Az MI, vagyis a mesterséges intelligencia az elmúlt időszak alighanem legnagyobb robbanása. Az OpenAI mesterséges intelligenciával ellátott chatbotját, a ChatGPT-t mostanra bárki használhatja szinte bármire, legyen az egy esszé megíratása, vagy akár szerelmi tanácsadás. A chatbot egyelőre jó mókának tűnik, ami nemigazán befolyásolja az átlagember mindennapjait, azonban természetesen szép számmal vannak vészjósló hangok is. Az MI jövőbeni térnyerése az élet számos területére lehet hatással az oktatástól egészen addig a disztópikusnak tűnő kérdésig, hogy mégis milyen mértékben fog öntudatra ébredni a mesterséges intelligencia.
A Danube Institute szervezésében létrejött Free Market Road Show rendezvényen szakértők vitatták meg a mesterséges intelligencia megjelenésének és fejlődésének lehetséges következményeit. John Chrisholm, a John Chrisholm Ventures vezérigazgatója, valamint Dr. Neven Vidakovic, közgazdász, a Maribori Egyetem Közgazdasági és Üzleti Karának adjunktusa arról beszélgettek, hogy az MI térnyerésének mely aspektusai lehetnek akár fenyegető hatással az emberiség jövőjére.
John Chrisholm mindenekelőtt beszélt arról a nyílt levélről, amelyet számos felsővezető és szakértő is aláírt (ezt az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC – Federal Trading Commission) nyújtotta be a Center for AI and Digital Policy (CAIDP) nonprofit kutatócsoport március végén), amelyben megfogalmazták abbéli kérelmüket, hogy az FTC kivizsgálja a terméket fejlesztő OpenAI-t. A panaszlevél tartalmazta a vádat, miszerint a GPT-4 nyelvi modell „a magánélet és a közbiztonság szempontjából is kockázatos”. A nyílt levél emellett megfogalmazta a kérelmet, miszerint az MI-rendszerek további fejlesztését legalább hat hónapig szüneteltetni szükségeltetik. Mindezt Elon Musk és Steve Wozniak is aláírta.
Chrisholm szerint már önmagában a tény, miszerint a nyílt levelet számos elismert tudós is aláírta vészjóslónak hat, és felmerül a kérdés, hogy miből fakadnak az aggályaik–feltehetően például abból az elképzelésből, hogy az MI idővel olyan intelligens lesz, hogy önállóvá válik, és akár olyan tetteket is véghezvisz, amelyeket rombolóak az emberiségre nézve. Az a kérdés is felmerül, hogy mi fejlődik gyorsabban: a mesterséges intelligencia, vagy azok a kiegészítő technikák, amelyek tulajdonképpen arra hivatottak, hogy kontrollálják azt. Chrisholm hozzátette, hogy számos magasan képzett informatikával foglalkozó tudós nem találja elegendőnek a kontrollálásra hivatott technológiákat. Chrisholm az emberiség korábbi felfedezéseivel példálózott: felmerül a kérdés, hogy a tűz, számítógépek, az internet, vagy az okostelefonok fejlesztésének esetében miért nem volt szükség hathónapos szünetre, és az miért tűnik fontosnak az MI esetében. A mesterséges intelligencia teljes mértékben különbözik minden korábbi innovációtól, és egyáltalán nem biztos, hogy ez egy pozitív dolog.
Chrisholm ugyancsak felhozta a felelősség kérdését: ki tehető felelőssé, ha a mesterséges intelligencia kárt okoz, például bánt, vagy akár megöl embereket? Okolható maga az MI, vagy azok, akik kifejlesztették? Emellett az a kérdés is felmerül, hogy mi történhet azokkal az államokkal (például Kínával), amelyek nem állítják le a fejlesztést a következő hat hónapra? Chrisholm szerint az emberiségnek szüksége lesz a szabályrendszerre, amely iránymutatást ad az esetlegesen felmerülő helyzetekben. Azt is hozzátette, hogy egy technológia fejlesztésének korai időszakában a legtöbb esetben sokkal jobban láthatóak a kockázatok, mint az esetleges előnyök, így nem meglepő, hogy jelenleg sokak számára kifejezetten ijesztő vízió az MI térnyerése, ám annak lehetséges előnyeiről sem érdemes megfeledkezni, ugyanis óriási segítséget nyújthat például a vállalkozóknak.
Dr. Neven Vidakovic a témára reflektálva elmondta, hogy szerinte mi a mesterséges intelligenciát övező tényleges, nem figyelmen kívül hagyható probléma, ez pedig annak értékítélő képessége. Míg a korábban kifejlesztett innovációknak, például a tűznek vagy az okostelefonoknak nem állt a birtokában ilyen képesség, addig az MI mostanra képes arra, hogy eldöntse valamiről – például Amerika Kapitányról – hogy az jó, vagy gonosz. Ennek következtében felmerül a kérdés, hogy vajon képes lesz-e értékítéletet alkotni a társadalomról, és eldönteni, hogy annak mely csoportjait találja „jónak” avagy „rossznak” – ez pedig a totalitárius rendszer alapja. Az értékrenddel és értékítélet alkotásának képességével bíró AI már eggyel vészjóslóbb képet fest, hiszen ebben az esetben a mesterséges intelligencia már nem eszközként operálna, és akár veszélyessé is válhatna.
Grafika: Pisla Réka
Saul Steinberg macskája kucorog az Eames székén
Itt az első AI segítségével készített képregényalbum
