fbpx
Nyomj Entert

Messenger-ről WhatsApp-ra? | A techóriásokat korlátozná az EU

Megállapodásra jutott az Európai Parlament és a Tanács a digitális piacokról szóló törvényről, amelynek célja a kapuőrök – például a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple –, azaz az uniós országokban jelentős gazdasági hatalommal rendelkező vállalkozások szabályozása. A szabályozásnak köszönhetően elbúcsúzhatunk az idegesítő és letörölhetetlen alapalkalmazásoktól és még akár üzeneteket is küldhetünk egymásnak anélkül, hogy ugyanazt az üzenetküldő alkalmazást használnánk. Elemzésünk.


15 hónap huzavona után 2022. március 24-én este az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói megállapodásra jutottak a nagy online platformokat célzó új uniós szabályokról, a digitális piacokról szóló törvényről (DMA: Digital Markets Act). Az új szabályok Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és digitális ügyekért felelős vezetője szerint már októberben hatályba is léphetnek és várhatóan 2023 elején kerülnek alkalmazásra. Céljuk, hogy fellépjenek a kapuőrnek nevezett alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó nagy szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatával szemben, úgy, hogy a kapuőröknek azért maradjon lehetőségük az innovációra is.

Technikailag a törvényt még az Európai Parlamentben és az Európai Unió 27 tagállamának képviselőinek meg kell szavazni, de a jóváhagyás igazából már csak formalitásnak számít. A DMA kapcsán óriási nyomás nehezedik a Bizottságra, hogy megfeleljen a magas elvárásoknak. Thierry Breton az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa szerint az új szabályokra a verseny védelme érdekében van szükség: „a versenyjogi ügyek évekig is eltarthatnak, és eközben a kkv-k és az innovátorok kárt szenvednek. Innovatív válaszra volt szükségünk”.

Ha egy kapuőr a jövőben nem tartja be a szabályokat, a Bizottság az előző pénzügyi év teljes világméretű forgalmának 10%-áig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig 20%-os bírságot. Mi több, rendszeres jogsértés esetén a Bizottság bizonyos időre eltilthatja őket más vállalatok felvásárlásától.

Kik azok a kapuőrök?

Kapuőrnek számít az a nagyvállalat, amelynek piaci kapitalizációja legalább 75 milliárd euró vagy éves forgalma eléri a 7,5 milliárd eurót, valamint a tevékenységei között szerepelnek olyan alapvető szolgáltatások, amelyeknek legalább 45 millió havi végfelhasználója van az EU-ban, és évente legalább 10.000 üzleti felhasználóval rendelkeznek. Ilyen szolgáltatás lehet például egy böngésző, egy üzenetküldő alkalmazás vagy egy közösségi média platform. Kapuőrnek minősül továbbá az a vállalat, amely hosszú távon stabilan erős gazdasági pozícióval rendelkezik, jelentős hatást gyakorol a belső piacra, több uniós országban is tevékenykedik és emellett kiterjedt felhasználói bázist köt össze nagyszámú vállalkozással.

A közép- és kelet-európai régióban számos olyan feltörekvő szereplő van, amelyek még nem globális kapuőrök, de már összekötik a régiós vállalkozásokat a végfelhasználókkal. Christoph Haid és Nagy András közös írása alapján valójában számos olyan kapuőr-szerű szervezet van az USA-ból vagy Nyugat-Európából, amely habozik megvetni a lábát Közép-Kelet-Európában, valószínűleg a már befutott versenytársak miatt.

Ez a jelenség valószínűleg egy olyan folyamathoz vezet, amelyben az Európai Bizottság figyelme az EU/KKE lokálisabb szereplői felé fog fordulni, amelyek ugyanazokat a tendenciákat mutatják, mint a globális kapuőr platformok, csak régiós léptékben.

Mit jelent ez a felhasználók számára?

A megosztó hír az, hogy a különböző üzenetküldő szolgáltatások átjárhatóak lesznek, ami az Európai Parlament sajtóközleménye alapján azt jelenti, hogy az olyan alkalmazásoknak, mint a WhatsApp, a Facebook Messenger vagy a Telegram nyitniuk kell a kisebb üzenetküldő platformok felé, és azok kérésére együtt is kell működniük velük. A sajtóközlemény nem fogalmaz túl egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy a nagy platformoknak hogyan kellene működniük, például a WhatsApp felhasználók küldhetnének-e esetleg iMessage-re üzenetet. Amennyiben ez tényleg így van, Alec Muffett, egy internetes biztonsági szakértő a The Verge-nek tett nyilatkozatában rávilágít, hogy hiba lenne azt gondolni, hogy az Apple, a Google, a Facebook és más technológiai cégek azonos és felcserélhető termékeket gyártanak, amelyek könnyen kombinálhatók. Jelenleg minden üzenetküldő szolgáltatás maga felel a saját biztonságáért, és végső soron az „általános biztonság csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszem”.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Az új szabályozásnak köszönhetően a technológiai óriáscégeket megakadályozzák a „bundling”, azaz a szolgáltatások egyetlen csomagban történő összekapcsolásásában. A kapuőröknek továbbá tilos lesz különböző szolgáltatások, például a Facebook és az Instagram adatait összekapcsolni, hacsak nem kapják meg a felhasználók kifejezett hozzájárulását.

A képviselőknek sikerült bevezetniük alapértelmezett beállításokra vonatkozó rendelkezéseket is. Egy új okoseszköz (például okostelefon) vásárlásakor egy választási képernyő jelenne majd meg, amely a fogyasztóknak választási lehetőséget biztosítana, hogy például milyen webböngészőt szeretne, ahelyett, hogy az alapértelmezett lenne telepítve az eszközön. A felhasználók az előre telepített alkalmazásokat is törölhetik majd, ami egy forradalmi újítás lehet és egy lépés afelé, hogy minél jobban személyre szabható legyen egy telefon. Zach Meyers versenypolitikai és gazdasági szabályozási szakértő szerint ez a javaslat viszont hatással lehet a technológiai cégek innovációs ösztönzőire is. A Google például kifejlesztette Android operációs rendszerét, és ingyen adja a telefongyártóknak, így bebiztosítva, hogy a fogyasztók kipróbálják a Google egyéb, előre telepített szolgáltatásait is. Ha a képviselők akarata érvényesülne, az Android többé nem szolgálná ezt a célt a Google számára, így a Google esetleg elkezdhet díjakat kérni a gyártóktól a használatáért. Ez azt jelentheti, hogy a fejlesztők számára jövedelmezővé válik új operációs rendszerek létrehozása, ami nagyobb versenyt generál – de az is lehet, hogy ez egyszerűen csak felhajtja az okostelefonok árát, és elriasztja a Google-t attól, hogy az Android fejlesztésébe fektessen.

A DMA bizonyos szempontból ronthatja a BigTech cégek szolgáltatásait, hogy nagyobb versenyt és nagyobb választékot tegyen lehetővé. A nagy techcégek például kevésbé lesznek képesek személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani és szolgáltatásaik nem fognak olyan zökkenőmentesen együttműködni, mint ma, sőt a fogyasztóknak akár több „cookie banner” típusú hozzájáruláskéréssel kell majd szembenézniük, ami igencsak alááshatja a felhasználói élményt.

Mint láthatjuk a digitális piacokról szóló törvényjavaslat rengeteg újdonságot és pozitívumot jelent a felhasználók számára is, de izgalmas lesz megnézni, hogy hatályba lépést követően milyen hátulütői lehetnek majd. Abban mindenki egyetért, hogy szükség van egy ilyen szabályozásra, hogy ne tudják az óriásplatformok kapuőrként a versenyt korlátozni, viszont kérdéses, hogy ők hogyan fognak erre reagálni.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük