Dollármilliárdos felhők, a kontinens legnagyobb videójáték-fejlesztője és kibervédelmi ütközőzóna – hogyan lett Lengyelország régiónk digitális nagyhatalma?
Varsó nem egy tipikus közép-európai város. Lengyelország azonban egy tipikus közép-európai ország, annak minden lehetőségével és potenciáljával együtt. A Kárpátok kis falvaiban sajtot készítenek és teheneket fejnek, Varsó metropoliszában, a kontinens legnagyobb felhőkarcolói között pedig programokat, algoritmusokat fejlesztenek. Microsoft, PlayStation, Google – csak párat ragadtam ki a nemzetközi Big Tech óriások közül, amelyek közép-kelet-európai központja a lengyel fővárosban található.
A lengyel digitális gazdaság eddig is hatalmas sikereket könyvelhetett el, azonban a nagy dobás ebben az évtizedben érhet be. A lengyel Szilícium-völgy koncepciója ugyanis már nemcsak a nemzeti döntéshozók és beszállítók víziójában létezik, hanem a nagy techcégek is teljes mellszélességgel állnak bele a fejlesztésekbe. Ezek oly mértékben tehetik Lengyelországot a régió digitális nagyhatalmává, hogy az már a globális piacra is hatással lesz. A tét nagy, hiszen a lengyel sikerekkel a régiós gazdasági együttműködések is erősödhetnek, az ún. intermarium (Három Tenger) régió pedig történelmében először kerülhet fel a digitális sakktáblára.
Milliárdok a felhőkben
A Microsoft 2020-ban jelentette be, hogy átfogó, egymilliárd dolláros beruházási tervet dolgozott ki, amellyel felgyorsítják a digitális átalakulást, és segítik az innovációt Lengyelországban. A terv egyik nagy dobása egy új adatközpont kiépítése, amely a globális felhőbe kapcsolódna, ugyanakkor biztonságos adattárolást nyújtana a lengyel partnereknek és felhasználóknak. A felhőszolgáltatás fejlesztésével párhuzamosan pedig a lengyel piaci szereplőket is támogatják a modern lehetőségek kiaknázásában. Csak a Microsoft hatezer lengyel partnerrel rendelkezik, a portfólióban szereplő feleket pedig folyamatos továbbképzések segítik, hogy kihasználják a digitális gazdaság és innováció adta lehetőségeket.
A projekt mögött nemzeti támogatás is van, a Microsoft ugyanis a programot a Chmura Krajowával közösen valósítja meg, amely Lengyelország legnagyobb digitális felhőszolgáltatója, valamint kibervédelmi cége. A Chmura Krajowa példa lehet a régiós országok számára is, ugyanis a 2018-ban alapított társaság pár év alatt piacvezető lett a hazai piacon. Mindezt annak köszönheti, hogy az egyik legnagyobb lengyel bank, a PKO Bank Polski és a Lengyel Fejlesztési Alap közös projektje, neves szakértőket és üzleti döntéshozókat felsorakoztatva.
A projekt sikerét jelzi az is, hogy a Microsoft nem előzte meg egyik fő versenytársát, a Google-t, amely már 2019-ben bejelentette, hogy a hat európai régiós adatközpont után Lengyelországban nyitja meg a hetediket. A Big Tech cégek szentháromságából az Amazon sem maradhatott ki, amely 18.000 alkalmazottjával a legnagyobb egyesült államokbeli foglalkoztató az országban. A cég idén indította el a helyi, lengyel oldalát, valamint ősszel a streaming szolgáltatása, az Amazon Prime is elstartolt.
A digitális cégek jelenléte folyamatos ösztönzőként hat, hiszen a nagy fejlesztői központok helyben hasznosítják a tudást, és építenek egy olyan know-howt, amellyel kevés régiós ország rendelkezik. A Google Campusért mind a négy visegrádi ország versenyzett, Varsó pedig sikerrel nyerte el a szilícium-völgyi techcég fejlesztői központját. A gyors növekedéssel és innovációval ugyanakkor az oktatásnak is lépést kell tartania: a Katowicei Közgazdaságtudományi Egyetemen például „digitális gazdaság” alapképzést indítottak, reflektálva a megváltozott környezetre és az új piaci lehetőségekre.
Elsőre talán nem tűnik kézzelfoghatónak a digitális gazdaság fejlesztése, azonban egy 2021-es felmérés szerint az európai TOP10-ben négy lengyel város is található a távmunkavégzés minőségét tekintve – Krakkóból volt a legkönnyebb otthonról dolgozni a pandémia alatt. A fentiekkel pedig egybecseng az a felmérés is, amely szerint Krakkó a világ egyik legjobb városa a digitális nomádok számára. A piac ezen szektora korántsem elhanyagolható, hiszen a digitális nomádok innovációt, tudást és pénzt hoznak annak az országnak, ahol letelepednek. Nem véletlen, hogy a digitális forradalmat már átélt Észtország speciális vízummal és letelepedési programmal próbálja csalogatni a XXI. század kalandorait.
Játékfejlesztők
Lengyelország videójáték-nagyhatalom. Nemcsak európai, hanem világszinten. Ez pedig egy olyan tény, amellyel a visegrádi szomszédjai sincsenek tisztában. Lengyelország Európa vezető videójáték fejlesztője és exportőre, a lengyel videójáték-fejlesztő cégek értéke 470 millió euró, a termelés 96 százaléka pedig exportra megy. A szektor az utóbbi években hatalmas növekedést élt meg, a Föld népességéből durván minden harmadik ember játszik valamilyen platformon, a becslések szerint pedig 2023-ra a globális értéke kétszáz milliárd dollár lehet.
Ilyen keresletre szabva a lengyel számok is impozánsak: 440 stúdió található az országban, amely közel 10 ezer fejlesztőt foglalkoztat. A kínálat pedig a keresletet is alakítja, a negyvenmilliós országban ugyanis 16 millió felhasználó játszik, ezzel fenntartva egy közel hatszáz millió eurós fogyasztói piacot. Az olyan nevek, mint a Cyberpunk, GWENT, The Witcher, The Witcher 2: Assassins of Kings, The Witcher 3: Wild és a híres-hírhedt, sokakat megosztó Cyberpunk 2077 ismerősen csenghetnek a laikusok számára is.
A Cyberpunk sorozat fejlesztője, a lengyel videójátékipar igáslova a CD Projekt Red, amit 2002-ben egy varsói garázsban alapítottak. Napjainkban a cég értékét tekintve a kontinens legnagyobb videójáték-fejlesztője, irodái pedig Los Angelestől Tokióig, a bolygó minden táján megtalálhatóak. A CD Projekt Red mellett még a Ten Square Games és a PlayWay a fő piaci szereplők, országos szinten kiterjedt fejlesztői hálózattal.
Szükség van a képességekre
A digitális gazdaság forradalma során beszélhetünk a játékiparról vagy nagyobb digitális beruházásokról, hazai cégek edukációjáról annak érdekében, hogy hogyan használják ki az online világ adta lehetőségeket, azonban egyik esetben sem mehetünk el a legkényesebb terület mellett: ez pedig a biztonság.
A kiberbiztonság tekintetében az intermarium régiónak nemcsak tennivalója, hanem félnivalója is van, hiszen kelet és nyugat határán fekszik, a geopolitikai elhelyezkedésből adódóan pedig nemcsak a térképen, hanem a kibertérben is ütközőzóna lehet a nagyhatalmak játszóterén. A lengyel kormány e tekintetben nagyon is felkészült, ugyanis hároméves ciklusokban határozza meg a konkrét kibervédelmi célokat és irányvonalat.
Ebben nagy segítséget jelent például a krakkói Kosciuszko Intézet, amely egy 2000-ban alapított független, nonprofit think-tank. Az intézet jelenlegi profiljába a kibervédelem és digitális kompetenciák fejlesztése tartozik, a régió kibervédelmi fenyegetettségével kapcsolatban pedig Andrzej Kozłowski, az Intézet szakértője egy interjúban elmondta, hogy „a Kosciuszko Intézet volt az első, amely egy átfogó tanulmányt tett közzé a geopolitika és a legújabb technológiák kapcsolatát illetően”, és arra jutottak, hogy alapvetően kettő megközelítés létezik. „Az egyik szerint nem szabad a digitális fenyegetést Nyugat-, Közép- vagy akár Kelet-Európára leszűkíteni, ugyanis egy olyan kibertérben élünk, ahol nincsenek határok, a támadás bárhonnan jöhet; ugyanakkor, ha Kelet-Közép-Európa helyzetét nézzük, érdemes odafigyelni a politikai folyamatokra, ugyanis Oroszország digitális hadviselést folytatott Észtország ellen, jelenleg pedig kiberháború zajlik Ukrajnában”.
A régiós együttműködésben még mindig vannak hiányosságok, ahogyan Lengyelország sem tökéletes, azonban mindenképpen a digitális forradalom regionális vezetője. A lengyel sikerrel pedig a régió előtt is megnyílik az út, hogy új szintre lépjen a digitális térben.
Ilyen menő is lehet egy fogászat arculata! | STRUCTURA x DARE STUDIO
Ők a szlovák design legjobbjai!
