Egy átlagos hétvégén az állatkerti tömegben sok minden megtörténhet: majom osztogatja a banánt a látogatóknak, Tarzan egy kötélen lengedezik az Elefántház tornyán, kiszállnak a lepkék a lepkeház nyitva maradt ajtaján, sőt, itt-ott még egy rejtélyes varázsló is felbukkanhat. A napokban megjelent Állatkerti böngésző című könyv kapcsán a kötetet illusztráló Molnár Rebekával és Gilicze Gergővel beszélgettünk.
Jó pár hónappal ezelőtt kereste meg Gergőt a Naphegy Kiadó azzal, hogy szeretnék bővíteni kisgyerekeknek szóló böngészőkínálatukat egy állatkertes résszel. A formátum, a téma és a korosztály így már adott volt, de a történetekben és a helyszínek bemutatásában teljesen szabad kezet kapott. A kiadóval menet közben persze többször is egyeztetett – a megjelenítendő állatok listáját is együtt alakították.
„A végére, ha jól számoltam, 118 különböző állatfaj került a könyvbe. A böngésző a Fővárosi Állat- és Növénykert bejáratától indul, végigjárja a fontosabb helyszíneket és az ikonikus épületek nagy része is megjelenik a hozzájuk kapcsolódó különböző tájegységek állataival. Kedvencem az America Tropicana épülete, ami az amerikai kontinens állat- és növényvilágát mutatja be” – mondta el Gergő, majd hozzátette: „Az a fajta bizalom és szabadság, amit Rebekával a munka során a kiadótól kaptunk, kifejezetten hasznára vált a könyvnek – volt megfelelő mozgásterünk, így sok szerethető és apró részletet is bele tudtunk rajzolni.”
Rebeka például megjelenítette a kötetben mindkettőjük családját és jó néhány barátjukat is. Gergő kedvenc részlete a mozdony, amit egy majom vezet és épp zsiráfokat szöktet a hozzá kapcsolt vagonban. „Igazából már a projekt elején tudtam, hogy valahogy bele fogom csempészni a könyvbe a Nyugati pályaudvarról kifutó vasútvonalat, mert leggyakrabban vonatról láttam korábban az állatkertet” – mesélte Gergő.
Rebeka és Gergő – akik az életben is egy párt alkotnak – többször is dolgoztak már együtt, és ezúttal is nagyon gördülékenyen haladt a közös munka. Míg Gergő leginkább a koncepción, a környezeten, a történeteken és az állatokon, Rebeka a tömegjeleneteken és a színezésen dolgozott. „Amikor beszálltam a projektbe, a könyv alapja már kész volt. Nekem főleg mellékszereplőkkel kellett kiegészítenem a megrajzolt történeteket, hogy azok minél élettelibbek és mozgalmasabbak legyenek. Az oldalakat ezután Gergő véglegesítette, így tudott egységes stílusú lenni a könyv” – mondta el Rebeka.
A munka legelején még az volt a tervük, hogy a böngésző nagy részét a helyszínen fogják megrajzolni. Az állatkert azonban tavaly sajnos hamarabb bezárt, minthogy ez megvalósulhatott volna, így csak azokra a fotókra tudtak hagyatkozni, amiket az első felméréskor készítettek.
„Az állatkertbe eddig csak az állatokért mentem, így kitalálni, mit is csinálnak, hogyan viselkednek ott az emberek, elsőre meglepően nehéz volt. Azt szerettem volna, hogy sokféle szereplő legyen, egyéni történetekkel, egyedi helyzetekben. Bár a budapesti állatkert zárva volt, a Google Maps-en nagyon sok külföldi állatkertet lehet szabadon körbejárni, ami nagy segítség volt a munka során” – jegyezte meg Rebeka.
Linka mama és Tomi unokája, a fotós Pufi, valamint Marci macska mellett maga Rebeka és Gergő is megjelenik a böngésző mind a hét oldalán. Amellett, hogy őket is mindig klassz megkeresni az adott helyszíneken, számos más felfedeznivaló is akad: többek között hét kisállat is megbújik az oldalpárokon. „Direkt olyan állatokat választottam, amelyek szabadon is élnek, így nem furcsa, ha az emberek között helyezem el őket. Fontos szempont volt továbbá az is, hogy kicsik legyenek, mert úgy nehezebb őket megtalálni” – mondta el Gergő. „Például a pókokat a Nagyszikla körül. Na, azokra kifejezetten nehéz rábukkanni!” – tette hozzá Rebeka.
Bár gyerekként egyiküknek sem volt böngészője, mindketten szerették nézegetni a részletes rajzokat, akár órákon át. Rebekának John Farndon Mi történik, amikor…?, Gergőnek pedig Philip Hawthorn Tündéres mesék című kötete volt az egyik kedvence. Ez utóbbival kapcsolatban Gergő megjegyezte: „A történetekhez kapcsolódó illusztrációkban egy kicsi sárga kacsát kellett megkeresni. Ennél jobb dolgot akkor elképzelni sem tudtam egy könyvben, és ezzel most is így vagyok!”
„Az ilyen típusú kiadványokban megszámlálhatatlanul sok dolog történik egyszerre, aztán az olvasón múlik, milyen kalandokban vesz részt. Szerintem ez a szabadság a böngészők legnagyobb előnye” – mondta el Rebeka.
Amíg a könyvet rajzolták, majdnem az összes egyórás Poirot-részt meghallgatták az Agatha Christie sorozatból, így nem is csoda, hogy a nyomozó végül a kötetbe bekerült: „Aki ügyes, az egyik oldalon megtalálhatja Poirot és Hastings párosát. Annyit segítek, hogy Gergő kedvenc épületében sétálnak” – mondta el Rebeka.
Rebeka és Gergő már tervezi a következő közösen rajzolt böngészőt: egy a középkori életet, vagy egy múzeumot bemutató kötetre gondoltak, de ezek egyelőre még csak ötletek. Addig is, amíg ezek is megvalósulnak, már nagyon várják, hogy újra kinyisson az állatkert és elvihessék magukkal a Állatkerti böngészőt – kíváncsiak rá, mennyire sikerült eltalálni a hangulatot. Szerintünk telitalálat!
Molnár Rebeka | Web | Behance | Instagram
Gilicze Gergő | Behance | Instagram | Facebook
A legjobb dolog, ami az almával történhet | BudaPrés Cider
Kelet-Európa legszebb vasútvonalai | TOP 5
