fbpx
Nyomj Entert

Minden országnak a lehetőségein belül kapcsolódnia kell az űrszektorhoz – Ferencz Orsolya a HUNOR űrprogramról

41 éve járt először magyar az űrben, de nem utoljára. A HUNOR űrprogram keretein belül ugyanis 2024-ben ismét útra kelhet magyar űrhajós, ezzel pedig megkezdődik Magyarország űripari forradalma. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.


Farkas Bertalan óta nem járt magyar űrhajós a világűrben, 2024-ben azonban újra meghódítja Magyarország a kozmoszt. Hogyan jutottak el éppen most erre a pontra? Miért van szüksége Magyarországnak egy ilyen nagyszabású projektre?

Manapság már az egész világ és vele együtt az emberiség is az űrtevékenységre alapozza a gazdaságát, ezért nem kérdés, hogy minden országnak a lehetőségein belül kapcsolódnia kell az űrszektorhoz. Hazánk űrkutatói múltja 75 éves, bőven van tudásunk, ipari és tudományos kapacitásunk, amit vétek lenne elvesztegetni. Azt is fontos megjegyezni, hogy az űripar rendkívül válságálló, a pandémia alatt is folyamatosan bővült. A magyar kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül pedig a jövő iparágai közé sorolta az űripart, ennek köszönhetően prioritást élvez a terület. Az űrtevékenységnek minden olyan formájában, amelyben van magyar kompetencia fontos megjelennünk, az emberes űrrepülés pedig közel sem presztízskérdés, mivel olyan kutatások, vizsgálati irányok és ipari fejlesztések zajlanak a súlytalanságban, amelyek máshogy nem végezhetők el. Egyetlen ilyen nemzetközi labor létezik a világon, ez a Nemzetközi Űrállomás. Ide bejutni és itt kutatóidőt szerezni hatalmas mérföldkő, a magyar gazdaság pedig mostanra jutott el oda, hogy egy ilyen programot megfinanszírozhat. A HUNOR egy nagyon komoly projekt, a nemzetközi reakciók pedig nem maradtak el, a partnereink rendkívül komolyan veszik ezt a lehetőséget és szeretnének benne aktív szerepet vállalni.

Régiós kitekintésben milyen szinten áll Magyarország?

1991-ig hatalmas előnyünk volt, azonban az elmúlt 25 évben kevesebb figyelmet fordítottunk az űrkutatás felé, mint a régiós versenytársak. A magyar kompetenciák elmaradtak; a csehek, a lengyelek és a románok pedig nagyságrendekkel több forrást fordítottak az űrkutatásra. Az elmúlt 3 évben azonban ezt a hátrányt ledolgoztuk, a tendenciák alapján pedig hamarosan régiós vezető leszünk. Magyarország kezdeményezte a visegrádi országok űregyüttműködését, amely egy regionális összefogás lesz az űrkutatás nemzetközi fórumain, hosszú távú perspektívája pedig a közös információcsere és egy pénzügyi alap létrehozása, amelyből a nagy nemzetközi missziók finanszírozhatók.

Konkretizálva a helyzetet: milyen közvetett és közvetlen gazdasági, technológiai előnyök származnak a HUNOR programból a magyar cégeknek és kutatócsoportoknak?

A Farkas Bertalan által 41 évvel ezelőtt felvitt magyar műszerek továbbfejlesztése képezi a gerincét a mai magyar űrtevékenységnek. A dózismérő rendszer, amely a Pille nevet kapta a repülés során, napjainkban is számos helyen segíti a földi sugárzásmérést piaci termékként, legyen szó atomerőművekről vagy egészségügyi radiológiai kísérletekről. Az egyetemek, amelyek fel tudják mutatni a hallgatóiknak, hogy nem másodkézből kapott adatokkal kell dolgozniuk, hanem részt vesznek közvetlenül egy ilyen űrprogramban, versenyképességi előrelépést könyvelhetnek el. A hazai cégek, amelyek műszereket fognak fejleszteni, nagyrészt sugárzásmérés és védelem, anyagtechnológia, űrélettani és gyógyszerkísérletek, elektronikai fejlesztések területén, jelentős magyar kompetenciát építenek, és mivel űrminősített eszközfejlesztésben vettek részt, számottevő nemzetközi piacon jutnak előnyhöz. Nagyobb űrprogramokban vagy fejlesztésekben mutathatják be a HUNOR során begyűjtött tapasztalatot. Az űrhajós-kiválasztás során pedig az orvosi csapat által végzett vizsgálatok és tapasztalatok segítik a kutatókat, az új repülőorvosi és űrorvosi ismeretek révén.

A mostani, 2024-es projekt nyugati támogatással fog megvalósulni. A Roszkoszmosz nem volt nyitott a lehetőségre?

Amikor 2019-ben elkezdtük a programot, rájöttünk, hogy nagyon fontos több ponton is előrelépni. Ebben az időben még csak a Roszkoszmosz állt rendelkezésre a Szojuz programmal. Az orosz-magyar tárgyalások során nagyon sok szempontot kellett figyelembe venni, ezért a 2026-2030 céldátum lett reális. Mindeközben tavaly az Amerikai Egyesült Államok kilenc év kihagyás után ismét képessé vált arra, hogy embert juttasson a világűrbe. Ekkor keresték meg egymást a partnerek, ebben az esetben pedig tartható a 2024-es céldátum. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai és az orosz projekt nem riválisai egymásnak. Ez a piac bővülni fog, nem szűkülni: űrállomások és holdállomások, nemzetközi űrmissziók, mélyűr missziók varhatóak. A végső célunk az, hogy egy olyan szakmai magot, magyar csapatot hozzunk létre, amely gyorsan kiképezhető a legkülönfélébb űrexpedíciókra.

A HUNOR programon túl, mi a magyar űrstratégia hosszú távú célja? Az űrkutatásban nem a méret a lényeg?

Nem vagyunk kis ország, hiszen az Európai Unióban középszinten állunk. Ha Csehország, Izrael, Görögország, Portugália vagy Luxemburg nagyon komoly ambíciókkal és kapacitásokkal bír ezen a területen, akkor hazánknak is erősíteni kellene az önbizalmát, mert nem a kapacitásaival van a probléma. A tervünk az, hogy azokon a területeken, ahol nagyon jó alapunk van, szeretnénk komolyan vehető regionális vagy globális szereplővé válni, akikkel számolni kell a nemzetközi missziók során, bevonva a kutatóinkat vagy cégeinket.

Ferencz Orsolya magyar villamosmérnök, űrkutató, politikus, 2018-tól űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kar Híradástechnika szakán végzett villamosmérnökként 1993-ban. PhD-fokozatát 2000-ben szerezte meg a magaslégköri elektromágneses hullámterjedés témakörében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa. Négy gyermek édesanyja.  

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük