Az orosz-ukrán háború miatt nem kizárt, hogy Lengyelország valamilyen formában újra bevezeti a sorkatonai szolgálatot. A lengyeleket és az ukránokat a nyelv és a kultúra közelsége is összeköti. Készek befogadni a menekülteket, viszont Lengyelországnak vigyáznia kell arra, hogy az embercsempészet terén ne adjon esélyt a fehérorosz szerveknek. Mariusz Patey, a varsói Warsaw Insitute biztonságpolitikai szakértőjével beszélgettünk.
Hogyan változtatta meg az orosz-ukrán háború a lengyel biztonságpolitikát?
Lengyelország a GDP 3 százalékára növeli a védelmi célú kiadásait, ezzel a potenciális agresszorok költségeinek megnövelése, illetve a Lengyelország megtámadásától való elrettentés a cél. A jelenlegi helyzetet elnézve lehetséges a sorkatonai szolgálat valamilyen formában történő újbóli bevezetése is. Lengyelország továbbá megerősíti a hadsereg modernizálására irányuló programokat, mind belföldön gyártott, mind importált modern haditechnikai eszközökkel látja el a hadsereget. Lengyelország természetesen a NATO segítsége nélkül nem fogja tudni megakadályozni a tömegpusztító fegyverek bevetését. Abban azonban reménykedhetünk, hogy a lengyel védelem képes lesz időben visszaverni egy konvencionális támadást, hogy ezzel a szövetséges hadseregek segítségére lehessen. További fontos elem az orosz nyersanyag import csökkentésére irányuló lépések felgyorsítása, valamint a lengyel exportőrök orosz és fehérorosz piacoktól való függőségének csökkentése. A lengyel finomítóknak egyre kevesebb orosz olajra van szükségük. A lengyel bányavállalatok a világ különböző pontjain vásárolnak kitermelési koncessziókat, és a nem orosz forrásból származó gáz fogadására irányuló infrastruktúra is épül. Lengyelország továbbá felgyorsítja az atomenergia termelését fejlesztő projekteket, mind a nagy, mind a kis moduláris reaktorok (SMR) esetén, magántőke-befektetések bevonásával. A keleti piacok elvesztését az észak-déli irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, valamit a vidéki területeknek az EU és NAFTA piacaiba való fokozottabb integrálódásával kívánja kompenzálni.
Lengyelország szempontjából milyen biztonságpolitikai trendek várhatóak a jövőben?
A keleti szárny védelmének szükségessége megerősíti a NATO-t, továbbá a kelet-közép-európai országok között is még szorosabb lesz az együttműködés. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1914 előtt Varsó száz évig orosz uralom alatt állt. Nem elképzelhetetlen, hogy Ukrajna és Fehéroroszország leigázása után a leendő orosz elnök majd a posztszocialista országok ellen fordul. Emlékszünk arra is, hogyan igázta le a Szovjetunió Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot, hogyan mentek a tankok Budapest és Prága utcáin. Amíg az ukránok harcolnak, Lengyelországnak a saját biztonsága érdekében kötelessége támogatni Ukrajna függetlenségét. Minél messzebb az orosz határ, annál nagyobb biztonságban van Lengyelország. Az EU és a NATO tagjaként Lengyelországnak nemcsak a humanitárius segítségnyújtás a feladata, hanem a NATO által biztosítható hatékony katonai segítségnyújtásért is aktívan dolgozni fog. A tartózkodás politikája, amelyet a saját jóléte iránti aggodalom és az orosz nukleáris támadástól való félelem vezérel, nem fogja garantálni a békét Európában. Egy fegyveres bűnöző kitől fél? Egy desperadotól, egy mindenre elszánt fegyveres banditától. Ne feledjük, hogy 1848-ban Bem József és más lengyelek nem azért segítettek a magyaroknak, mert esélyt láttak Ausztria és Oroszország egyesített hadseregeinek legyőzésére, hanem mert úgy vélték, hogy a magyarok joga a saját államukhoz éppen ugyanolyan jogos, mint a lengyeleké. Ma ezt a jogot veszi el a Kreml az ukránoktól, és ki tudja, hogy holnap nem a lengyelektől vagy a magyaroktól akarja-e majd elvenni?
Hogyan értékelné a jelenlegi migrációs helyzetet és annak gazdasági és társadalmi hatásait?
Az Ukrajnából érkező hatalmas menekültáradat óriási kihívások elé állítja a lengyel szociális ellátórendszert. Négy nap alatt 700.000 menekült hagyta el Ukrajnát, főleg gyermekek és idősek. A menekültek egy részét fel tudja szívni a lengyel munkaerőpiac, amely már évek óta munkaerőhiánnyal küzd. A szomszédban dúló háború azonban egy rendkívüli helyzet, és az állam szerepvállalása az ukránok megsegítésében komoly társadalmi támogatottságot élvez, annak ellenére, hogy a lengyel kollektív emlékezetben mind a mai napig fájdalmas emlékek élnek az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) és az NKVD-nek a második világháborús szerepéről. Az ukránokat és a lengyeleket azonban összeköti a nyelv és a kultúra közelsége. Ne feledjük, hogy az ukránok az Első Lengyel Köztársaság egyik nemzetisége voltak, és 400 évig éltek együtt, egy országban a lengyelekkel, a fehéroroszokkal és a litvánokkal. A lengyel-ukrán határon át beáramló emberáradatnak azonban más kockázatai is vannak. A válság idején a fehérorosz szervek megpróbálnak Ukrajnán keresztül utat nyitni azoknak a közép-ázsiai, közel-keleti és afrikai gazdasági bevándorlóknak, akik Európába nem a háború elől menekülnek. Ezeket a gyakran követelőző, vagy akár agresszív embereket felhasználják a Lengyelország elleni hibrid műveletekben, és összemossák őket az ukrajnai menekültekkel, akik között számos ukrán egyetemeken tanuló külföldi diák is van. Lengyelország egyre inkább tudásalapú gazdasága, a nyersanyagok hányadának csökkenő részarányával, képes lesz a magas gazdasági növekedés fenntartása mellet megbirkózni az Ukrajnából érkező menekültek tömeges bevándorlásával; azonban nem szabad lehetőséget adnia a fehéroroszok szervezte embercsempészet számára.
Emberi agyra emlékeztető idegtudományi központot terveznek Dániában
Nagyszabású Fashion Show-val ünnepli 20. évfordulóját a Daalarna
