Nyomj Entert







Indulj el! | Balaton

A Zánkától kezdődő és nagyjából az Orsi-hegynél végződő Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A területén végigvonuló hegyek több millió éves történelemre tekintenek vissza, de nem csak geológiai szempontból tekinthetjük a Balaton egyik legsokszínűbb vidékének ezt a tájat. A mindig háborítatlan, csodálatos fényekben úszó, kanyargós, fás utakkal körbefont vidéket sokan a mediterráneumhoz hasonlítják, de mi nem ebben az összefüggésben szeretünk rá gondolni: inkább minden alkalommal újra és újra meghatódunk és hálát adunk, hogy ez is a miénk. Tudjuk, hogy a Balaton, illetve azon belül is a Balaton-felvidék az egyik legnépszerűbb célpontja a belföldi kimozdulást tervezőknek, épp ezért mi sem hagytuk ki az útitervünkből: az Indulj el! harmadik állomásaként a magyar tenger felé vettük az irányt.

Illusztráció: Bárdos László

Nem célunk még több csillámport szórni az egyébként is nagy érdeklődésnek örvendő környékre, az viszont mindenképp fontos számunkra, hogy eszetekbe juttassuk, hogy a hipszterhedonizmuson és a burleszkbe illő strandjeleneteken túl melyek azok az értékek, amelyek miatt Hamvas Béla a világ egyik legszebb tájának nevezte a Káli-medencét. Mi pedig nem tehetünk mást, mint teljes mértékben egyetértünk vele.

Tagyon Birtok

A Tagyon-hegyi dűlőn, Zánka és Hegyestű között található a 2009 óta fennálló Tagyon Birtok, mely az utóbbi években lassan, de biztosan növekedve a Balaton-felvidék egyik legbarátságosabb helyévé cseperedett. Négy hektáros területén nemcsak szőlős, hanem sokféle gyümölcsfa és konyhakert is található, így éttermének menüjéről hagyományos módszerekkel termesztett alapanyagokból készült ételekből választhatunk. A házias jelleg az ételek mennyiségében is visszaköszön, így attól sem kell tartanunk, hogy éhesen távozunk. A Tagyon többdimenziós helyszínként definiálja magát, nem véletlenül: területén időnként programokba, vagy akár minifesztiválba is csöppenhetünk, de elérhetők szervezett programok keretében induló biciklitúrák is. 

Tanúhegyek

A Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyei a Badacsonytól a Somlóig mind több millió éves történeteket mesélnek el. Alapjaikat az erre tekergő folyók kavicsos üledékei rakták le. A tektonikus mozgások hatására a Balaton-felvidék emelkedni kezdett, a Tapolcai-medence pedig megsüllyedt. A medencét megtöltő Pannon tenger leválva a világ nagy tengereiről édesvizű tóvá alakult. Néhány millió évvel később a Balaton-felvidéken erős vulkanikus tevékenység alakult ki, a megszilárdult láva pedig hatalmas bazaltköveket hagyott maga után. A természeti erők a gyengébb, cementálatlan felszínt kikoptatták, de a bazalt megmaradt: így alakultak ki a földfelszín egykori magasságáról tanúskodó tanúhegyek. Körülbelül húszezer évvel később a kiapadt medence újra megtelt édesvízzel, kialakult a Balaton és a körülötte lévő hegyek új célokat kezdtek szolgálni. A bazaltos talajnak köszönhetően a hegyeken már a római korban jelentős szőlőtermesztés zajlott, majd a tanúhegyek magaslatain – főként a tatárjárás után – számos esetben várakat emeltek.

Hegyestű

A Káli-medence keleti kapuja egy szintén jó néhány millió éve itt működő vulkán megszilárdult bazaltláva-kolosszusa, amely éppen az erős tiltakozásokat kiváltó bazaltkitermelésnek köszönheti ikonikus alakját. Az 1970 óta nyugton hagyott vulkáni maradvány ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, oszlopokká szilárdult bazaltorgonái nyitvatartási időn belül, jegyváltás fejében látogathatók.

Liliomkert termelői piac

Ha valamit, akkor a káptalantóti piacot nem kell bemutatni, hiszen közel tíz éve örvend óriási érdeklődésnek, akkorának, hogy területe meg is telt – sem terjeszkedni, sem több árust befogadni nem képes már, tényleg nem véletlenül. A vasárnaponként korán reggel nyitó piacon minden egy helyen van, ami szemnek-szájnak ingere. Házi rétes, palacsinta, meleg töpörtyű, friss, roppanós zöldségek és házi szörpök mellett kézműves termékek és rengeteg régiség cserél gazdát nap mint nap, mindez pedig mesebeli, apró zöld tisztásokon és csupa kedves, mosolygós emberrel körülvéve történik. A piac télen-nyáron várja vendégeit, úgyhogy bármikor érdemes beugrani, akár csak egy kedves szóért is.

Szászi Birtok

Szászi Endre és felesége hatalmas birtoka Hegymagas faluban, a Szent György-hegy déli oldalán terül el. Története 1999-ben két hektárnyi föld megvásárlásával kezdődött, ma pedig már összesen 16 hektár területen végeznek bioművelést, melyből elég széles szortimentben kerülnek a Szászi borok a borlapra. A birtok teraszáról elképesztő panoráma nyílik Szigligetre. Időközönként, ha a horizontot köd borítja, az úgy ereszkedik a falura, mintha még mindig sziget lenne. Ha vacsorára érkezve ránk esteledik és a panorámát már alig látni, érdemes a poharunkkal kezünkben kicsit felfelé is tekinteni, aztán elmerülni a Balaton felett tündöklő csillagokban.

„A badacsonyi olyan, mint a világhírű művész, a szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek.”

Hamvas Béla – A bor filozófiája

Emmaus (Ify-kápolna)

A közel hetven éve elhagyatott Ify-kápolnához, a Tapolca és Szigliget között található Szent György-hegyre Hegymagasról indulva vezet fel az út. Az épületet Ify Lajos egykori fonyódi plébános építtette, később remetelakjául szolgált. Az 1917-ben pappá szentelt Ifyt a második világháborút követően békepapnak akarták beszervezni, de ő inkább a visszavonulást választotta. Saját kezűleg hozta létre családja Szent György-hegyi birtokán a remetelakot és kápolnát, amelyben haláláig vendégeket és zarándokokat is fogadott. 

Az Emmaus – amely egyébként egy bibliai település – a róla terjedő híreknek megfelelően valóban kissé hátborzongató, de emellett meglepően békés és idilli atmoszférát is magáénak tud. Az biztos, hogy kissé kizökkent a komfortzónánkból.

Illusztráció: Bárdos László

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük