Húsz év után újra 1 euróba kerül 1 USA dollár. Az amerikai deviza erősödése egyrészt azt jelenti, hogy az Egyesült Államokból érkező import drágul, másrészről viszont egyre vonzóbbá teszi Európát az amerikai lakosoknak, hiszen így, ha távmunkára adják fejüket, akkor ugyanannyi fizetés egyre többet és többet ér az öreg kontinensen.
A koronavírus alatt tapasztalható volt a tendencia, hogy az addig óriási keresletnek örvendő nagyvárosok lakossága egyszer csak visszaesett, mert a kijárási tilalmak és a home office idején kevesebbet ért egy belvárosi, pici lakás. Ennek következményében az elmúlt években az albérletárak sok esetben alig, vagy nem is emelkedtek, ez pedig optimizmust váltott ki azok között, akik megélhetésük jelentős hányadát fordították lakhatásra. A pandémia után visszapattant a kereslet, ráadásul magas infláció jellemezte az utóbbi időszakot mind Amerikában, mind Európában, ezzel együtt a lakbérek ára is merőben megemelkedett. 10-20 százalékos havi lakbéremelkedés a legtöbb embernek szabad szemmel is jól látható összeg, ez hatványozottan igaz az olyan városok albérlőire, ahol egy havi lakbér 2-3000 dollár. Az Apartment Guide 2022-es adatai alapján New Yorkban annyi egy havi lakbér, amennyi 2021-ben volt egy átlagos román háztartás bevétele, de a 10. legdrágább amerikai városnak számító Chicago átlagos albérlőjének is 3000 dollárba kerül egy havi lakhatás.
A koronavírus magával hozta a távmunka széleskörű elterjedését, ami sok amerikaiban feltette a kérdést: miért ne dolgozhatnék a munkahelyemen úgy, hogy nem Amerikából dolgozom, hanem az Atlanti-óceán másik feléről? Ez az utóbbi hónapokban még inkább relevánssá vált, hiszen a dollár 20 év után megint egyenértékű az euróval. A Bloomberg cikke szerint a legfontosabb indokok, amiért Európában próbál szerencsét sok amerikai a megnövekedett albérlet, illetve ingatlanárak, a dollár felerősödése, valamint a politikai gyűlölködés. Az amerikaiak tehát éppen azért vándorolnak Európába, amiért 100-150 éve az európaiak mentek Amerikába: egy gazdagabb és jobb élet reményében.
Természetesen Európának is megvannak a kevésbé megfizethető metropoliszai, de ezeket az észak-nyugat-európai nagyvárosokat leszámítva valóban sokkal megfizethetőbb a kontinens. Ha ugyanazt az életstílust szeretné egy New York-i lakos Varsóban, mint amihez otthon szokott, 72 százalékkal kell kevesebbet költenie. Prága fele olyan drága, mint Washington D.C., ha pedig egy chicagoi költözne Budapestre, ugyanaz az élet 62 százalékkal lenne olcsóbb. A tengerparti élet is sokkal megfizethetőbb Európában, Rovinj ötször-hatszor olcsóbb, mint West Palm Beach.
Több európai ország csak úgy ad állampolgárságot, vagy letelepedési engedélyt, ha a külföldi rendelkezik ingatlannal. Ez a befektetés is kedvezőbb, mintha Amerikában kéne házat venni, 2022 első negyedévében az amerikai otthonokért 18,7 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel azelőtt, míg Európában ”csak” 10,5 százalékot nőttek az ingatlanok. Egy pozsonyi ingatlan átlagos négyzetméterára 4500 dollár, New Yorkban 16,000. Egy denveri négyzetméterért 2 bukarestit lehet megvásárolni, Austinban pedig ugyanannyi pénzért harmadakkora házat kapunk, mint Belgrádban.
Egy európai ország állampolgárságának megszerzésére azért lehet szüksége egy amerikainak, mert az Egyesült Államok törvényei alapján bárhol a világban is dolgozik a polgár, Amerikában kell adóznia. Ha azonban felvesz egy olyan állampolgárságot, amely országa kedvezőbb adózási feltételekkel kecsegtet, akkor ésszerű megoldás befektetni egy állampolgárságot adó ingatlanba. Az elmúlt öt évben nagyjából 1500 olyan állampolgár hagyta el Amerikát, melynek a vagyona meghaladta a 2 millió dollárt.
Az anyagiakon túl, Európa több dologban bőven felülmúlja az Amerikai Egyesült Államokat. Ha egy amerikai Bécsbe, Közép-Európa egyik, de bőven nem egyetlen, történelmi, kulturális központjába költözik, azzal nem csak a város előnyeihez jut hozzá, de ahhoz is, hogy relatív elérhető távolságban legyenek olyan világvárosok, mint Róma, Párizs, London, vagy Varsó, Budapest, Prága.
Ezért is jönnek Európába, a változatos városképek, konyhák, művészeti világok miatt. Elmondásuk alapján Európa sokkal kevésbé stresszes, az emberek hozzáállása nem a munka, az állandó pörgés körül forog, az ebédnek nem csak funkciója, de lelke van. Egy város történelme nem abból áll, hogy egyszer fellépett ott valamit egy híres ember, vagy onnan származik valaki, hanem minden kőben többszáz évnyi történet bújik meg. Várak, egyetemek vannak, melyek bőven az Egyesült Államok előtt létrejöttek.
Több esetben olyan dolog fogja meg az Európába költözőket, amitől legelőször tartottak. Az amerikai álom kihagyhatatlan része a szabadságot szimbolizáló autó. Európában máshogy állunk az autókhoz, ez viszont azt vonzotta magával, hogy sokkal fejlettebb a vonat-busz-hajó rendszer. Nincs meg az, hogy ha A-ból B-be szeretnénk eljutni, akkor egy bizonyos távolságig autózunk, utána repülőre kell szállni. A másik dolog, az Amerikában mumusnak számító szocializmus. Az Európában élő amerikaiaknak akkor szokott megváltozni a véleményük, amikor először kell orvosi szolgáltatást igénybe venni, és nem kell érte ezer dollárokat kifizetni. Továbbá európai szemmel érdekes módon a szocialista építészet, a panelházak, a brutalista betontömbök inkább különleges egzotikumként, mintsem stílusficamként maradnak meg az amerikaiakban.
Grafika: Pisla Réka | Hype&Hyper
Pihentető minimalizmus | Markéta Bromová Architekti
Elindult a 2022-es Temesvári Építészeti Biennálé
