Nagyon határozott jövőképünk van arról, ahogyan a digitális technológiák felforgatják az értékláncokat – mondja lapunknak Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia alapítója, akivel a jövő szakmáiról és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös projektről beszélgettünk. Interjúnk.
A KÜRT Akadémia honlapján az a szlogen fogad minket, hogy a jövő szakmáit oktatják. Ebben az esetben képességekről vagy konkrét szakmákról beszélhetünk?
Kürti Tamás: Képességek és egyben konkrét szakmák is. Nagyon határozott jövőképünk van arról, ahogyan a digitális technológiák felforgatják az értékláncokat. Ez két bonyolult fogalom. Az értéklánc arról szól, hogy miért fizet az ügyfél, és ezt hogyan adjuk oda neki, hogy állítunk elő szervezetként hatékonyan ügyfélértéket. A másik oldal a digitalizáció, ami egy változási sebességet hoz, azaz amilyen sebességgel megváltoznak a hatékony értékteremtés módjai. Ebből a kettőből vezettük le azt, hogy melyek azok a szakmák, amikkel mi foglalkozni akarunk, amik nagyon gyorsan változnak, és éppen ezért nem felkészültek az intézményi oktatási formák arra, hogy ezeket tanítsák. Ezek egyrészt menedzsmenttechnológiák a termékfejlesztéstől a stratégiai menedzsmentig, másrészt adattechnológiák az adattudományoktól a mesterséges intelligenciáig.
Minek köszönhető az, hogy a felsőoktatás alapvetően elmaradásban van az előbb említett területeken? Ez egy általános, globális tendencia vagy egy országspecifikus strukturális sajátosság?
Császár Csaba: Ez nem magyar jelenség, hanem egy világjelenség. Az oktatási intézmények egy stabil jövőképre építenek egy stabil képzési modellt, amelyet olykor évtizedekig tanítanak. Amiben a KÜRT Akadémia utazik, azok olyan szakmák, amelyek sokszor negyedévente változnak technológiai vagy akár módszertani szempontból. Az Akadémián az ország legjobb gyakorló szakembereivel oktatunk, akiknek még pedagógiai érzéke is van, mert abban hiszünk, hogy azok értik a valódi kihívásokat és megoldásokat, akik a gyakorlatban is tapasztalják azokat.
Milyen előnnyel dolgozik a KÜRT Akadémia az akadémiai élethez vagy a piaci versenytársakhoz képest, ha már említésre került, hogy olykor negyedévente változás állhat be?
KT: Szakértőként folyamatosan dolgozunk közép- és nagyvállalatok jelentős átalakulásain, ebből kifolyólag nagyon sok tapasztalatunk van arról, hogy mi és hogyan változik, ezt pedig bevisszük az oktatásba. A tapasztalatból építünk tudást.
Ha a tapasztalatból tudás lesz, akkor mi az, amit a MOME jellemzően művészi irányultságú hallgatóinak át tudnak adni?
CsCs: Mi is és a MOME is rendszerben gondolkodunk. Bármennyire is furcsán hangzik, de még a legművészibb designer, vagy a legdesignosabb művész is nagy rendszerekben gondolkozik, vagy azokra érez rá. Mi azokat a rendszereket és eszközöket adjuk át nekik, amelyekkel a kreatív ötletek sikeresen juttathatók el az ügyfelekhez. Ennek része a működőképes üzleti modell megfogalmazása, a stratégiaalkotás, vagy éppen a korszerű technológiák használata is. Az általánosan használható tudás és szemlélet fejlesztése után pedig már az egyes szakok oktatóival szoros együttműködésben segítjük az adott szakterülethez szükséges vállalkozói készségek fejlesztését. Itt könnyű dolgunk lesz, mert a MOME kiváló szakemberei, kutatói és oktatói tapasztalatból tudják, hogy mik a diákok igényei, és több területen is előremutató kezdeményezéseket indítottak.
Fejlesztői filozófiánk alapja, hogy képessé tesszük partnereinket a kihívások önálló megoldására. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokat is támogatjuk, akik a MOME-n oktatva nagyon jól értik a diákság igényeit. A MOME stratégiájának megvalósításán dolgozunk, hogy Közép-Kelet-Európa egyik legkiválóbb művészeti egyeteme legyen – ehhez azonban szükségük van olyan megújult képzésekre is, amelyeket önállóan nem tudnak létrehozni.
Az oktatási program fejlesztése mellett más területeken is támogatják a MOME-t?
CsCs: Két kapcsolódó támogató folyamat zajlik még. A stratégia megvalósítását támogatjuk a szervezeti és egység szintű célok összehangolását és transzparens kommunikációját biztosító folyamat megtervezésével és facilitálásával. Emellett pedig az érintetteket intenzíven bevonva szakértőként támogatjuk az egyéni teljesítményfejlesztő rendszer kialakítását és bevezetését is.
