Művészetterápiás és mozgásrehabilitáló eszköz, amely egyben lehetőséget ad az önkifejezésre is: Tarr Kálmán médiaművész a médiatechnológia és kreatív mozgásfejlesztés ötvözésével, demokratizálta a bábozás precíz mozgáskoordinációját, és olyan személyek számára tette elérhetővé, akik ehhez a klasszikus műfajhoz eddig csak korlátozottan tudtak hozzáférni. A Lehetetlenségek színpada című projekt egy olyan speciális bábmozgató gép, amely fejmozgással irányítható, így használata bevonja az élménybe akár a tetraplégiás személyeket is, akiknek mind a négy végtagjuk mozgásképtelen.
A projekt különböző szakemberek közreműködésével folyamatos fejlesztés alatt áll: legújabb célkitűzései közé tartozik, hogy az open source szellemiségében bizonyos elemeit bárki számára elérhetővé tegye, és ezáltal bárki felépíthesse saját mozgató szerkezetét. Most a készségfejlesztő bábozógép legújabb prototípusát mutatjuk be nektek. Interjú!
A Lehetetlenségek Színpada projektötlet tulajdonképpen a MOME TransferLab Space For Every Body féléves kurzus keretében született meg, amelyet később diplomamunkád során is továbbfejlesztettél, jelenleg pedig doktori kutatásod alapját is képezi. Miért pont a báb eszközére esett a választásod?
A kurzuson bemutatkozott a NOW Technologies vállalkozás is, amelynek Gyroset Glory nevű headset kontrollerje ihlette a projektet. Az órán akkor épp nem volt náluk ilyen eszköz, ezért a kezemmel lekövettem a fej mozgásait, hogy ismerkedjek a fejjel történő irányítás lehetőségeivel. Ekkor vettem észre, hogy ez a mozgás megfeleltethető a marionett bábjátékos kéz mozdulatainak, és megszületett a fejjel irányítható marionett báb ötlete, melyen ezután el kezdtem dolgozni. Korábban nem volt semmi közöm a bábozáshoz, azonban a projekt révén sok bábbal kapcsolatos dologgal ismerkedtem meg és megtetszett a műfaj sokszínűsége, ősi hagyománya. A bábozógéppel való játék révén remélem másoknak is kicsit meghozom a bábok iránti érdeklődését.
Miért volt fontos, hogy a báb ne virtuális módon, hanem fizikai valójában is mozgatható legyen?
Egy valódi fizikai objektum szenzorok általi mozgatása sokkal izgalmasabb és látványosabb, mintha csak egy virtuális dolgot irányítanánk a képernyőn: itt képbe jönnek a fizikai törvények, a különböző erőhatások és gyorsulások. A marionett bábokat tehetetlenné teszi a gravitáció, a bábozás pedig a gravitáció legyőzéséről szól. A mozgatás játéka különösen érdekes olyan gyerekek számára, akiknek a saját testük mozgatása is nehézségekbe ütközik és önmaguk is gyakran mások általi mozgatásra szorulnak. A bábmozgató szerkezet lehetővé teszi számukra, hogy a báb testét az akaratuknak megfelelően irányítsák, melyhez saját mozdulataikat használhatják. A vezeték nélküli mozdulat átvitel kicsit hasonló a varázsláshoz, csavart hoz a fizikai törvényekkel való játékba, hiszen a mozgatás érintkezés nélkül történik meg.
A fizikai valóság továbbá hangsúlyossá teszi a báb megjelenését. A bábok kinézetének kialakításába be szeretném vonni az eszközt használókat, ezért úgy alakítottuk ki a mozgató szetthez tartozó bábokat is, hogy azok elemei (test, végtagok, arc) variálhatók legyenek. Természetesen egyedi készítésű bábok felfüggesztésére is van mód, hiszen a bábok és a köréjük szőtt történetek egymásra kihatással vannak, mi pedig nem szeretnénk gátat szabni a kreativitásnak.
A bábozógép több fejlesztési fázison ment át, amíg elérte jelenlegi formáját. Melyek a legfontosabb változások a korábbi prototípusokhoz képest?
A legelső bábmozgató egy open-source programkódokból gyorsan összeollózott programvázlat volt. Gyakorlatilag három szervómotor volt összeszigszalagozva, amire egy papírbábot (Szabados Luca díszlettervező alkotását) függesztettem fel. Már ettől a ponttól kezdve folyamatosan teszteltük az eszközt, amelyben Kiss Csaba (mozgássérült aktivista) és a Csillagház EGYMI diákjai vettek részt. A gyerekek nagyon élvezték a bábbal való játékot, és itt jött a képbe, hogy számukra mozgásfejlesztő eszközként is használható a bábgép.
A mostani új prototípus a korábbiakhoz képest sokkal kompaktabb, könnyen összerakható, általam tervezett 3D nyomtatott alkatrészekből áll. Az egész szoftveres rész újra lett tervezve ahhoz, hogy bárki által egyszerű módon használható legyen, mivel az előző változatok működtetéséhez nekem is jelen kellett lennem. A mozgatáshoz egy mobilapplikációt (PuppetBro) is fejlesztettünk, amelyben beállítható, hogy milyen szenzorral szeretnénk a bábot irányítani. Többféle szenzorral kompatibilis a bábgép, az említett Gyroset Gloryn kívűl, Tobii szemkontrollerrel, Leap Motionnel és a mobiltelefonokba beépített giroszkópokkal is működtethető.
Mi a projekt fejlesztésének következő fázisa?
Most egyelőre még többet szeretném tesztelni az eszközt, gyűjteni a felhasználók visszajelzéseit. Nagyon sok ötletem van, hogyan lehetne technikailag is fejleszteni, másfajta motorokat, elektronikát használva.
Az egyetemes tervezés szellemiségében a bábozógépet szeretnéd elérhetővé tenni múzeumpedagógia eszköz formájában, nem csak fogyatékkal élő, hanem ép gyerekek és felnőttek számára is egyaránt. Kérlek, mesélj nekünk ezekről a terveidről.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) március 24-ig látogatható Mesés bábok – Bábos mesék című tárlaton is kipróbálható egy bábmozgatóm. A PIM-ben sokféle múzeumpedagógiai foglalkozást tartanak, innen jött az ötlet, hogy a bábgép egy olyan játékeszköz lehet, mellyel integrált gyerekcsoportok, például fogyatékkal élő gyerekek és ép testvéreik együtt játszhatnak.
A projekt önmagában is inspiráló, de mi az, ami leginkább inspirál téged és ösztönöz a folytatásra?
A projektben először a technikai kihívás motivált leginkább, hogy hozzáférést teremtsek egy médiumhoz, de a tesztelés során a projekt szociális oldala is egyre inkább megfogott: úgy gondolom ez az, ami folyamatosan ösztönöz a folytatásra.
A Tarr Kálmán által megalkotott bábmozgató gép legújabb prototípusát ti is kipróbálhatjátok február 15-én a The Stage of Making eseményen, a Makerspace.hu akadálymentes helyszínén. Kálmán további izgalmas projektjeit pedig weboldalán tekinthetitek meg.
Lehetetlenségek színpada | Web | Instagram
The Stage of Making Facebook esemény
Gif: Tarr Kálmán
Fotók: Csizik Balázs
Az INCLUSIVE cikksorozat a MOME Transfer lab., a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem műhelyének együttműködésében jött létre, amely a design társadalomformáló szerepére hívja fel a figyelmet.
A MOME Transfer lab. egy interdiszciplináris kutatási, alkotói és oktatási platform. A különböző szakterületek közötti átjárás és összefüggések mentén olyan tevékenységeket kezdeményez, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő személyek társadalmi láthatóságát és önrendelkezését az inkluzív design eszközei által. A labor a magyarországi esélyegyenlőségi design jelentős csomópontja.