A dohányzásról leszokni a legkönnyebb dolog a világon. Tudom, mert már ezerszer megtettem – mondja Mark Twain. Honnan indult és hova tart a dohányzás manapság? Hol vezetik ki teljesen és hol lehet még beltéren is dohányozni? Az IQOS vagy az Elf Bar a jövő? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.
Malajzia tiltana
Malajzia a dohányzás és az összes dohánytermék, tehát az e-cigaretta árusítását is betiltaná a 2007 után születettek számára, csatlakozva az új-zélandi törvényhozókhoz, akik szintén erről határoztak nemrég. Khairy Jamaluddin egészségügyi miniszter július 27-én nyújtotta be a parlamentben a törvényt, és elmondta, hogy várakozásai szerint a törvényjavaslatot az augusztus 4-én záruló, folyamatban lévő ülésszakon megvitatják és elfogadják.
Ha elfogadják, a maláj ‘generáció végi játékként’ emlegetett törvényjavaslat biztosítja, hogy a 2007. január 1-jén vagy azt követően születettek még 18 éves koruk után sem dohányozhatnak, vásárolhatnak vagy birtokolhatnak dohánytermékeket. A boltosoknak és a forgalmazóknak a javaslat értelmében tilos lesz ilyen termékeket értékesíteniük az említett korcsoportba tartozóknak. A tilalom a tervek szerint hosszú távon, 2040-ig fokozatosan kivezeti a nikotin használatát.
Dohányzás kivezetését célzó törvény nem újdonság, már tavaly is megjelent Új-Zélandon. A malájok később hozakodtak elő a tervvel, de lényegesen ambiciózusabbak a céljaik, hiszen 2 évvel is megelőzik az új-zélandiakat, akik által a már 2021 végén hozott jogszabály megtiltja a dohányáru értékesítését mindazoknak, akik 2009. január 1-je után születtek. Hatalmas port kavart a médiában a bejelentés, amelynek előnyeit és hátrányait boncolgatta rengeteg szakértő azóta is. Dr. Eric Crampton az Új-Zélandi Kezdeményezés vezető közgazdásza szerint a tilalom végrehajtása drága, és sokkal jobb módjai is vannak az emberek leszoktatásának, ha még mindig ez lenne a dohánypolitika célja.
A malájokra visszatérve fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslatnak azért bőven vannak gazdasági vonatkozásai is. „Ha a helyzet nem kerülne ellenőrzés alá, a kormánynak körülbelül 8 milliárd RM-nyi kezelési költséget kellene viselnie a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi problémák kezelésére” – nyilatkozta Khairy Jamaluddin. Azaz nem csak az átlag fogyasztó számára káros és drága szokásról beszélünk, de az államot is megkárosítja, vele együtt pedig a nem dohányzó adófizetőket is.
A CDC (Center for Disease Control and Prevention) egyik kutatása alapján világviszonylatban a dohányzás évente mintegy 1,4 billió dollárnyi egészségügyi költséget és termelékenység kiesést okoz. Természetesen a megemelt adók miatt világszerte hatalmas bevételi forrást is jelent, de több kutatás alátámasztja, hogy a kiadások jóval meghaladják e bevételeket. Emellett más módon is lassíthatja a gazdaságot a dohányzás: egy 2006-os kutatás szerint a dohányosok több napot hiányoztak a munkából, és a korábbi dohányosokhoz és a nemdohányzókhoz képest több nem produktív időt töltöttek a munkahelyükön.
Láthatjuk, hogy van alapja a kivezetésnek, így természetesen a maláj javaslat sem marad támogatás nélkül: Ann Teo, a Koalíció a Tiszta és Tisztességes Választásokért (Bersih) elnöke támogatását fejezte ki a törvényjavaslat mellett. „Megértem a közegészségügyi megfontolásokat és a dohányzásból eredő betegségekben szenvedők, valamint a közösség egészének költségeit” – mondta a The Borneo Postnak.
Honnan indult ez az őrület?
A dohányt először az amerikai őslakosok gyógyászati és szertartási célokra használták, általában pipákban szívták. Igaz, Kolumbusz Kristóf hozott magával Európába dohányt, de nem igazán vált a fogyasztása trenddé egészen a 16. század közepéig, amikor olyan kalandorok, mint a francia Jean Nicot népszerűsíteni nem kezdték a dohány használatát. Nem véletlenül cseng ismerősen az úriember neve, hiszen róla nevezték el a nikotint. Az első említés egy dohányzó angolról egy 1556-ban Bristolban élő tengerészről szól, aki „füstöt eregetett az orrlyukaiból”. A teához, a kávéhoz és az ópiumhoz hasonlóan a dohány is csak egy volt a sok bódítószer közül, amelyet eredetileg gyógyszerként használtak.
A korai dohányellenes hangok 1880-1920 között még ezt a tevékenységet nagyrészt erkölcsi és higiéniai, nem pedig egészségügyi szempontok motiválták. Az első világháború alatt a hadsereg sebészei ráadásul még dicsérték is a cigarettát, mert segítette a sebesültek pihenését és enyhítette fájdalmaikat. A dohányzást először csak az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején hozták összefüggésbe a tüdőrákkal és más betegségekkel.
Nemek közötti egyenlőség
A dohányzás az EU országaiban a korai halálozás legjelentősebb oka, évente mintegy 700,000 halálesetért felelős. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben némi előrelépés történt a dohányzás arányának csökkentésében, 2019-ben az EU 15 éves vagy annál idősebb lakosságának majdnem ötöde számolt be arról, hogy naponta cigarettázik. Az EU tagállamai közül a naponta cigarettázók legnagyobb arányban Bulgáriában dohányoztak, ezzel szemben a naponta dohányzók legkisebb arányát Svédország képviselte. Jó hír, hogy az elmúlt évtizedben a skandináv országok, Hollandia, Írország és Észtország érte el a legnagyobb mértékű csökkenést a felnőttek dohányzásában, ugyanakkor éppen ezekben az országokban terjedt el a sok nikotint tartalmazó snüssz használata.
A dohányfogyasztás továbbra is minden uniós országban gyakoribb a férfiak, mint a nők körében, de az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Izlandon a nemi egyenlőség a dohányzás terén is virágzik. A dohányzás visszaszorításának érdekében számos európai ország egységes, kevésbé vonzó csomagolást tett kötelezővé a dohánytermékek forgalmazói számára, de a dohányra kivetett adók emelése az egyik leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának és a dohányzásról való leszokásra való ösztönzésnek a WHO szerint.
A kilencszázas évek végére már sok helyen korlátozták
Számos kormány hozott a történelem során különböző jogszabályokat a dohányzás visszaszorítása érdekében. Indiában például már az 1975-ös cigarettatörvény is előírja, hogy minden cigarettacsomagon, dobozon és reklámon fel kell tüntetni a „cigarettázás káros az egészségre” figyelmeztetést. Szingapúrban is szigorodtak a szabályok: a kormány 2020. január 1-jén 20-ról 21 évre emelte a dohánytermékek élvezetére vonatkozó jogszabályt. Nem mindenhol ilyen súlyos azonban a helyzet, hiszen a világ legtöbb országában a minimális vásárlási korhatár 18 év. Érdekesség, hogy például Németországban, Angliában és Skóciában egészen 2007-ig 16 év volt a korhatár a fogyasztásra, de csak 18 éves kor felett lehetett a boltban a terméket megvenni.
Sokáig a beltéri dohányzás teljesen elfogadott volt, a mindennapi élet részeként fogták fel az emberek. 2004 márciusában Írország lett a világon az első olyan ország, amely teljeskörűen betiltotta a dohányzást a munkahelyeken, majd a kocsmákban és éttermekben is. Ezt követően Norvégia és Olaszország is csatlakozott. Más országok 2007 és 2010 között csatlakoztak ehhez, a legkésőbb Magyarország és Bulgária vonta meg a teret ettől a káros szenvedélytől 2012-ben.
Dániában még manapság is megengedett a dohányzás a 40 négyzetméternél kisebb bárokban, kávézókban és klubokban. Lettországban, Portugáliában és Romániában is hasonló a helyzet, azonban a tulajdonosoknak dohányzóhelyiségeket kell kialakítaniuk. Talán Szlovákia a legmegengedőbb ebből a szempontból, hiszen a füstmentes zónák csak ott kötelezőek, ahol élelmiszert is felszolgálnak, tehát mindenhol máshol lehet dohányozni.
Igaz, hogy betiltották, de csak visszamászik a bárokba
Alig telt el néhány év, máris megtalálta a Philip Morris a módját, hogy hogyan csempéssze vissza a dohányzást a bárokba. Az IQOS elnevezésű termékük a cég portfóliójában központi szerepet játszik, hiszen teljesen megváltoztatta a vállalat imázsát olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a ‘unsmoke’ kampány, amely a füstmentes alternatívákat népszerűsíti. De hogyan lehet füstmentes egy cigaretta? Az IQOS egy elektromos készülék, amely felmelegíti, de nem égeti el a kis cigarettákra hasonlító, őrölt dohánycsomagokat, hogy nikotinnal töltött aeroszolt hozzon létre. Mindez égés, tűz, hamu vagy füst nélkül megy végbe, ezáltal ízletes nikotintartalmú gőz keletkezik, felszabadítva a fűtött dohány valódi ízét. Az élmény körülbelül hat percig vagy 14 slukkig tart.
Ez részben jó hír, hiszen a dohányosoknak egy kevésbé káros alternatívát kínál, de valójában sokkal árnyaltabb a helyzet, hiszen ezek a termékek nikotint tartalmaznak, ami függőséget okoz. De nem csak ez ad aggodalomra okot: a vállalat az utóbbi években aktívan arra törekedett, hogy megkülönböztesse az IQOS-t a dohányzástól az éttermekkel, bárokkal és szalonokkal való partnerségek révén. Amelyek IQOS-barát helyként jelölik ki magukat, ott ugyan a hagyományos cigaretta tilos, de az IQOS eszköz megengedett. A Stanford kutatói több száz IQOS-barát létesítményt találtak például Csehországban, Ukrajnában, Romániában és Japánban.
Nem csak a stanfordi kutatók véleménye az, hogy ha megengedik a beltéri dohányzást, azzal aláássák a nyilvános dohányzásra vonatkozó törvényeket, és ösztönzik a cigaretta és az alternatív eszközök kettős használatát. Sok felhasználó továbbra is a szabadban fog dohányozni, de ott, ahol a beltéri dohányzás megengedett, az e-cigarettához vagy az IQOS-hoz fordul. Az ilyen váltás elmélyítheti a nikotinfüggőséget és kevésbé valószínűvé teheti a leszokást – áll a Stanford-jelentésben.
Az egyértelmű, hogy a Philip Morris számára a tét óriási, hiszen a vállalat 8,1 milliárd dollárt fektetett kutatásba és fejlesztésbe, és több mint 930 elkötelezett tudós, mérnök és technikus fejleszti és értékeli a cigaretta potenciálisan kevésbé káros alternatíváit. A vállalat vezérigazgatója, Andre Calantzopoulos 2018-ban közölte a részvényesekkel, hogy reményei szerint 2025-re bevételeinek mintegy 40 százaléka, azaz közel 20 milliárd dollár az ún. csökkentett kockázatú termékekből származik majd. Ma már a vállalat honlapján azt lehet olvasni, hogy az új cél az 50%, vagy még annál is több. A Philip Morris forradalmat hozott, éhsége pedig nehezen csillapodik.
Vape és az Elf Bar
Nem lehet úgy beszélni a dohányzásról, hogy a dohánymentes alternatívákat meg ne említsük. Az utóbbi években elterjedt az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) vagy más néven vape a dohányzásról való leszokás ígéretével robbant be a piacra. A 2011-2015 közötti fellángolást követően csökkent a termék népszerűsége, de az Elf Bar 2018-as megjelenése megmentette a piacot.
Az elektromos cigaretták eredetileg egy akkumulátor segítségével egy speciális folyadékot melegítenek fel aeroszollá, amelyet a felhasználók belélegeznek. Ez nem csak ártalmatlan vízgőz, hiszen a lötty általában nikotint, aromákat és egyéb vegyi anyagokat tartalmaz. Az eszköz akkumulátora úratölthető, valamint a nikotinos folyadék is változtatható, cserélhető.
Ezzel szemben az Elf Bar és más névre hallgató egyéb újkeletű termékek más üzleti modellel hódították meg a piacot. A hangsúly az eldobhatóságra és az egyszerűségre került át. Már nem kell egyáltalán hozzáértőnek lenni, hogy egy ilyen termék használója legyen az ember, hiszen amint kiválasztja az ízesítést és megveszi az elektromos cigaretta alternatíváját, gombnyomás nélkül, egyből használhatja is, majd, ha kifogyott, eldobhatja.
Bár részletes információk nem állnak rendelkezésre, az Elf Bar használata állítólag nagyon népszerűvé vált még az általános iskolákban is. Jelenleg Magyarország az egyetlen ország, ahol illegális, vagyis boltban egyáltalán nem kapható, de az interneten keresztül mégis könnyen beszerezhető, így egyre nagyobb teret nyer a fekete piacokon. A magyarországi Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szigorúan ellenőrzi az illegális termékkereskedelmet, és az elmúlt időszakban több akciót is szervezett, hogy kiszűrje a feketepiacról ezt a fiatalok körében is népszerű dohánykülönlegességet. Csak az elmúlt hetek mérlege legalább 135 millió forintnyi lefoglalt áru, 4 őrizetbe vétel és 20 millió forint bírság – írta a NAV és az SZTFH a hirado.hu-hoz eljuttatott közös közleményében.
Az Elf Bar azon kívül, hogy az eldobhatósága miatt elképesztően környezetszennyező, egyfajta kaputermék, amely a fiatalokat célozza meg és bírja dohányzásra. Egyes felmérések szerint az ilyen eszközök nem csökkentik a dohányzók számát, sok esetben párhuzamosan használnak Elf Bart és rendes cigarettát a fogyasztók. Hiszen kinek ne lenne barátja, aki az IQOS lemerülése esetén előkap egy doboz klasszikus cigit?
Grafika: Molnár Roland | Hype&Hyper
Feltörekvő kelet-európai illusztrátorok | TOP 5
Személyes életterek – Interjú Marta Chrapkával, a Colombe Studio alapítójával
