Az utóbbi heteket elképesztő kánikula közepette kellett megéljük, nem volt ritka a 36-38 fok. Milyen érzékenyen érint minket az extrém időjárás? Vannak kimutatható gazdasági és társadalmi hatásai a hőségnek? Utána jártunk, plusz adunk pár tippet a hőguta ellen!
A minap vonaton utaztam, úgy döntöttem, hogy nem zenehallgatással, vagy olvasással töltöm az időt, hanem haladok a munkámmal, emailekre válaszolok, anyagokat dolgozok fel. Kint 38 fokot mértek, a vonaton belül ez talán még magasabb is volt, nem is csoda, hogy 10 perc után rájöttem: ezt nem bírom tovább.
A klímaváltozás nem csak abban mutatkozik meg, hogy elszaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hurrikán vagy a tornádó, de nem is csak abban, hogy az átlaghőmérséklet évről évre magasabb. A megnövekedett számú és intenzitású hőhullámok is a globális felmelegedésnek köszönhetőek, így egyre fontosabb tanulmányozni a gazdasági hatásait ezeknek a kánikuláknak, amiket most is tapasztalunk, hiszen mindennapossá válhatnak a 38 fokos nyári napok.
David García-León társaival azt tanulmányozta, hogy az elmúlt két évtized legnagyobb kánikulái miképp befolyásolták a gazdasági termelékenységet, és ezt a jövőre hogyan lehet kivetíteni, hogyan változik a helyzet? Tanulmányukból az derül ki, hogy egy nyári hőhullám átlagosan az európai kontinens felét éri el, de a legnagyobbak akár beboríthatják a kontinens 95 százalékát is, ezzel egyszerre lebénítva a földrészt. Azt már eddig is tudta a tudomány, hogy a nagy meleg negatív externáliaként van jelen az életünkben, fizikai, kognitív zavarokat okoz, csökkenti a munkával töltött óráink számát, rontja a döntéshozói képességünket, ami aztán természetesen gazdasági visszaesést eredményez. Vajon mekkora ez a visszaesés?
Átlagban nézve egy hőhullám 0,3-0,5 százalékkal rontotta az éves GDP-t, ami például 2021-ben Lengyelország esetében 2-3 milliárd dollárt jelent. Összességében 1980 és 2010 között Európa GDP-jének 0,2 százaléka veszett el az extrém kánikulák miatt. Természetesen nem lehet egy kalap alá venni az összes európai országot. Észak-déli különbségeket lehet felfedezni az adatok alapján, ez főként köszönhető annak, hogy Dél-Európa sokkal inkább kitett a szélsőséges melegnek, valamint nagyobb arányban függ a déli ipar az időjárástól, több szabadtéri termelés zajlik a mediterrán országokban, mint Skandináviában. Éppen ezért az északi országok gazdaságát kevésbé érinti egy-egy kánikulás időszak.
Jelenleg a kültéri szektorok munkásai érzik meg legjobban a nyomasztó nyári melegeket, ám egy olyan összekapcsolt gazdasági struktúrában, mint amit manapság élünk, ha egy iparág lelassul, mindegyik lelassul. A jövőben a beltéren dolgozó, irodai munkások is egyre inkább kitettek lesznek a melegnek, ők is legfőképpen Dél- és Közép-Európában. Ha hasonló ütemben nő a bolygó hőmérséklete, valamint hasonló arányban következnek be extrém meleg időszakok, akkor ezeknek a gazdasági hatása is ütemesen súlyosabb lesz. Míg 1980 és 2010 között 0,2 százalékát követelte az éves GDP-nek a kánikula, addig 2035 és 2045 között ez már 0,77% lesz, ami 2045 és 2055 között majdnem eléri az 1 százalékot, a 2060-as években pedig akár 1,1-1,2 százalékot is írhatunk a hőség számlájára.
A legkitettebb ország a kánikuláknak jelenleg Ciprus, de 2060-ra olyan országok is realizálhatnak akár 3 százalékos gazdasági deficitet az intenzív hőhullámoktól, mint Portugália, Spanyolország vagy Horvátország. Ezzel szemben az Egyesült Királyság, Írország és Skandinávia egészen olcsón megússza a kánikulák okozta gazdasági kiesést, itt az éves GDP 0 és 0,2% közötti értékéig kúszik fel a mutató.
