„A fő probléma az, ha a termelés és a piac elválik egymástól, a régiónk pedig hajlamos ebbe a hibába esni” – állítja Nagy Gábor, a magyar Agrina Consulting alapítója. A szakértőt az emelkedő élelmiszerárakról, a regionális agrárpolitika lehetőségeiről és az Oroszország elleni szankciók eredményességéről kérdeztük.
Oroszország a világ egyik legnagyobb búzatermelője, Ukrajnával együtt pedig a világ búzatermelésének egyharmadát biztosítják. Mire számíthatnak a közép-európai fogyasztók, ha ez a termés kiesik? Az élelmiszerárak már a háború előtt is emelkedtek, hogyan fogja az árakat az orosz-ukrán háború még tovább növelni?
Ukrajna jó néhány mezőgazdasági termék esetén adja az EU teljes behozatalának jelentős részét: napraforgóolaj (41%), kukorica (21%), köles (19%), zöldségek (17%), repce (17%), szójaolaj (15%), méz (11%). Számos európai ország pedig kifejezetten függ az ukrán importtól, egyes államok csupán három-négy heti kukoricakészlettel rendelkeznek, és az egyre inkább dráguló energiaárak miatt a műtrágyaellátás is problémát jelent. Magyarország azonban nettó exportőrnek számít e termények tekintetében, például évente átlagosan hárommillió tonna kukoricát exportálunk. Emiatt egyes magyar mezőgazdasági termékeknek jobbak lehetnek az értékesítési lehetőségei az EU-ban és a világpiacon egyaránt. Ennek ellenére a magyar fogyasztóknak is magasabb árakkal kell számolniuk. Ma termelőnek már sokkal jobb lenni, mint fogyasztónak, különösen, ha az uniós mezőgazdasági támogatásokat is hozzáadjuk a magas árakhoz. És mit jelent mindez a háború idején az élelmiszerbiztonság szempontjából? Az EU és a tagállamok maguk is jelentős exportőrök. Az európai fogyasztóknak is magasabb árakkal kell számolniuk, de ellentétben a fejlődő és kevésbé fejlett országok fogyasztóival, ők jellemzően jobban tudják majd kezelni ezeket az árakat. Az észak-afrikai országok, Egyiptom, Líbia és Marokkó, kiváltképp függnek az ukrán gabonától. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2022 és 2026 között várhatóan 7,6-13,1 millió fővel fog tovább nőni az alultáplált emberek száma.
Milyenek a kelet-közép-európai régió és Magyarország mezőgazdasági kapcsolatai Oroszországgal és Ukrajnával, illetve mennyire függenek tőlük?
Az Oroszországba irányuló élelmiszerexport korábban egy fellendülő fázisban volt. Azonban már a múltbeli szankciók is jelentősen csökkentették a kereskedelmet, a mostani háború pedig gyakorlatilag lehetetlenné tette. Nemcsak a szállítási útvonalak lezárása vagy akadályozása miatt, hanem az európai társadalmi és fogyasztói elvárások miatt is. Oroszország és Fehéroroszország a fent említett nyersanyagok mellett a műtrágyák fő importőrei. A műtrágyaárak már eleve magasak voltak, amikor kitört a háború, és ez gyakran az e két országból származó műtrágya behozatalának csökkenését eredményezte. A műtrágyahiányból jellemzően kisebb terméshozam következik, ami ahogy az értékláncban lejjebb halad, még tovább növeli a fogyasztói árakat.
Hogyan lehetne a magyar és a régiós mezőgazdasági szektort és agrárpolitikát átalakítani?
A magyar agrárpiac az elmúlt 10 év során stabil maradt, a kereskedelem 85 százaléka az EU-n belül, 15 százaléka harmadik országokkal zajlott. Felvetődik azonban a kérdés, hogy miként változnak az európai fogyasztók szükségletei. A háború előtt az éghajlatbarátabb termelésre és az egészségesebb élelmiszerekre volt igény. A kérdés az, hogy az élelmezésbiztonság bizonytalansága felülírja-e ezt. A fő probléma az, ha a termelés és a piac elválik egymástól, a régiónk pedig hajlamos ebbe a hibába esni. Ezért nehéz az átállás a nyersanyagtermelésről a feldolgozott termékek exportjára. Rövid távon, az idén, és kisebb mértékben jövőre is a középpontban valószínűleg az élelmiszerek mennyisége és ára fog állni a régióban; idővel azonban a zöld célkitűzések megvalósítása felé fogunk elmozdulni, és felismerjük az új típusú élelmiszerekben rejlő megfelelő piaci lehetőségeket is.
Mennyiben javulhatnak a régió és az ország egyes mezőgazdasági termékeinek értékesítési lehetőségei az EU-ban és a világpiacon az ukrajnai termelés háború miatti kiesésének következtében? Mely piacokra kell gondolnunk amikor a világpiacot említjük?
Gondolhatunk bármit is, a világ egyre protekcionistábbá és zártabbá válik. Ráadásul azzal szembesülünk állandóan, hogy keleti vagy déli irányba feleslegesen nyitunk, hiszen a jól fizető és stabil jogrendszerrel rendelkező fogyasztók Nyugaton vannak.
Mi a véleménye a szankciók általános gazdasági hatásáról? Milyen mértékben kell felülvizsgálni az EU és a régió agrárpolitikáját az Oroszország elleni uniós szankciócsomag fényében?
Oroszország pária lett a szankcióknak és a hozzájuk kapcsolódó fogyasztói és választói közvéleménynek köszönhetően. Évekig lehetetlen lesz Oroszországban befektetni vagy kereskedni, sőt azt, aki megszegné a szabályokat megbüntetik a fogyasztók. Továbbá megerősödik a nyugati értékrend, így az igazi kérdés az lesz, hogy az EU meddig tudja a Kínával szembeni különutas politikáját fenntartani. Kína egyre közelebb kerül az oroszokhoz, az EU pedig az USA-hoz. Azokat pedig akik kilógnának ezekből a tömbökből, valószínűleg a mostaninál sokkal határozottabban fogják helyre tenni.
Hogyan néz ki a jelenlegi nagyon intenzív gazdasági háború a mezőgazdaságban?
Az önellátóbb gazdaság irányába haladunk. Egy olyan világ felé, ahol a jó minőségű, drága élelmiszereket az EU, az olcsó, tömegtermékeket pedig az EU partnerországai állítják elő. A kérdés az, hogy melyik blokkhoz fognak csatlakozni az olyan országok, mint Szerbia, Bosznia-Hercegovina vagy Dél-Amerika országai. Ha a nyugati érdekszférában tudnak maradni, akkor kiváló helyek lehetnek a termelés kiszervezéséhez.
Mik a 2014-es orosz-ukrán konfliktus és az akkori, kezdeti uniós szankciók tanulságai?
A politikai ígéreteknek ára és következményei lehetnek. A szankciók csak abban az esetben érnek valamit, ha valóban fájdalmasok és a hatásuk közvetlen. A jelenlegi helyzetben ez teljesült. Kontraproduktív, ha csak egy kicsit szankcionálunk hiszen elveszítjük a hitelességünket, és a másik felet is arra ösztönözzük, hogy haladjon tovább.
Jó tett helyébe jót várj | Vásárolj könyvet most az ukrán Osnovy kiadótól, hogy később is megtehesd
Művészeti rezidencia programot indít a BME
