Az Egyesült Államok hadserege kivonja a Patriot légvédelmi rendszer ütegét a Malacky-Kuchyňa légitámaszpontról. A döntés száz amerikai katona távozását vonja maga után.
A Patriot üteg kivonul Szlovákiából, ahonnét Németországba telepítik azt. A szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad elmondása szerint az üteget karbantartás célzatával helyezik át a németországi bázisra. A védelmi miniszter cáfolta azokat az állításokat és találgatásokat, miszerint Ukrajnába helyeznék át a Patriot rendszert, és azt is hangsúlyozta, hogy a külföldi egységek állandó körforgása egy természetes folyamat – számolt be a Slovak Spectator.
Oroszország ukrán inváziójának kezdete óta a NATO legfőbb törekvései közé tartozik a szövetség keleti részének megerősítése, a szándék okán már a háborút kezdetét követően elkezdődött a Patriot légvédelmi rendszer betelepítése az országba. A három Patriot légvédelmi rendszert Hollandiától és Németországtól kapta Szlovákia, miután az felajánlotta saját, szovjetkori rendszerét a háborúban álló Ukrajna számára. Ekkor a szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad hangsúlyozta, hogy a Patriot nem saját, Ukrajnának adott légvédelmi rendszerük helyettesítése, hanem az ország légvédelmének további megerősítését szolgálja.
2022. októberében Hollandia kivonta az egyik Patriot-rakétaüteget, amit egy természetes döntésnek értékelt a Honvédelmi Minisztérium, a szlovák és a tágabb régió biztonsági helyzetének értékelése után.
Jelenleg háromszáz amerikai NATO-katona tartózkodik Szlovákiában, akik közül százan működtetik a Patriot-rendszert. Ők távoznak, míg kétszázan maradnak, és a közép-szlovákiai katonai bázison folytatják a munkájukat.
Az olasz La Repubblica napilap ezek után közölte, hogy Olaszország képes lenne helyettesíteni a Szlovákiából éppen kivonuló rendszert, amely mellé katonákat is biztosítana. A szóban forgó védelmi rendszer modern, olasz-francia fejlesztésű, drónok, repülőgépek és rakéták elleni védelemre alkalmas. „Az olasz hadsereg szakértői már látogatást tettek a potenciális szlovákiai helyszínekre, ahol a rendszer helyet kaphatna, de még semmi nincs eldöntve” – mondta Jaroslav Nad.
Az orosz agresszió következtében a NATO elsőszámú célkitűzései közé került a keleti régió jelentős megerősítése katonai szempontból. Az Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő államokba telepített NATO-katonák száma 2022. májusára elérte a negyvenezer főt – ez a szám majdnem tízszerese a megelőző évben a régióban állomásozó katonáknak. 2021-ben 4650 NATO-hoz tartozó katona tartózkodott a szövetség keleti területein, ők négy harccsoportban összpontosultak a Balti államokban, valamint Lengyelországban. Emellett több európai állam is kérvényezte az amerikai hadierő betelepítését, ami mostanra százezres nagyságrendhez ér fel a kontinensen, ezért ilyen magas számot 2005 óta nem ért el az amerikai katonák száma Európában.
A NATO meglehetősen gyorsan reagált a februári orosz invázióra: egy hónappal annak kezdete után a lengyelországi NATO-katonák száma tízszeresére nőtt, valamint négy új harccsoportot is létrehoztak, amelyeknek Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország adott helyet. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint az orosz agresszió, illetve Putyin Oroszországának fenyegetése egy „új valóságot” teremtett a szövetség számára, amelynek következtében újra kell értelmezni és formálni a közösség védelmét.
Ami a közép- és kelet-európai régiót illeti, a tervekhez alkalmazkodva ténylegesen nagyfokú NATO-betelepülés zajlott le. Lengyelországban 2022. júniusában állandó bázist hoztak létre, a lépés által pedig Lengyelország vált az amerikai haderő régiós központjává. Az állandó katonai bázis bejelentése mellett Joe Biden amerikai elnök a régió egyéb terjeszkedéssel kapcsolatos terveit is közölte tavaly nyáron: ezek közé tartozott a romániai rotációs dandár terve, valamint a balti államokban állomásozó rotációs alakulatok megerősítése.
Jelenleg tehát megsokszorozódott a régióban állomásozó NATO-katonák száma: ez számszerűsítve Lengyelországban 11,6 ezer, Szlovákiában 1100, Magyarországon 900, Romániában 4700, Bulgáriában 1650 NATO-katonát jelent. Ami a Baltikumot illeti, a NATO-jelenlét a népesség arányaihoz képest igencsak jelentős: Észtországban 2200, Lettországban 4000, Litvániában pedig 3700 katona állomásozik, illetve nagyfokú katonai jelenlét mellett további haditechnikát és légierőt is vezényeltek a háború kitörését követően a régióba.
A NATO a keleti területeinek katonai megerősítése az orosz agresszió közvetlen következménye – Oroszország bír a legjelentősebb fenyegető erővel a transzatlanti közösségre, erre a fenyegetésre pedig reagálni kell. Ugyan a keleti megerősítés már évekkel az orosz inváziót megelőzően, 2017-ben elkezdődött, ekkor ez még csak a Baltikumon és Lengyelországban kapott helyet, amikor zászlóalj méretű harccsoportokat hoztak létre ezekben az államokban az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezetésével. A 2022-es terjeszkedés megsokszorozta a keleti jelenlétet, a szövetségesek célja pedig az, hogy állandóan harcra kész erők tartózkodjanak a régióban.
Grafika: Molnár Roland
Nem várt tétje van az idei Super Bowlnak
Kötött ruhákkal rejtőzhetsz el az arcfelismerő szoftverek elől
