Leibovitz-cal indul az IKEA művészeti rezidenciaprogramja