Mik az egyedi kihívások a MOME-val való fejlesztői munkában?
CsCs: A MOME rendkívül komplex szervezet: a filozófusok, az üveghutában alkotó szakemberek vagy a digitális animációk készítői mellett az őket támogató, és a piaccal összekapcsoló egységeknek is egy közös célrendszerben kell működniük. Az erre való motiváció megteremtése, és az ezt támogató módszertan rugalmas alakítása a legizgalmasabb feladvány számunkra. Szerencsére nagyon sok, a változások mellett elkötelezett, sok energiát mozgósító vezetővel és munkatárssal találkozunk a szervezetben, így öröm a feladatra koncentrálni.
Ez az első felsőoktatási projektjük?
KT: Bár elsősorban a versenypiaci ügyfeleknek dolgozunk, de munkatársaim között többnek is komoly tapasztalatai vannak más szektorokban is (oktatás, nonprofit szektor, államigazgatás). Az általunk használt eszközrendszerek és koncepciók a megfelelő testre szabással sikeresen alkalmazhatóak a szektorok széles körében.
A sikeres MOME együttműködés nyomán, ha megkeresnék más felsőoktatási intézmények, hasonló igényekkel, igent mondanának?
CsCs: A számunkra kritikus előfeltételek megléte esetén igen. Ezek közül az első a vezetés erős elkötelezettsége a rendszer szintű és egyéni változásra és a fejlődésre, a második pedig az, hogy a megcélzott változásokat a kulcsvezetők és munkatársak széles körének bevonásával, belső párbeszédre építve akarják megvalósítani. Ezek számunkra alapkritériumok, és meglétüket szerencsére tapasztaljuk is a MOME vezetőségében.
A KÜRT Akadémia oktatói gárdáját mi hajtja, hogy a tanulni vágyó hallgatók elé álljanak?
KT: Ők tanulnak abból, hogy azt a tudást, amit a saját területükön megszereztek, azt egészen más területen kezdik el kamatoztatni, illetve abból, hogy nálunk több különböző szakember egy egyedi integrált módszertannal dolgozik csapatban. Ez a fajta együtt gondolkodás viszi előre az oktatókat, hiszen a tapasztalatokat fel tudják használni a munkában is.
Alapvetően ez egy kétoldalú csatorna. Adnak is és kapnak is?
KT: Nagyon erősen. Ez pénzzel megfizethetetlen lenne. Az ország legsikeresebb embereiről beszélünk, akiket az motivál, hogy kikkel és hogyan dolgozhatnak együtt. Megválogatjuk azokat a feladatokat, amikbe belevágunk. Nagyon vékony pályán játszunk, amely élvonalbeli technológiákról, piacokról és szakemberekről szól.
Egy picit vissza a kezdetekhez. Honnan jött az Akadémia ötlete?
KT: Két fontos momentum volt az életemben. Az első, hogy én egy vállalkozó családból jövök, ahol láthattam, hogy milyen élvonalbeli technológiákkal, stratégiával és menedzsment módszertannal dolgozni. Szerencsémre ez magától jött. A második momentum az volt, hogy mi emberek az emberségünkkel mit tudunk kezdeni az üzlettel és a technológiával. Másfél évtizeddel ezelőtt oktathattam a Mérő László féle üzleti-coach képzésben és azt mondta, hogy az az intézmény, ahol csináltuk a képzést, nem alkalmas annak támogatására, ugyanis negyedévente megváltoztatjuk a tananyagot. Miért nem csinálunk egy vállalati intézményt, ahol ezt lehet? És megcsináltuk.
Kürti Tamás: Második generációs vállalkozó, a KÜRT Akadémia intézményvezetője, résztulajdonosa. Agilitás és digitalizáció fókuszú felsővezetői és stratégiai programokat vezet. Korábban a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. kutatás-fejlesztés üzletágát vezette, előtte az USAnotebook.com stratégiai vezetőjeként dolgozott. Egyetemi diplomáját műszaki menedzsment témában vállalkozás szakirányon, másoddiplomáját szervezetfejlesztés és coaching területen innovatív csapatok fejlesztése témában szerezte.
Császár Csaba: Közgazdászként végzett a Corvinuson, majd néhány évnyi egyetemi oktatói tapasztalatszerzés után a rendszerváltás éveiben kollégáival megalapították az OD Partnert, aminek 23 évig meghatározó tagja és egyik vezetője is volt. A kezdetektől vállalati átalakulásokon és vezetőfejlesztő programokban dolgozik. A KÜRT Akadémia senior partnere és szervezetfejlesztési szakértője.
HIGHLIGHTS | Ízesített tipográfia
Kakaóbabtól a szeletig: a csokoládé régi és új története
