fbpx
Nyomj Entert

Lakatlan épületek innovatív hasznosítása Budapesten

A gombamód szaporodó lakatlan épületek kreatív, közösségi felhasználására az utóbbi tíz évben itthon is jó néhány izgalmas példa született. A sok remek kezdeményezés ellenére a mai napig nem sikerült hatékonyan működő rendszert kialakítani, kellőképpen motiválttá tenni az érintetteket. De miért is kiemelten fontos a lakatlan épületek városszövetbe való újraintegrálása? Milyen előnyei, nehézségei és lehetőségei vannak ennek? Milyen aktuális kihívások merülnek fel most a pandémia során bezárt, megüresedett üzletekkel kapcsolatban?

A téma kapcsán Polyák Levente urbanistával, a KÉK Kortárs Építészeti Központ egykori Lakatlan projektjének alapítójával beszélgettünk. 

A Lakatlan projekt indulása 2012-re datálható, amikor is Európa-szerte egyre fontosabb problémává és beszédtémává vált a megüresedett épületek kérdése a gazdasági válság után. Levente akkoriban sok időt töltött Berlinben és Rotterdamban, az ottani lakatlan épületek újragondolásával kapcsolatos tapasztalatait szerette volna Budapestre is becsatornázni. A KÉK égisze alatt futó Lakatlan projektért Oravecz Júliával és Schanz Judittal közösen feleltek. Eleinte nemzetközi előadássorozatként, a témával kapcsolatos tudásgyűjtő platformként indultak, majd egyre több budapesti változás indikátorai lettek. 

A holland space&matter előadása a Lakatlan sorozatban. Fotó: Dorkó Dániel

Arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy bár az üres ingatlanok minden város ingatlanrendszerének fontos elemei, ha túl sok van belőlük, felborul az egészséges rendszer és káros mechanizmusok alakulnak ki. A kihasználatlan ingatlan minőségi romlik, értéke csökken, ezáltal a környék kereskedelme és közbiztonsága is hanyatlik, mindez pedig láncreakciót eredményezhet. Az egyik legdrámaibb példa erre Detroit városa, de gondolhatunk a Nagykörút funkcióit vesztett, bezárt üzleteire is.

Az üresen álló ingatlanokat ezért szerintük kihasználatlan erőforrásként kellene értelmezni és köztes használatok során új értéket teremteni bennük. Így megoldások születhetnek a lakatlan épületek felújítására, állagmegőrzésére, új funkcióinak megtalására, egy-egy városnegyed rehabilitációjára, valamint a helyet kereső projektek és a rendelkezésre álló helyek összekötésére. Optimális esetben win-win-win szituációk jönnek létre, ami tulajdonosnak, a környéknek és a beköltöző szervezeteknek is kedvez. A köztes használat így gazdasági, társadalmi és kulturális haszonként valósul meg.

Az Otthon Áruház kupolája belülről

Az új funkcióval megnyitott, a nyilvánosságtól korábban elzárt épületeknek van egyfajta exkluzivitása és misztikuma. Ez általában jelentős érdeklődést vált ki a helyiek részéről: különleges helyszínek színfalai mögé leshetnek be, amire korábban nem volt, és lehet, hogy később sem lesz lehetőségük. Nemrég jelent meg például egy cikkünk egy szentpétervári pop-up bárról, ami egy elhagyatott kastélyban nyílt meg arra az időre, amíg a felújítások zajlanak. Az utóbbi évek népszerű eseménye volt itthon a Képzőművészi Egyetem lakhatással foglalkozó OTTHON programsorozata, aminek kapcsán be lehetett járni a Rákóczi úton sok éve elhagyatottan álló Otthon áruházat. Aktuális példa a OFF-biennálé kapcsán ideiglenesen megnyitott Óbudai Gázgyár elektromos központja. 

A lakatlanosok négy éves fennállásuk alatt többek között létrehoztak egy közösségi térképet is a budapesti üres ingatlanok összegyűjtésére. Számtalan egyedi kezdeményezést támogattak és az Adaptív város című kiállításban, valamint a Civil város című kiadványban összegezték az itthoni projektek tanulságait, például a MÜSZI, a Jurányi Inkubátorház, az Átrium Film-Színház, az Auróra és a Gólya sikereivel és kihívásaival kapcsolatban. A Nyitva! fesztivál során üresen álló üzletekben tették lehetővé ideiglenes bérlőknek, hogy egy hónap alatt kipróbálhassák vállalkozási ötletüket, hogy ne kelljen rögtön több éves szerződéssel elköteleződniük. 

Nyitva Fesztivál. Fotó: Dorkó Dániel

Az általános jogi, gazdasági és építészeti feltételek mellett Budapesten külön nehezítő faktor, hogy minden kerületnek külön szabályozása van, így sokkal nehezebb bevett formulákat és gyakorlatokat kidolgozni. „A cél az lett volna, hogy olyan mechanizmusokat dolgozzunk ki, amelyeken keresztül egyszerűbb hozzájutni az üres ingatlanokhoz, hogy ne kelljen minden egyes civilnek egyesével kitalálni, hogyan működik a rendszer. Átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé szerettük volna tenni az ingatlanmenedzsmentet. Egy idő után viszont azt éreztük, hogy az egész közszféra elköteleződése nélkül ez nem tud működni. Bár voltak sikereink, az eredményeink nem mentek át szabályozási szintre. 2016-ban ezért ebben a formában abbahagytuk a Lakatlant” –mesélte Levente. 

A Lakatlan projekt bár egyelőre átfogó formában nem fog újraindulni, különböző módokon folytatódik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is elkezdtek foglalkozni az üres ingatlanok feltérképezésével, valamint a Fővárosnak is vannak aktuális projektjei Torino, Gdansk és Kolozsvár városával, ahol a köztulajdonban lévő ingatlanok közösségi hasznosításán gondolkoznak. A KÉK idén ősszel újra megrendezi a Nyitva fesztivált, ezúttal kizárólag Erzsébetvárosra fókuszálva, aminek kapcsán szoros egyeztetés folyik az egykori Lakatlan-csapattal. „Európa-szerte nagyon megviselte a kiskereskedelmet az elmúlt egy év: átalakulnak a vásárlási szokásaink, az emberek átálltak a rendelésre. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi üzlethelyek társadalmi kohéziós szerepet is betöltenek, a közösségi jóléti háló fontos részei. Újra kell most gondolni, hogy a megüresedő üzlethelyiségekkel mit lehet kezdeni közösségi irányban – mondta el nekünk Levente. Az ideiglenesen bezárt üzlethelyiségek kreatív kihasználására az ősszel megvalósult Zero Flash Show is remek példa, aminek kapcsán belvárosi kirakatokban állítottak ki kortárs képzőművészeti alkotásokat.

Flash Show. Ada Zielinska: Home office

A Lakatlan projekt egyik legnagyobb tanulsága a civilek, az ingatlantulajdonosok és az önkormányzatok együttes motiválásának szükségessége az inkluzív várostervezésben és lakatlan épületekről való közös, proaktív gondolkodásban. 

Lakatlan | Web | Facebook 

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük