2019-ben nyolc fiatal tervező, illetve designteoretikus vehetett részt a féléves Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjprogramban, amelyet a Magyar Formatervezési Tanács kezel, amelynek finanszírozásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az Emberi Erőforrások Minisztériuma vesz részt. Az ösztöndíj során a pályázók megvalósíthatták önállóan kialakított, illetve gyártói együttműködéssel kidolgozott szakmai programjaikat. Tudjatok meg róluk még többet itt, a HYPEANDHYPEREN. Oravecz Júlia – Living. Design és társadalmi innováció az élhető és megfizethető mikrolakásokért – a Flying Objects Design Studio szakmai együttműködésével
A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az ösztöndíjasok munkáit bemutató, március végére tervezett kiállítás sajnos elmaradt. Ezt az eseményt valamelyest pótolva, a már megjelent nívós katalógust pedig kicsit kiegészítve, „élőbbé téve” nyolc héten át mutatjuk be nektek őket és pályamunkáikat.
Oravecz Júlia az ELTE Szabadbölcsészet szakán művészettörténet specializáción, a MOME Design- és Művészetmenedzsment szakán pedig design- és művészetelmélet specializáción diplomázott 2013-ban. Azóta kurátorként és design menedzserként dolgozik a design, építészet és urbanisztika területein, elsősorban a Kultúrgorilla kollektíva tagjaként, akikkel számos nagy kiállítást és nemzetközi eseményt jegyeznek. A Kortárs Építészeti Központban 2017-ig a kihasználatlan városi terek közösségi célú hasznosításával foglalkozott. 2016 óta pedig az ABUD (Advanced Building and Urban Design) fenntartható építészeti és várostervezési tanácsadó cég munkatársa, ahol innovációs menedzserként jelenleg az ötlet-, termék- és szolgáltatás-fejlesztésért felel.
Megfelelő idő és erőforrás
A Moholy Ösztöndíj keretében Júlia együtt dolgozhatott az egyik legmenőbb hazai design stúdióval, a Flying Objects-szel. Húnfalvi Andrásék visszajelzései fontos iránymutatást adtak a számára, a jövőben pedig a gyakorlatba is szeretnék majd átültetni a kutatás eredményeit. „Az ösztöndíj a lehető legjobb platformja annak, hogy egy designfókuszú kutatás eljusson a valódi célközönségéhez, ami felbecsülhetetlen érték. Ráadásul megfelelő időt és erőforrást is tudott biztosítani ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassam ki a féléves projektből” – mondta el a designteoretikus.
A pályamunka – Living. Design és társadalmi innováció az élhető és megfizethető mikrolakásokért – a Flying Objects Design Studio szakmai együttműködésével
Szakmai projektjében Júlia a városi – különösen a budapesti – mikro- és kis lakásokhoz kapcsolódó tervezői feladatokat vizsgálta, melynek eredményeként „Mini otthonok – Mit tehet a design az élhető kislakásért” címmel megjelent egy infografikákkal illusztrált kiadvány is.
A publikáció célja, hogy segítse a tervezőket tudatosítani a kislakások tágabban értelmezett kontextusát, és megtalálni azokat a beavatkozási pontokat, ahol a design a leghatékonyabban képes segíteni a lakások élhetővé alakításában. Többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy megállapítható-e egy minimum lakásméret? Hogyan kapcsolódik az autonóm lakhatás, a fenntarthatóság és a mentális egészség kérdése a lakások méretéhez? Miként jött létre a budapesti kislakás-állomány, illetve hogyan jelennek meg itthon a témához kapcsolódó globális trendek? Kik és hogyan élnek ma a kislakásokban?
Kutatása alapját a fellelhető szakirodalom összegzése, a különböző statisztikai adatok részletes elemzése, valamint a társadalom legkülönbözőbb demográfiai hátterű tagjaival készített mélyinterjúi alkották, melyet az ingatlanpiac, a szociológia, a pszichológia, a formatervezés és építészet szakértőivel történő konzultáció követett. A kutatás végén a Kultúrgorillával nemzetközi konferenciát szerveztek. A nyilvános esemény keretében, szakmai körökben is megvitathatták a felmerülő kérdéseket, egy pilot tervezői workshopon pedig kipróbálhatták, hogyan fordíthatók át a kapott eredmények az oktatási gyakorlatba.
„A kislakásépítés tulajdonképpen klasszikus válasz a városi lakásínségre, de az élhető, egészséges kislakások tervezése, építése az ipari forradalom óta állandó kihívás mind a városvezetők, mind az építészek, formatervezők számára. Az utóbbi évtizedben a kislakás tervezési gyakorlatát jelentősen befolyásolta például a klímavészhelyzet, a 2008-as gazdasági világválság, de a különböző tech-megoldások beépülése is a mindennapjainkba. És már most láthatjuk, hogy a jelenlegi világméretű járvány hatására a várostervezés, építészet és design hogyan változtat a megközelítésein, hogyan építi be gyakorlatába a különböző adaptációs megoldásokat, amely minden bizonnyal hatással lesz a kisméretű életterekhez kapcsolódó szakpolitikára és tervezési gyakorlatokra is” – jegyezte meg Júlia.
A designteoretikus távlati tervei között szerepel egy termékfejlesztő workshop-sorozat elindítása egyetemi hallgatók számára, valamint az egyes altémák – például vidéki kiköltözés, közösségi terek és kislakások kapcsolata – további kutatása is.
Elkészült Európa legnagyobb zöldfala
Lost in Bratislava | #stayhomecreative