Az egyre gyakoribb hőhullámok és a globális felmelegedés természetesen nem csak a GDP-ben kifejezett adatokat sújtja. Egyrészt szembe kell néznie a mérsékeltebb időjárási körülmények között élő országoknak a klímabevándorlással, hiszen a növekvő hőmérséklettől ellehetetlenül számtalan növény termesztése, kiszáradnak a folyók, így milliók maradnak más lehetőség nélkül, mintsem, hogy hátrahagyják korábbi életüket.
Ezen felül is talán a legfontosabb tényező az emberi egészség megőrzése. A kánikulát leginkább betonnal burkolt városi területeken érzik meg leginkább az emberek, ezért a jövő városainak fel kell készülnie az egyre melegebb nyarakra. Amíg a 20. századi város az autók köré épült, addig a 21. században az embereken van a hangsúly, így elengedhetetlen, hogy olyan intézkedések mentén fejlődjenek a nagyvárosok, melyek a gyalogos forgalmat helyezik előtérbe. A meleg ellen talán a legkézenfekvőbb menedéket a fák nyújtják. Amellett, hogy oxigént termel, és széndioxidot von ki a levegőből, a fák árnyéka képes a közvetlen naphoz képest 1-2 fokkal hidegebb klímával szolgálni. Ahogyan a nagy melegben otthon is szellőztetünk, a modern városnak is szüksége van olyan folyosókra, melyeken szabadon tud haladni a levegő, ezzel is enyhítve a nyári émelyítő melegen.
Azonban a várost, ahol élünk csak egy bizonyos pontig tudjuk okolni a kialakult helyzetért. Testi egészségünk megóvása mindannyiunk saját felelőssége. A meleg napokon fontos, hogy állandóan hidratáltak maradjunk. Ilyenkor elkerülhetetlen, hogy akkor is igyunk, ha éppen nem érezzük magunkat szomjasnak, így kevesebb lehetőséget adunk magunknak a kiszáradásra. Ami fontos, hogy kerüljük az olyan italokat, melyek dehidratálnak minket, így ne kávéval, vagy alkohollal oltsuk a szomjunkat, de lehetőség szerint cukros üdítőitalok helyett is válasszuk a vizet. Talán a legintuitívabb lépés a meleg ellen, ha nem megyünk ki a napra, otthon maradunk, és gondoskodunk a levegő mozgásáról, akár huzat kialakításával, akár ventilátor segítségével.
Ha meggyőződtünk arról, hogy saját magunk már nem vagyunk kitéve az extrém melegtől való egészségügyi kockázatoknak, akkor nézzünk körbe, és segítsünk másokon. Első sorban a gyerekekről, és az idősebbekről kell gondoskodnunk, valamint más nehezebb helyzetben lévő embereken, mint például terhes nőknek, vagy mozgásában korlátozottaknak. Ha azt tapasztaljuk, hogy a melegben valaki szédül, remeg, továbbá nem izzad, akkor valószínűleg az illető hőgutát kapott. Ilyenkor hűtött helyre kell vinni, meg kell itatni, és meg kell győződnünk arról, hogy biztonságosan haza tud jutni, esetleg adhatunk egy sapkát a fejére, ami valamelyest megóvja a közvetlen naptól.
A meleg gazdasági hatásai fontosak, muszáj felkészülnünk a jövőbeni következményeire, de fontosabb az emberi élet, az egészség, lakhelyünk megtartása, ezért is kritikus kérdés a klímaváltozás megfékezése. Amíg viszont nem úgy néz ki, hogy lassulna a bolygó felmelegedése, oda kell figyelnünk másokra, hogy a nyár mindenkinek a strandról és a jégrémről, nem pedig a napszúrásról és a kórházról szóljon.
Egy befőttes üvegnyi esély – a Babka Deli és a Kiútprogram uborkaprojektje
Műhelyotthonok Moszkvától Berlinig
