Nem rossz, ha a római hosszúhétvégénket egy kárpát-medencei kiruccanásra cseréljük: Kolozsváron jártunk, ettünk, művelődtünk!
Egy hosszúhétvégi program megalkotása sosem egyszerű: maradjak otthon és pihenjek; esetleg utazzak el vidékre; egy gyors látogatás Londonban vagy Milánóban? Mindegyik megfelelhet, hangulattól függően, azonban kétségtelen, hogy a pár napos városlátogatás lett az elmúlt évtized szenzációja. Ki ne akarna felhajtani egy olasz eszpresszót Rómában? Esetleg techno buli Berlinben? Vagy egy romantikus séta és vacsora Amszterdamban – már aki nem füvezni megy? A pár napos hétvégi kiruccanások sztárjai sorra a nyugati nagyvárosok, azonban a regionális turizmus palettáján is vannak kifejezetten kellemes és izgalmakkal teli úticélok. Ilyen az Erdélyben található Kolozsvár, amely a Kárpát-medence egyik nagyvárosaként szerves részét képezi a Kárpátok vérkeringésének. Kísérj el minket Kolozsvárra!
Egy óra alatt Erdély szívében
Kolozsvár – románul Cluj-Napoca – Románia második legnépesebb városa, egyben Kolozs megye székhelye. Különlegessége, hogy azonos távolságra helyezkedik el Bukaresttől, Budapesttől és Belgrádtól, ezzel ténylegesen a Kárpát-medence, mint gazdasági és kulturális egység egyik központja. 300 ezer lakosával a várost Erdély nem hivatalos fővárosának is tekintik, amely a múltban igaz is volt, hiszen a XIX. században többször is a történelmi Magyarországon található Erdélyi Fejedelemség hivatalos fővárosa volt. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával, ma a város Románia egyik legfontosabb tudományos, kulturális, ipari és üzleti központja. Érdekesség, hogy Románia legnagyobb egyetemének, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek is otthont ad, megelőzve ezzel bukaresti versenytársait. Kolozsvár mindig is multikulturális város volt, a középkorban zsidó, magyar, német élt egymás mellett, idővel pedig a románok is megérkeztek. Napjainkban a német és zsidó lakosság nem jelentős, azonban még mindig 50 ezer őshonos magyar él a városban – Kolozsvár kiváló úticél, ha szeretnénk a Kárpát-medence természetes sokszínűségében elmerülni!
Kolozsvár a legtöbb közép-európai nagyvárosból közvetlen légijárattal elérhető, mi Budapestről utaztunk, ahonnan autóval és vonattal 7-8 óra az út, azonban nemrég több légitársaság is rárepült az útra összekötve a magyar fővárost Erdély fővárosával. A magyar Aeroexpress Regional járatával repülünk, a repülési idő alig egy óra, amely több mint versenyképes a többi lehetőséget figyelembe véve. Az Aeroexpress Regional 30 fős Embraer 120-as géppel repüli az útvonalat, a gép kényelmes, a kiszolgálás szinten felüli – víz, kávé, tea és nassolni való áll rendelkezésre a 45 perces út során. A Budapest-Kolozsvár útvonalat még a nemrég indult, román Air Connect szolgálja ki. A kényelmes és gyors repülőút után busszal megyünk be a városba. Szerencsénk van, hiszen Kolozsváron kiváló a tömegközlekedés, bárhova gyorsan és olcsón el lehet jutni busszal vagy villamossal. Mi először a belvárost tekintjük meg!
Minden sarkon történelem
Kolozsvár Erdély szíveként sokat látott a Kárpát-medence történelméből, ez pedig minden utcasarkon érződik. A város fő látványossága a XIV. századi, gótikus Szent Mihály-templom, amely Erdély legkorábbi csarnoktemploma. A kultikus hely az évszázadok során volt lutheránus, kálvinista és unitárius templom is, míg a katolikusok a Habsburgoktól vissza nem kapták. A templom jelentős hatással volt az erdélyi építészetre, neogótikus tornya a legmagasabb Erdély területén, amely csigalépcsőn látogatható. A templom középkori falfestményeiből inkább csak töredékek maradtak fenn, azonban azokat szépen restaurálták, fenséges hangulatot kölcsönözve a szakrális térnek.
A kolozsvári Fő tér ékkövéből kijövet egy sor történelmi épületet csodálhatunk meg, hiszen ez volt Erdély fővárosának a központja, ahol megannyi nemes család élt, olykor pedig vásárnapot is tartottak. Az épületek közül kiemelkedik a Bánffy-palota, amely a város legszebb barokk épülete a XVIII. századból. Ma a város Szépművészeti Múzeumja székel benne. A Fő téren található továbbá az egyik legszebb magyar lovasszobor, Fadrusz Mihály I. Corvin Mátyás király szobra. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport Fadrusz pályájának a csúcsa és egyben Kolozsvár egyik jelképe lett. Mátyás király ugyanis Kolozsváron született, szülőháza pedig a mai napig látogatható. A fehérre meszelt, szerényebb palota a Fő tértől egy sarokra található, napjainkban is látogatható, emléket állítva az egyik legnagyobb magyar középkori uralkodónak, akit a környező népek hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon, mint igazi kárpát-medencei, közép-európai uralkodót. Érdekesség, hogy Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebben épült emeletes háza.
A történelmi emlékeket őrzi az egykori városfalból megmaradt Szabók bástyája, amely mellett található a Farkas utcai gótikus, református templom, amely a református egyházközség központja. Erdélyben a reformátusok jelenléte meghatározó olyannyira, hogy az 1568-as tordai vallásbéke minden felekezet között békét teremtett, több száz évvel megelőzve nyugat-európai társait. Érdekesség, hogy még ebben az évben, 1568-ban alakult meg a világon az egyik első unitárius egyház Kolozsváron, Dávid Ferenc protestáns prédikátor vezetésével. Amennyiben lazítani szeretnénk a város forgatagából kiszakadva, érdemes meglátogatni Kolozsvár legnagyobb parkját a Sétateret, amely több mint százéves gesztenyefáival 13 hektáron terül el. Mellette található a Kolozsvár magaslata, a Fellegvár, amelynek a helyén erődítmény állt, ma azonban csak egyes romok maradtak fenn – a tetején felépült azonban az ikonikus Belvedere szálloda, amely szocreál remekként az 1970-es évek óta uralja a Fellegvár képét. Amennyiben kultúrára vágyunk, magyar és román nyelvű színház és opera is a rendelkezésünkre áll. A román opera épülete kiemelkedő műremek, amely mellett hatalmas ortodox katedrális található. Kolozsváron érdemes a szocialista realizmus és brutalizmus műremekeit is megcsodálni az erre hajlamos közönségnek, Kolozsmonostor lakótelepje és a Mărăști-lakótelep központja tartogat pár meglepetést és épületcsodát.
Enni vagy nem lenni?
Ha Kolozsváron vagyunk, akkor nem hagyhatjuk ki az erdélyi konyhát sem, amely a magyar, szász, román konyhák keveréke, jellegzetes karakterrel. A személyes kedvencünk a kolozsvári magyarság egyik központja, a Bulgakov Café, amely egyeseknek már legenda, egy fogalom. Az étlap fantasztikus, kezdésnek egy erdélyi klasszikust, a parasztcsorbát válasszuk, amely ízben és adagban is tökéletesen zár egy hosszú városnézést. Szintén különlegesség még a pacalleves, a bátrabb vállalkozók ne hagyják ki! Főételnek egy kárpáti borzaska sosem rossz, a krumpliba forgatott csirke sajttal és fokhagymás tejföllel örök klasszikus. A főételek széles választékával rendelkezik a Bulgakov, senki sem fog éhen maradni. Személyes kedvencünk a grill menüben található miccs, amely egy román darált húsból készült rúd, káposztasalátával és kenyérrel kiváló zárása egy kiadós vacsorának.
Ha finom desszertre vágyunk, érdemes meglátogatni a főtéren található Rhédey Cafét, ahol egy kávé mellett fogyasszunk el egy vargabélest, méghozzá az eredeti, kolozsvári recept szerint. Régen minden nap repülővel szállították Kolozsvárról a vargabélest Budapestre, hogy délután már a nagyurak az eredeti desszertremeket élvezzék a magyar fővárosban! Bár ezek az idők elmúltak, most mi jöttünk repülővel, hogy megkóstoljuk a vargabélest és nem csalódtunk. Ahogyan Kolozsvár sem okoz csalódást az utazónak, aki szeretné valami mást, valami hazait, ismerőst, de mégis izgalmakkal telit látni.
Kolozsvár az Aeroexpress Regional járataival heti három napon érhető el Budapestről, a magyar fővárosból.
Fotók: Mohai Balázs
Könyv+borítók | Stanisław Lem: Solaris
Újjászületik Pozsony legnagyobb szökőkútja
