2022 arra késztette az európai döntéshozókat, hogy újragondolják az energiaellátásról kialakított képüket. A jövő egy fenntarthatóbb, zöldebb, függetlenebb európai energiaszektorral kecsegtet, egyik leglátványosabb példája a zöld átállásnak pedig a tradicionálisan szénre támaszkodó Lengyelország.
Közép-Európában oroszlánszerepet töltenek be a nukleáris erőművek, ezért tűnhet első látásra érdekesnek, hogy a majd’ 40 milliós lakosságú Lengyelország eddig egyet sem épített a történelem során. Csehországban 6 aktív atomreaktor működik, Szlovákiában 4, de még épül 2, Magyarországon 4, Romániában 2, Ukrajnában 15.
Egy fenntarthatóbb világban elfogadhatatlan, hogy Lengyelország energiaszükségletének 69 százalékát szénnel biztosítsák, de a második legfontosabb energiaforrása is a földgáz. A lengyel parlament már 2005-ben elkezdte tervezni az atomenergiára való átállását, ennek gazdasági és politikai okai is voltak: már akkor nem tartották kívánatosnak az energetikai kitettséget Oroszországgal szemben. A kezdeti tervek szerint 2020 környékére már üzemelt volna atomreaktor Lengyelországban, azonban csak húzódott és húzódott a tervezési időszak.
Egészen idén október végéig kellett várni arra, hogy kézzel fogható jeleit láthassuk az átállásnak. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki ekkor jelentette be, hogy a legelső lengyel reaktor építését 2026-ban megkezdik, 2033-ra pedig már működni is fog. Egy reaktor viszont nem lesz elegendő, a 2040-es évek közepére 2 helyszínen 6 reaktorral számolnak a lengyelek, ami teljes mértékben függetlenné tenné az energiapiactól az országot, a lengyel energiaszükséglet 30 százalékát fedezné. Az amerikai kivitelező, a Westinghouse a tervek szerint a Balti-tenger partjára építené az erőművet, de pontos helyszín jelenleg még nincsen.
A Westinghouse két másik pályázót előzött meg, a francia EDF-et, és a koreai KHNP-t, de ez nem azt jelenti, hogy a koreaiak ne építenének reaktort a jövőben. Szándéknyilatkozatot írt alá három vállalat: a ZE PAK; a lengyel állami energiavállalat, a PGE; valamint a már említett KHNP (Korea Hydro & Nuclear Power). Ez a projekt nem része az amerikaiakkal kötött 2 helyszínes, 6 reaktoros megállapodásnak, ráadásul ennek a reaktornak már a pontos helyszínét is lehet tudni: a ZE PAK pątnówi lignitbányája helyén.
Az állami reaktorok építése 40 milliárd euróra rúg, de az energiafüggetlenségnek nem csupán ennyi az ára. 2016-ban Lengyelország energiafelhasználásának 95 százaléka érkezett fosszilis energiahordozókból. Rádadásul 2009-es számítások szerint 2006 és 2030 között 54 százalékos növekedést fog produkálni a lengyel energiafelhasználás. Ennek jeleit abban is észrevehetjük, hogy a hagyományosan energiaexportőr Lengyelország jelenleg nettó importőr, 13 TWh-val több energiát importálnak, mint amennyit exportálnak. Ennek az importnak a nagy része Oroszországból érkezett.
Új reaktorok bevonása nem csak abból áll, hogy felépítjük a reaktorokat. Azokat be kell integrálni az elektromos hálózatokba, ami korszerűsítéssel jár, ezért viszont borsos árat kell fizetni, a számítások szerint 25 milliárd eurót. Ez a korszerű hálózat tenné lehetővé, hogy további atomenergiát, vagy megújuló energiaforrásokat kapcsolhassanak a lengyel hálózatra. A jelenlegi tervek szerint a szén 69 százalékos részesedését valahova 10 és 30 százalék közé korlátoznák, ezt segítenék elő a Balti-tengerre építendő szélerőművek, valamint naperőművek és biomassza felhasználása. 2020-ban a teljes energiafelhasználás 10 százalékát tette ki a szélenergia, 2 százalékát a vízenergia, 1 százalékát pedig a napenergia.
Az ukrán-orosz háború egész Európát felrázta abból a langyos állóvízből, amiben eddig volt. Ígérgetések, üres szavak mentén volt szó egy zöldebb Európa képéről, most viszont egyre több helyen realitássá válik, hogy az országok energiapolitikája zöld és szuverén megoldásokkal biztosítható. Értelemszerűen a legkívánatosabb megoldás a megújuló energiaforrások térnyerése lenne, ez azonban nem tud létrejönni egyik napról a másikra. Jelen állás szerint a legjobb megoldás az, ha egy átmeneti időszak alakul ki a jelenlegi fosszilis energiahordozók hegemóniája és a jövő zöld világa között. Ehhez a nukleáris energiát választják egyre többen.
Természetesen ez sem egy egyoldalú, kritikát nélkülöző döntés, a fukushimai katasztrófa óta a németek mindig szkeptikusan álltak az atomenergiához, ezzel szöges ellentétét képviselve a francia nézőpontnak. Franciaországban jelenleg 56 reaktor működik, ezáltal érthető, hogy üdvözölték a lengyelek energetikai döntését. Olyan szükségállapotokban, mint a mostani, a németek is kezdik érezni, hogy a nukleáris erőművek leépítése nem biztos, hogy a legoptimálisabb megoldás volt, illetve egy ilyen fontos és bonyolult kérdést hatványozottan érint Oroszország agressziója, és a tőle való függetlenedés felerősödése.
Amint felépülnek a lengyelországi reaktorok, és amint be tudják integrálni az energiahálózatukba, Lengyelország egy lépéssel közelebb viszi Európát egy fenntarthatóbb irányba, ami ráadásul gazdaságilag is kifizetődőbb.
A varsói Browary kapta a MAPIC legjobb városrehabilitációs projekt díját
„Könyvtár” nyílt a krakkói repülőtéren
