A Met-gála, az Oscar-gála és a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál is a világ legnagyobb divateseményei közé tartozik, annak ellenére, hogy például első ránézésre utóbbi kettőnek nem is ez a fő profilja. De vajon hozzájuthat-e egy átlagember egy olyan ruhához, amit a sztárok is viselnek ilyen alkalmakkor? Egyáltalán mi alapján viselnek egy-egy ruhát? Ki mondja meg, hogy mit fogunk hordani a következő szezonban? Érhet még bárkit meglepetés egy divatbemutatón? A divat valójában művészet? Ezeket a kérdéseket vitatjuk meg most induló sorozatunkban, amelyben hazai és régiós divattervezők és divatszakértők segítségével szeretnénk körbejárni a divat legégetőbb kérdéseit. Bevezetőként azokat a fogalmakat tisztázzuk, amelyek leggyakrabban felmerülnek a téma kapcsán!
Egy hét, ami egy egész éven át tart?
Ha valaki követi az olyan nagyobb luxusmárkák közösségi oldalait, mint például a Gucci, Chanel, Prada vagy Louis Vuitton, esetleg még nemzetközileg ismert divatinfluenszereket vagy meghatározó divatújságírókat is, annak könnyen úgy tűnhet, mintha az egész év divatbemutatókból állna – amiben van is némi igazság.
A két nagy szezon az őszi és téli ruhadarabok bemutatója, illetve a tavaszi és nyári kreációéké. Előbbit a következő évre vonatkozóan januárban és februárban, utóbbit szintén már a jövő évre gondolva szeptember-október magasságában tartják meg. Miért kell ennyire előre gondolkozni? Ennek egészen egyszerű gazdasági okai vannak, ugyanis valóban a fashion show-k és prezentációk azok az alkalmak, amikor a kereskedők először találkozhatnak egy-egy márka legújabb alkotásaival, és a látottak alapján hozhatnak döntést arról, hogy mi az, ami a következő szezonban a boltok polcaira fog kerülni. A tervezők egyre többször mutatnak be „szezonközi kollekciókat”, ilyen például a pre-fall, illetve a cruise/resort. Ezek azért is nagyon izgalmasak, mert a nagy divathetek helyszíneitől függetlenül a világ legváltozatosabb pontjain mutatják be őket, mint például India, Korea vagy Marokkó.
Bár alapvetően négy nagyobb divathétről beszélhetünk, mindig ebben a meghatározott sorrendben: New York, London, Milánó és Párizs, azonban ehhez csatlakoznak olyan kisebb, ám egyre népszerűbb és izgalmasabb események, mint a divathét Koppenhágában, Madridban vagy a Budapest Central European Fashion Week. A kollekciók bemutatóit a már fent említett szezonalitáson kívül sok esetben megkülönböztetjük az alapján is, hogy női vagy férfi ruhadarabokról van szó, emellett teljesen külön kategóriát jelentenek az haute couture bemutatók.
Ha a divat szezonalitásáról beszélünk, akkor meg kell említenünk a fast fashion márkákat és működésüket. Érdemes belegondolni abba, hogy milyen tömegtermelésről van szó fast fashion márkák esetében, amelyek évente 52 (!) kollekciót dobnak piacra. Tehát egészen pontosan hetente jelennek meg üzleteikben vagy online felületeiken teljesen új darabok. Hosszan lehetne fejtegetni, hogy ez miért fenntarthatatlan, de talán még egyszerűbb megérteni, ha összehasonlításként a következő bekezdésben kitérünk a divat legművészibb és „leglassabb” szintjére.
Haute Couture – Az egyetlen és megismételhetetlen
Ha szeretnénk ezt a francia kifejezést lefordítani, akkor a „magas szabászat” az, ami legközelebb visz az igazsághoz. Azt is mondhatnánk, hogy ez a legmagasabb szint, amit el lehet érni a divatban, éppen ezért nagyon szigorú szabályai vannak. A kulcsa az egyediség, ami a legapróbb részletekben is megjelenik. Egy haute couture ruha esetében a legutolsó gombnak vagy kapocsnak is egyedileg tervezettnek kell lennie, ráadásul minden összetevő kézzel készül. Mik azok a szabályok, amiknek meg kell felelni? Például ahhoz, hogy egy márka couture darabokat készíthessen, Párizsban saját szabászattal kell rendelkeznie, emellett minden év januárjában és júliusában be kell mutatnia a szintén a francia fővárosban megrendezett couture fashion weeken több tucat darabból álló kollekcióját. Egyetlen kreáció elkészítése több száz órát vesz igénybe, így nem nehéz kiszámolni, hogy már csak az idő- és energiaráfordítás okán is miért tudja egészen kevés tervező és márka megugrani ezt a szintet. Ezek azok a ruhadarabok, amiket a világ legnevesebb eseményein is láthatunk a sztárokon, hírességeken, illetve amiket olyan zárt ajtók mögött zajló rendezvényeken viselnek nők és férfiak, ahová nem juthatnak be átlagemberek.
Sorozatunk következő részében arról fogunk szakértőinkkel értekezni, hogy vajon mivel lehet napjainkban különlegessé tenni egy divatbemutatót. Mennyire szól a polgárpukkasztásról és arról, hogy egy esemény minél virálisabbá váljon, és mennyire arról, hogy a bemutató hű maradjon egy márka elveihez és értékeihez? Tartsatok velünk!
Borítókép: Bárdos László
Forrás: techfashionista., Stylecaster, Wikipedia, nytimes.com
„Szeretném elmagyarázni a világnak, mi az az Ukrajna” | Interjú az i am u are főkurátorával, Nadiia Shapovallal
A századfordulós Berlint is láthatjuk vidám szecessziós képeslapokon
