fbpx
Nyomj Entert

Medvék és maffia | A román erdők titkai és jövője

A román erdők Európa legszebbjei közé tartoznak, ehhez kétség sem fér, ám a klímaváltozás szigorú erdőpolitikát követel, amelyet nem könnyít meg az erdei maffia, a túlszaporodott medvék és az európai uniós irányelvek sem. Falopás, maffia, politika: elemzésünk a román erdők jelenéről és jövőjéről.


A klímaváltozás egyik kiváltója a túlzott szén-dioxid-kibocsátás, ezért az Európai Uniós klímapolitika egyik legfontosabb célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsék, és 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ehhez viszont át kell állni megújuló energiaforrásokra, amelyek hatvan százalékát az unióban jelenleg a faalapú bioenergia biztosítja. Az erdők jelentősége tehát nem csak az oxigénellátás terén kulcsfontosságú, mi több, a Világgazdasági Fórum szerint a fenntartható erdőgazdálkodás világszerte 190 milliárd eurós üzleti lehetőség, és 16 millió munkahelyet teremt 2030-ig.

A fentiek alapján nem kérdés, hogy erdőfejlesztés szükséges, ezen a téren pedig Románia számos érdekességet rejteget, a medvék túlszaporodásától kezdve a kiterjedt erdőmaffiáig. Románia a közép-kelet-európai régió egyik mintaállama erdőgazdálkodás tekintetében, mind a megoldások, mind a kihívások terén úgy támogatva az uniós erdészeti tervet, hogy a nemzeti realitásokhoz és lehetőségekhez igazítja azt.

Az erdősítés egyik fő akadálya, hogy az éghajlatváltozás továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorol az európai erdőkre. Európa vegetációs övezetei északra tolódnak, ezért a legtöbb helyen átalakultak az erdei ökoszisztémák. Az elmúlt évtizedben a szélsőséges időjárás és a túlzott fakitermelés miatt egyre kisebb az erdőfelület. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kihívások globálisak: az erdőterület továbbra is nagyon aggasztó mértékben, évente átlagosan 4,7 millió hektárral csökken, az erdőirtás mértéke pedig évente 10 millió hektárra tehető globális szinten. Az intenzív erdőirtás ellenére jó hír, hogy a román erdőterületek nem csökkentek az elmúlt években, sőt 2017-ig gyors ütemben növekedtek, azóta pedig az arányuk stagnál. Az uniós stratégiának köszönhetően 2030-ig legalább 3 milliárd új fa telepítésére kerül majd sor Európa-szerte az ökológiai elvek tiszteletben tartása mellett. Érdekesség, hogy a MapMyTree weboldalon keresztül bárki nyomon követheti a folyamatot.

Városi erdősítés és erdei mesterséges intelligencia

Tánczos Barna Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere szerint az erdős területek növelése terén nem voltak előrelépések az elmúlt években, ezért beruházásokat terveznek új erdőterületekre, beleértve a városi erdőket is. 56.000 hektárnyi földterület beültetése mellett 315 hektár városi erdővel színesítik Románia összképét. A fejlesztés pedig integrációs elem is lehet a társadalomban, hiszen a román kormány nyilvános gyalogos és kerékpáros hozzáférést fog biztosítani minden erdőtípushoz, segítve ezzel az aktív pihenést, kikapcsolódást és természetjárást. Mindezek mellett a gyermekek számára könnyen elérhető helyeken erdei iskolákat hoznak létre.

Románia az uniós stratégia segítségével a modern technológiát is segítségül hívja, ha az erdők védelméről van szó. Műholdfelvételek, drónok, mesterségesintelligencia-rendszerek, videokamerák, digitális faanyagmérési rendszerek segítik az erdészek munkáját, naprakész iránymutatást nyújtva az erdőkre vonatkozó egyes rendelkezésekről, például a fajvédelmi szabályok alkalmazásáról.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Famaffia és pandúrok

Az illegális fakitermelés Románia esetében különösen aggasztó méreteket ölt napjainkban, az országban gyakran közéleti téma. „A romániai illegális fakitermelés problémája mögött a szervezett bűnözés áll” – mondja David Gehl, a környezetvédelmi bűnözés ellen küzdő nemzetközi civil szervezet, a Környezetvédelmi Nyomozó Ügynökség (EIA) technológiai és nyomonkövethetőségi vezetője. A helyzet olyannyira súlyos, hogy az Európai Bizottság tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, amely a faipari ágazatban már többször is eredménytelenül járt el. A Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt szerint 2001 és 2018 között 336 ezer hektár erdő tűnt el, ami Magyarország jelenlegi erdőterületének egyhatoda.

