fbpx
Nyomj Entert







Metaurbanizmus a gyakorlatban | Az Urbanum projektjei

Az Urbanum csapata a tavaly októberi indulás óta nem csak rendezvényeket szervezett és párbeszédeket indított az általa képviselt interdiszciplináris városkutatási megközelítés, a metaurbanizmus jegyében. Hármas mottójuk – theoria, praxis, imaginatio, azaz elmélet, gyakorlat és képzelet – mentén nem csak koncepcióépítésről és imaginatív, művészeti konstrukciókról van szó. Az Urbanum legalább ennyire szól ezeknek az ötleteknek, megfigyeléseknek, eszméknek a gyakorlatba ültetéséről is – mert a jó elmélet gyakorlat is, a jó gyakorlatok mögött pedig mindig ott húzódik a helyes koncepció és idea. Legújabb cikkünkben megmutatjuk, milyen a metaurbanizmus a gyakorlatban három formálódó Urbanum projekt mentén.

Kulcsár Géza írása


Közös ég

Az Árpád fejedelem útján, az egyik társasház lakók számára fenntartott kertjében áll láthatatlanul és kihasználatlanul a közelmúlt magyar szellemtörténetének egyik legeredetibb hagyatéka: a legendás Hédervári Péter (1931-1984) tudományos író, földrajztudós és amatőr csillagász által épített Georgiana obszervatórium, melyet jelenlegi tulajdonosa 2020. októbere óta eladásra kínál, azzal a feltétellel, hogy a vásárló el is szállítja a területről.

Úgy gondoljuk, hogy az épület, beleértve annak (és építőjének) sorsát, eredeti funkcióját, jelenkori ismeretlenségét, illetve legfőképpen az általa életre hívott szellemi és tudományos asszociációkat, egyáltalán nem jelentéktelen, lebontandó akadály, hanem egy olyan kreatív potenciállal és tág konnotációs térrel bíró objektum, melynek megmentését, valamilyen formában való továbbéltetését célunknak tekintjük.

A csillagvizsgáló értéke nem elsősorban materiális síkon jelentkezik, hanem annak interdiszciplináris szellemi kontextusában. A csillagvizsgáló valódi megmentése nem egyszerű áthelyezéssel érhető el, hanem egy komplex, kreatív és adaptív látásmódot és módszereket is bevonó, térrekreációs projekt keretében.

A cél az, hogy olyan interdiszciplináris csapat jöjjön létre a csillagvizsgáló újjáélesztésére, melyben éppúgy szerepet kap az építészet és az urbanisztika, mint a tudománytörténet és a szellemi hagyomány (értve ezalatt mind az obszervatóriumban manifesztálódó szellemi kulturális örökséget, mind a csillagok felé forduló kollektív tapasztalást).

Az első lépések már meg is történtek, tudnak a tervről mind a Hédervári-hagyaték gondozói, mind adaptív örökségvédelmi szakemberek, de néhány imaginatív szellemű építész figyelmét is felkeltette a projektben rejlő potenciál. A járvány (itt is) valamelyest lelassította a folyamatokat, de lassan újra felébred a projekt. Reméljük, hogy a közös égből hamarosan közösség lesz.


Isz-Terek – A Duna(kanyar) ereje

Az Urbanum két beszélgetést is szervezett már, hogy megismerje „titkait az árnyas Dunának” (Ady). Akár közlekedési és turisztikai, akár urbanisztikai és földrajzi, akár szellemi entitásként tekintünk rá, a Duna mindig megcsillantja egy-egy arcát – aztán tovább iramlik. Egy azonban biztos: a Duna formálja a közelében élők életét, ők pedig életükkel formálják a Dunát, legalábbis azt, ahogy gondolkodunk róla és ahogyan megéljük, megélhetjük.

Így hát az Urbanum felvette a kapcsolatot mind olyan adattudósokkal, akikkel amúgy is szeretnek együtt dolgozni, mind olyanokkal, akik az adatokat nem az objektív, strukturált környezet leképzéséből nyerik, hanem éppen az egyes ember személyes, akár szubjektív, de digitálisan is hozzáférhető lenyomatából vonnak le következtetéseket. A Duna mellett élők viszonya a folyóval csak a két megközelítés szintézisének felhasználásával rajzolódhat ki hitelesen.

Hosszas tervezési, ötletelési fázis után, mely során azt kerestük, hogy a számtalan lehetséges vetület közül melyikkel próbálják meg elsőként megragadni ezt a komplex szociális és térelméleti kérdést, a csapat figyelme végül a Dunakanyarra irányult. Az online térképek, applikációk és a személyes adatmegosztás értő vegyítésével kirajzolódhat a budapestiek, de akár a Dunakanyar településein élők szokásainak térképe is: mikor és hogyan kirándulnak a Dunához, mit csinálnak ott szívesen, és nem utolsósorban, milyen közlekedésszervezési következményei vannak az útjaiknak.

A Dunakanyar szerencsés választás volt abban a tekintetben is, hogy az Urbanum figyelme így találkozhatott több másik civil szereplővel, akik a térség jövőjéről aktívan és felelősen gondolkodnak, például a Dunakanyarkult kezdeményezéssel, vagy a helyi vállalkozások egymást segítő összefogásával.

A Dunakanyar régóta tölt be kitüntetett szerepet a Budapesttel direkt, dinamikus viszonyt ápoló területek között. A Dunakanyar települései semmihez nem hasonlítható dinamika részesei: egyszerre válnak a Budapest irányába tartó, illetve az onnan a vidék felé visszatérő mozgások, erővonalak egyik végpontjává, illetve az adottságaikból fakadóan önálló karakterrel és vonzerővel bíró élőhellyé — és ennél is többé: társadalmi és kulturális entitássá.

Célunk ennek a jelentős, de bizonyos aspektusaiban még nem feltárt, kevéssé, vagy csak impliciten megértett szerepnek a kifejtése, és, ami a legfontosabb, az így teremtett érték és tudás visszacsatornázása oda, ahová tartozik: a Dunakanyar településeihez.


BP UP! – Kurzus a fenntarthatóbb Budapestért

Az Urbanum a fentiek mellett az egyetemi oktatásban is igyekszik képviselni szemléletét, így összefogott a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatóival, hogy direkten, kiemelten és naprakészen tematizálják a fenntarthatóság fogalmát. Mostanra mindenütt jelen van ez a szó, részét képzi szinte az összes globális stratégiának éppúgy, mint a hétköznapjaink átalakítására irányuló emberléptékű törekvéseknek – mégis, nem olyan könnyű feladatra vállalkozik az, aki megpróbálja definiálni, mi is pontosan a fenntarthatóság, amint azt a kurzus résztvevői a saját bőrükön tapasztalták.

A kurzus magában foglalja a fenntarthatóság fogalmának legáltalánosabb tisztázásától kezdve a város felelősségi struktúráinak megértésén keresztül a hétköznapi léptékű cselekvési lehetőségek megismerését is. A program éppen most ért a legizgalmasabb fázisába: az eddig elhangzott előadások, kerekasztal-beszélgetések után a hallgatókon a sor, hogy megálmodják saját projektjeiket és javaslatokat dolgozzanak ki egy fenntarthatóbb Budapestért.

Az elért eredmények nem csak a hallgatók számára rejtenek lehetőségeket: a kurzust úgy terveztük meg, hogy bizonyos esetekben akár külső érdeklődők is csatlakozhatnak a folyamatba. Ráadásul a félév végével nem áll meg az élet: az Urbanum szeretné az eredményeket szélesebb körben is ismertté tenni, a valós potenciált rejtő javaslatok megvalósítását megvizsgálni és elősegíteni.

A metaurbanizmus lényege a kapcsolat. Így ha bármelyik projekt felkeltette az érdeklődéseteket, vegyétek fel a kapcsolatot az Urbanum csapatával!


Cikksorozatunkban az Urbanum alapítói és a kezdeményezésben részt vevő szakemberek szólalnak meg a várost érintő és alakító témakörökben interjúk, esettanulmányok vagy rövid vélemények formájában.

Urbanum | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük