Petr Pavel Csehország új elnöke – a nyugalmazott tábornoknak sikerült magabiztosan fölényeskednie Andrej Babis felett, és márciusban, Milos Zeman mandátumának lejárta után hivatalba lép, mint új cseh államfő.
Petr Pavel egészen jelentősen, a szavazatok 58,3 százalékával győzedelmeskedett a cseh elnökválasztáson Andrej Babis egykori miniszterelnökkel szemben, akivel túlzás nélkül kijelenthető, hogy ellenpólusokat képviselnek. Pavel az euroszkeptikus Babissal szemben EU-párti, kritikus a Visegrádi Négyek felé, kitart Ukrajna mellett és az orosz agresszió ellen, és Tajvan felé is támogatóan fordul, ezzel pedig már most sikerült jelentős bizalmatlanságot és némi frusztrációt ébresztenie a Kínai Népköztársaság vezetői között – mi várhat tehát Csehországra a nemzetközi színtéren Petr Pavellel az elnöki székben?
A Visegrádi Négyekről, vagyis Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország közösségéről inkább kritikus véleményt alkotott a frissen megválasztott elnök: ennek során kifejezte szkeptikusságát a szövetség felé, mondván, hogy alapvető különbségeik miatt kérdéses, hogy a formátumnak egyáltalán van-e értelme. Ezzel a kijelentéssel a magyar kormány ukrán-orosz háborúhoz való viszonyára, az Unióval kapcsolatos kérdésekre, valamint a kínai viszonyra is célzott. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy legyen közös álláspontjuk, és „szkeptikus véleménye ellenére nem javasolná a V4 feloszlását”.
A 61 éves Pavel már most, elnöki beiktatása előtt egy vállaltan rizikós döntést hozott: a frissen megválasztott államfő január végén Caj Ing-ven tajvani elnökkel telefonált, amelyet a pekingi vezetés finoman fogalmazva sem vett jó néven – állításuk szerint tettével Pavel „megbántotta a kínai emberek érzéseit”. Az egyelőre még nem beiktatott elnök a Twitteren is beszámolt a telefonbeszélgetésről, amelyben kijelentette, hogy „biztosította az elnököt arról, hogy Csehország osztja Tajvan értékeit”, amelyek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok.
Természetesen a Tajvant saját területéhez tartozónak tekintő Kínai Népköztársaság vezetősége nem fogadta kitörő örömmel a cseh elnök nyílt szimpatizálását, és szorgalmazta, hogy az „sürgősen tegyen intézkedéseket a hiba javítására, és az eset negatív hatásainak csillapítására, és tartsa magát az egy Kína-elvéhez” – ezen elv alapján Tajvan Kína része, amelynek egyetlen legitim kormánya a pekingi. Ezzel a lépéssel Pavel a márciusig még hivatalban levő elnök és Andrej Babis szövetségese, Milos Zeman politikájától is elfordul, aki elnöksége során a Kínai Népköztársaság elvrendszere mellett tette le a voksát, és látszólag meglehetősen baráti viszonyt ápolt Oroszországgal is.
Today, I spoke with the president of Taiwan Tsai Ing-wen. I thanked her for her congratulations and I assured her that Taiwan and the Czech Republic share the values of freedom, democracy, and human rights. We agreed on strengthening our partnership.
— Petr Pavel (@general_pavel) January 30, 2023
Az orosz agressziót illetően Pavel álláspontja egyértelmű és tiszta: Ukrajnát teljes vállszélességgel támogatja, az agressziót elítéli. A lerohant Ukrajnát ráadásul a háború végeztével azonnal felvenné a NATO-ba, ugyanis megítélése szerint „morálisan és a gyakorlatban is készen áll” a csatlakozásra. Pavel Ukrajna nagymértékű támogatását propagálja, és egyáltalán nem zárja ki, hogy a lerohant állam F-16-os vadászbombázókat kaphasson a nyugati szövetségi rendszertől. Ezt eddig Joe Biden amerikai elnök visszautasította, előrelépés nem történt. Pavel emellett kiemelten büszke arra, hogy országa az elsők között szerepelt az Ukrajnát támogatók soraiban és nem gondolja, hogy a kiterjedt támogatás a háború eszkalációjával fenyegetne. „Nincs alternatívánk. Ha nem segítjük Ukrajnát, akkor valószínűleg elveszítik ezt a háborút. Ha pedig veszítenek, akkor mind vesztünk” – nyilatkozta Pavel a BBC-nek, és azt is elmondta, hogy az európai vezetőknek kötelessége a nemzeteik tudtára adni, hogy miért kardinális feladat Ukrajna támogatása. A vehemens támogatást Pavel megmérettetője, Andrej Babis a kampányban háborús uszításként értékelte, hogy ezzel saját, „békésebb” és mérsékeltebb hozzáállását láttassa jó színben. Ehhez olyan hirdetőtáblák is társultak Babis oldaláról, amelyeken a „nem fogom Csehországot belekeverni a háborúba, diplomata vagyok, nem katona” felirat díszelgett. Mindezt további ismeretlen trükközés is követte hamis SMS-ek formájában, amelyeket látszólag Pavel csapata küldött a cseheknek, és amelyek alapján az akkor még elnök-jelölt a katonai mozgósítástól sem riad vissza – az, hogy a lejáratás mögött pontosan ki állt, nem derült ki.
A két végső jelölt között ugyancsak gyakran felbukkanó téma volt a kommunista múlt kérdése: Babis és Pavel is tagja volt a kommunista pártnak a rendszerváltás előtt, amit utóbbi a karrierje okán talált szükségszerűnek. Ugyan a vagyonos üzletemberként is ismert Babis megpróbált politikai haszonszerzést kovácsolni Pavel kommunista múltjából, saját érintettségéről megfeledkezett volna.
Mindebből már nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Pavel, aki 2015 és 2018 között a NATO katonai bizottságának vezetője volt, elköteleződött a nyugati szövetségi rendszer és Ukrajna támogatása mellett, amellyel sikerült meggyőznie több, mint 3,3 millió szavazót. Ezzel szemben Andrej Babisra hozzávetőlegesen 2,4 millióan szavaztak. Pavel a közép- és kelet-európai politikai térképen progresszív, néhol liberális ötleteket tervez meghonosítani, ilyen például a melegházasság kérdése, amelynek eddig egyedülálló módon támogatója. Pavel az euró bevezetését is támogatja. Elnöksége idejére az igazság, méltóság, tisztelet és alázatosság értékeit tűzte a zászlajára. Hogy ebből mi fog gyakorlatban megvalósulni, az a jövő kérdése, azonban Csehország bel- és külpolitikája nagyot változhat ebben a turbulens időszakban.
Grafika: Molnár Roland