A romániai Cheile Nerei-Beusnita Nemzeti Park volt igazgatója elismerte, hogy az állami erdészeti igazgatóság részéről erős nyomás nehezedik a fakitermelés növelésére a nemzeti parkok úgynevezett pufferzónáiban. A „fakitermelők” sokszor a helyszínen jelzik (LINK), hogy a nemzeti parkok igazgatósága rosszul tájékoztatta őket, hiszen nem tudják, mi a védett terület, és hogy nem az ő felelősségük annak meghatározása.

Napjainkban a román erdőpolitika egyik fő célja a falopás elleni küzdelem. Tánczos Barna miniszter szerint jól vizsgázott Romániában a lassan egy éve életbe lépett, falopások visszaszorítására kidolgozott SUMAL 2 faanyag-nyomkövető rendszer, amelyet a törvénytelen fakitermelés megfékezésére dolgoztak ki. A rendszerhez telefonos alkalmazás is tartozik, amelyen keresztül bárki ellenőrizheti, ha fát szállító gépkocsit lát, hogy legális-e a szállítmány. A rendszer a bürokráciát is csökkentette, hiszen digitalizálta az engedélykibocsátás folyamatát. A szállítmányok ellenőrzését a GPS-es helymeghatározó és a szállítmányról feltöltendő fényképek is segítik. Az illegálisnak tűnő szállítmányok esetében a rendszer felajánlja a 112-es segélyhívószám tárcsázását. A miniszter szerint korábban naponta átlagosan 2,5 illegális szállítmányt lepleztek le, mostanra pedig átlagosan napi kevesebb mint 1 törvénytelen szállítmányt azonosítanak.

Azonban így sem rózsás a helyzet. Adrian Giurgiu képviselő szerint Románia erdeiből kétszer annyi fát vágnak ki, mint amennyit legális úton értékesítenek. A falopás egyik leggyakoribb módszere, hogy egy teherautó több szállítmányt kivisz az erdőből ugyanazzal, a valójában csak egy szállítmányra érvényes menetlevéllel. Sem az erdészeti felügyelőségnek, sem a rendőrségnek nincs kapacitása minden farakományt szállító teherautót megállítani és ellenőrizni. Ezért született egy törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a csendőrök is ellenőrizhessék a faszállítmány eredetét, az árukísérő okmányokat, a sofőr és az esetleges utasok személyazonosságát, ha felmerül a törvényszegés gyanúja még akkor is, ha nincs rendőr a csendőr mellett. A szenátus jogi bizottságában azonban vita fogadta a javaslatot, azóta pedig különösebb előrelépés nem történt az ügyben.

„Nem kell Romániát Európa állatkertjévé alakítani”

Európában Románia rendelkezik a legnagyobb barnamedve-populációval. Tánczos Barna szerint pedig nagyon is szükség van emberi beavatkozásra a medvepopuláció szabályozása érdekében, még ha ezt egyes szervezetek vagy maga az Európai Unió nem feltétlen támogatja. Nem a vadászat lenne az elsődleges megoldás, sokkal inkább az élőhely biztosítása a medvék számára. 2016 óta ugyanis tilos a medvevadászat, azonban hamar elszaporodtak a medvetámadások, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozás engedélyezett, azaz a problémás egyedeket lehet kilőni.

A veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő törvény jelenleg újratárgyalás alatt van, hiszen eredetileg csak a településeken belüli veszélyes medvék kilövését írta elő, azonban egy módossal a lehetőséget kiterjesztenék a településeken kívüli területekre, erdőkre és legelőkre, mert az incidensek nagy hányada nem is a településeken belül történik. „Esztenákon, erdészházaknál, kantonházaknál, hétvégi házaknál veszélyeztetnek embert a medvék; de jelentős kárt okoznak a növénytermesztőknek is, a kukoricaföldeken, a gyümölcsösökben, és ezek mind külterületek” – nyilatkozta Könczei Csaba, képviselő, a módosító javaslat egyik támogatója.

Várhatóan tavasszal kerül újra napirendre a veszélyes medvék eltávolítását lehetővé tevő törvény módosítása. Külön érdekesség, hogy a jelenlegi szabályozás alapján december közepéig 183 esetben jártak el a hatóságok, és az eljárás csak 7 esetben végződött a medve kilövésével – a populációra tehát nincs jelentős negatív hatással a medvekárokat mérséklő szabályozás.  

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük