Budapest minden szeglete tartogat egy-egy olyan izgalmas részletet, amiért már önmagában is megéri útnak indulni. Nincs ez másként akkor sem, ha szeretnénk többet megtudni a főváros meghatározó zenei helyszíneiről és építészetéről. A legfontosabb intézmények fundamentális elemei a városképnek, emellett pedig az egész világon ismertté és elismertté teszik Magyarország zenei alkotásait, képzéseit és legnagyobb alakjait. Hazánk klasszikus zenei életének múltja és jelene elevenedik meg, ha bejárjuk az Operaház, Zeneakadémia, Vigadó vagy Operettszínház korszakalkotó építészeti megoldásokban bővelkedő épületeit a belvárosban, vagy meglátogatjuk az Eiffel Műhelyház frissen átadott tereit. Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a komolyzenei hangversenyek, előadások és színdarabok megannyi program lehetőséget kínálnak a laikus és műértő közönségnek, így legyen nappal vagy este, a minőségi kikapcsolódás egészen biztosan garantált.
Budapesti Operettszínház
A gyakran budapesti broadway-ként is emlegetett Nagymező utcában található az Operettszínház, mely eredetileg Somossy Orfeum néven nyitotta meg kapuit 1849-ben, majd Fővárosi Orfeum néven folytatta történetét. Az intézményben – mely épületét híres bécsi építészek, Fellner és Helmer tervezték – ekkoriban artisták, arab és indiai énekesek, illetve együttesek szerepeltek, emellett pedig vízijátékot is láthatott a közönség. Ekkoriban a ma ismert nézőtéren még asztalok és székek kaptak helyet, illetve tánctér is, hiszen a társasági élet egyik népszerű találkahelye volt, gyakran tartottak itt bálokat és zenés-táncos esteket.
Operettek és prózai darabok
Az épületet 1922-ben építették át színházzá, a Fővárosi Operettszínház nevet pedig 1923-ban kapta meg. Az ezt követő évtizedekben voltak időszakok, amikor csak operetteket, majd olyanok is, amikor prózai darabokat vittek színpadra. A hatvanas évek közepe és 1971 között építették át, ekkor kezdődött a színház igazi sikertörténete. Számos zenés darabot, musicaleket vittek műsorra, olyan világszerte ismert és népszerű műveket, mint a My Fair Lady, a Hegedűs a háztetőn, a Muzsika hangja vagy a West Side Story. Az előadások sikeréhez sokat hozzátett a balettegyüttes közreműködése.
Az Operettszínház napjainkban
A nagymező utcai színház 1998-ban kapta meg a ma is használt Budapesti Operettszínház nevet, azóta pedig igazi fogalommá vált a fővárosi kulturális életben. Az országszerte ismert színészek megannyi sikeres darabban játszanak nap mint nap, amelyekre sokszor csak hónapokra előre lehet jegyet váltani. Az évi majdnem ötszáz előadás között olyan darabokat láthat a közönség, mint a Rómeó és Júlia, a Szépség és a Szörnyeteg vagy az Elizabeth. Az előadások ráadásul nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is egyre nagyobb sikereket érnek el, ugyanis a társulat rendszeresen jár turnékra Európába, Ázsiába és Amerikába, ahol fesztiválokon és színházakban mutatják be legnépszerűbb darabjaikat.
Eiffel Műhelyház
A főváros tizedik kerületében található Eiffel Műhelyház elődje a kontinensen is egyedülállónak számító, 1884 és ’86 között Feketeházy János tervei alapján épült csarnokrendszer, az Északi Járműjavító, amely a Magyar Államvasutak, illetve az ország legfontosabb járműjavítója volt. A tervezőmérnök nevéhez köthető még számos ismert budapesti építészeti remek, például a Keleti pályaudvar, a Szabadság híd, illetve az Operaház tetőszerkezete is.
Logisztikai és művészeti központ
Az épület több éven át tartó átalakítást követően, 2020-tól a Magyar Állami Operaház új logisztikai és művészeti központjának ad otthont. A nagycsarnok hosszan elnyúló épületének első harmada a közönségé, ugyanis itt alakították ki a látogatható tereket közösségi térrel, előadótermekkel és galériákkal, ahol kiállításokon ismerhetjük meg a hazai színjátszáz, színházi élet és természetesen az Operaház történetét is.
A nagyközönség elől elzárt területen találhatóak a műhelyek, színpadok, ahol az Operaház és az Erkel Színház darabjait egyaránt próbálhatják, illetve jelmezraktár is helyet kapott, ahol több százezer darabos kollekciót tárolnak. Az impozáns gyűjteményből gyakran kölcsönöznek külföldi színházak részére is, ezzel is öregbítve a hazai színházkultúra hírnevét.
Az Eiffel Műhelyház hivatalos átadójára a pandémia enyhülését és a lezárások feloldását követően, 2021-ben került sor, az intézmény nem titkolt szándéka, hogy közelebb hozza egymáshoz a közönséget és az opera világát, illetve minél több érdeklődővel megismertesse és megszerettesse az operakultúrát.
Mozdony és opera
Az Eiffel-csarnok tereiben található egy MÁV 327-es típusú magyar mozdony – amelyből mindössze ez az egy megmaradt példány van –, ami ma is emlékezteti a látogatókat arra, hogy a több mint kétszáz éves operakultúrát támogató intézmény épületében egykoriban vonatokat, mozdonyokat és egyéb vasúti járműveket javítottak és újítottak fel.
Operaház
Az Andrássy út impozáns környezetében található Magyar Állami Operaház neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján, napjainkig hazánk és Budapest egyik legfontosabb műemléke a XIX. századból. Jelentősége abban is rejlik, hogy egészen 1867-ig a Nemzeti Színház adott otthont az operáknak, ám 1884 szeptemberétől már saját színpadra, a Magyar Királyi Operaház falai közé kerülhettek a zenés drámai műfaj képviselői.
Megnyitás és újranyitás
A Magyar Királyi Operaház nyitó díszelőadásán – I. Ferenc József magyar király jelenlétében – az egyik legismertebb magyar opera, a Bánk bán első felvonását és a Hunyadi László nyitányát adták elő, a legendás magyar zeneszerző, Erkel Ferenc vezényletével. Az intézmény a Magyar Állami Operaház nevet a második világháborút követő újranyitásakor, 1945-ben kapta, 1951 óta pedig hozzá tartozik az Erkel Színház is, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett számú közönséget.
A lenyűgöző részleteket rejtő épület nem csupán az operatársulatnak, hanem a Magyar Nemzeti Balettnek is otthont ad. A műkedvelők az év bármely részében számos előadás közül válogathatnak, így nem véletlen, hogy a hazai, és a fővárosba látogató nemzetközi közönség részéről is mindig nagy érdeklődés övezi. Leghíresebb és legnépszerűbb előadásai közé tartozik Csajkovszkij világszerte ismert mesebalettje, a Diótörő, melyet minden év egész decemberében játszanak.
Az Operaház titkai
Az Operaház korszerűsítésének és felújításának munkálatai 2022 tavaszán értek véget, így az előadások is visszatértek az épületbe, illetve az építészet és a kultúra rajongói épületlátogató túrán is részt vehetnek. A bejárás során izgalmas részleteket tudhatunk meg az arannyal, márvánnyal és freskókkal gazdagon díszített épület felújításáról, az intézmény történetéről, és természetesen a hazai operatörténet hátteréről.
2021-ben adták át az Opera legújabb különálló komplexumát, logisztikai és művészeti központját, az Eiffel Műhelyházat, amely legfőbb célja, hogy az infrastruktúrát és próbarendet érintő problémákat leegyszerűsítse és megoldja, emellett pedig a magyar kultúra megerősítését támogassa.
Pesti Vigadó
A Duna-korzón sétálgatva számos gyönyörű épületre bukkanhatunk – arról nem is beszélve, hogy milyen szép kilátás nyílik Budára –, azonban ezek közül is kiemelkedik a Pesti Vigadó, amely elődje, a Redoute kivitelezése Pollack Mihály tervei alapján még 1829-ben indult el, és a fővárosi klasszicista építészet egyik legragyogóbb képviselőjének számított.
A társasági élet központja
Az épület hamarosan a társasági élet egyik közkedvelt színfoltja lett, az első bálnak 1933-ban adott otthont, illetve az 1838-as nagy árvíz után itt adott jótékonysági koncertet Erkel Ferenc és Liszt Ferenc. Sajnos a Redoute tündöklése nem tartott sokáig, ugyanis 1849-ben az osztrák várvédők ágyúinak áldozatává vált, így 1859-ben kezdték meg a mai Pesti Vigadó épületének építését Feszl Frigyes tervei alapján. Az átadót követően több évtizedes, bálokkal teli fénykor következett az intézmény történetében, mely során messze a legnevesebb az 1867-es királykoronázás tiszteletére rendezett esemény volt, amelyen Ferenc József uralkodó is részt vett, ráadásul itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest.
Világklasszis zeneszerzők
Nem túlzás állítani, hogy a Vigadóban minden zeneszerző koncertet adott, aki számít. Egyrészt nehéz lenne még egy olyan intézményt találni, ahol ennyiszer adott koncertet Magyarország egyik legkiemelkedőbb zenetörténeti alakja, Liszt Ferenc, mellette pedig hallhatta a műkedvelő közönség Brahms-t, Debussy-t, illetve Bartók Bélát is.
A Pesti Vigadó napjainkban
1968-ban kezdtek hozzá a Vigadó felújításához, majd 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit, azonban ekkor már nem báloknak kívánt otthont adni, hanem kiállítóhelynek, szórakoztató központnak, a könnyűzenei, illetve komolyzenei koncertek befogadójának szánták.
Napjainkban találkozhatunk kiállításokkal, koncertekkel, illetve színházi eseményekkel is az intézmény programkínálatában, emellett magyaros fogásokat is kóstolhatunk az étteremben, illetve már csak az épület lenyűgöző külsejének és belső tereinek megcsodálása miatt is érdemes ellátogatni ide.
Zeneakadémia
Az 1875-ben alapított Zeneakadémia – a hazai hangversenyélet legnívósabb és legfontosabb intézménye – jelenlegi, 2013 októberére felújított és átadott épülete Budapest belvárosában, az itt élők és idelátogatók körében egyaránt népszerű Király utca és Liszt Ferenc tér sarkán található. A korábbi, napjainkban csak régi Zeneakadémiaként emlegetett neoreneszánsz stílusú épület az Andrássy úton helyezkedik el, így érdemes lehet azt is megcsodálni, ha esetleg a Hősök tere felé visz az utunk. A homlokzatról a zenetörténet legismertebb alkotói, Mozart, Bach, Beethoven, Haydn, Liszt, Erkel domborművei köszönnek vissza.
Különleges részletek és koncertek
A jelenlegi, art-nouveau stílusú épületet 1907-ben emelték, a közel egy évtizeddel ezelőtti felújítást követően a világszerte ismert magyar zeneszerző, Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján ünnepélyes keretek között avatták fel újra. Mivel a Zeneakadémián napközben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatása zajlik, ezért ilyenkor az épület csak szervezett formában látogatható, azonban érdemes élni a lehetőséggel, hiszen számos különleges részletet rejteget, mint például Zsolnay eozinmázas csempék, mozaikok, festett üvegek és freskók.
Az intézmény koncertközpontként is működik az oktatás mellett, így az itt hallgatóknak lehetőségük van már tanulmányaik során egy színpadra állni világklasszis zenészekkel, a budapesti közönség pedig magas színvonalú hangversenyek részese lehet gyakorlatilag az év bármely napján.
Legendás oktatók
A Zeneakadémia alapítása óta a zenei képzés egyik legmeghatározóbb helyszíne, ahová a világ minden tájáról érkeznek hallgatók. Az intézményben olyan ismert és elismert zeneszerzők dolgoztak, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Weiner Leó, illetve a hegedűtanárok és zongoraprofesszorok a magyar és nemzetközi komolyzenei élet meghatározó alakjaitól tanulhatnak mind a mai napig. A tehetségeket már egészen kicsi kortól várják mind hangszeres, mind pedig elméleti előkészítőre, egyetemi keretek között pedig az alap- és mesterképzés mellett doktori iskolában is bővíthetik tudásukat.
Egység a sokszínűségben – Latin-Amerika, egy kis magyarsággal I. rész
Designkavalkád a páfrányok között | Mateusz Baumiller
